Kell is nekem ez a fos?

Magunk is kritikusan szemléljük a különféle sikerlistákat. Az év autója ugye követhetetlen, hiszen nem derül ki, ár/érték arányt néznek, életstílust vagy műszaki tartalmat, különben nem fordulhatna elő, hogy olyan autó győzzön (Fiat 500), ami egy négy évvel korábbi műszaki alapjaira épül (Fiat Panda).

Vannak még a megbízhatósági statisztikák, például a német autóklubé, de azzal meg az a baj, hogy több notórius megbízhatatlan saját assistance-szolgáltatást indított, hogy a lerohadt autóikat a saját trélereik mentsék meg az út széléről, egyszersmind eltüntetve a megbízhatósági statisztikából.

A legjobban talán az olyan felméréseknek hiszünk, mint a J.D.Poweré, melyek a vásárlói megelégedettséget vizsgálják, és érdekes módon nagyon sok átfedést tartalmaznak a mi Népítéletünkből kiolvasható listákkal.

A zsüritagokat tehát megvesztegethetik, a vásárlók adott esetben a saját döntésük igazolására szépíthetik a helyzetet, a Népítéletben is folyamatosan szűrni kell a pszichopatákat. Az ellenben releváns információ, hogy amikor már forintmilliókról van szó, ki hogyan dönt. Az már nem egy X a papíron: több év kemény gyűjtőmunka, esetleg egy stresszes jelzáloghitel kíséretében.

Egy roncsprogram duplán érdekes. Milyen típusok tulajdonosai szabadulnak meg szívesebben az autójuktól? Melyeknél érzik azt, hogy hopp, itt egy remek lehetőség, és eszükbe sem jut érzelmi szempontokat mérlegelni, mert egyáltalán nem nőtt a szívükhöz. Amerika jó nagy piac. A program hivatalosan július 1-jén indult, valójában azonban csak 24-én kezdődött, azóta viszont már 157 ezer beszámított autó került a roncstelepekre. Eredetileg egymilliárd dollárral indult, pillanatnyilag további kétmilliárdért szívja Obama elnök vérét az autóipari lobbi. Hát akkor lássuk, mely autókból lett menhelyre beadott öreg kutya.

A legtöbben az elmúlt két hétben Ford Explorert számíttattak be. Az Explorer az amerikai nómenklatúra szerint midsize SUV, ottani mértékkel inkább kompakt autó, pont akkora, mint az én Tehenem, ami egyébként nem is olyan nagy, például egy Mondeóval sokkal jobban megszenvedek a parkolásokkal.

A halállista második helyezettje egy igazi amerikai ikon, a Ford F-150 pickup, ami klasszikus munkás-paraszt autónak indult, de mára inkább életstílus-kategóriában versenyez. Úgy néz ki, Amerikában mostanában sokan váltottak életstílust, vagy legalábbis körülnéztek, és látták, hogy se jetskijük, se vontatni való jachtjuk nincs, csak ez a szép, böszme pickup.

Harmadik a Jeep Grand Cherokee, ami nagyjából annyira Grand, mint az Explorer, de a 4. helyezett sima Cherokee már magyar mércével sem számít nagy autónak.

Ötödik helyezett a Dodge Caravan – ez még Európában is népszerű egyterű, nincs rajta semmi felesleges, kivagyi sallang, így gyanítom, itt inkább a '80-as évekből visszamaradt bontószökevényeket küldhették vissza a bontóba.

6. a Chevy Blazer, melynél megint inkább arra gyanakszom, hogy a tulajdonos kürölnézett, és megállapította, semmi szüksége a továbbiakban terepjáróra, elvégre soha nem jár terepet, de még a hó is ritka a lakóhelyén.

7. a Ford Explorer hátsókerekes változata, ezt követi az összkerekes Ford F-150; itt nyilván csak az egyes változatok gyakoriságáról van szó, ha már egyszer a listán külön típusnak vették őket.

A 9. helyezett Chevrolet C1500 Pickup a Silverado kevésbé ismert elnevezése, egyébként az autó nagyjából ugyanaz, mint a GMC Sierra: szép, nagy, tökéletes V8-as hanggal mennydörgő, szögletes, nem sok mindenre jó kisteherautó.

A 10. Ford Windstar már egész érdekes találat. Ugye nem hallottak még erről az autóról? Európába kevés jöhetett, igazából nem hiszem, hogy akár egyet is áthoztak volna. Minek?! Az előkelő helyezés azért is érdekes, mert a Chrysler Voyagerre emlékeztető egyterűt (oké, minivan) 1995-ben kezdték gyártani, tehát a legidősebb is 14 éves. Annak idején a nagyon sikeres Voyager ellenfelének szánták, aztán valahogy nem jött be: 2003-ban feladták. Mennyire lehet rossz, ha ekkora lelkesedéssel viszik a roncstelepre?

Na jó, és most nézzük, miket vesznek helyettük. Hogyan néz ki egy amerikai utcakép tíz év múlva, leszámítva természetesen, hogy akkor már egy rakás amerikai gyártású Fiattal is kalkulálni kell.

A legtöbben Ford Focust választottak. Ma még gyakorlatilag Amerikában láthatatlan, de úgy látszik, mindenki szépen átnézte a listát, miről lehet választani. A dobogón Amerikában példátlan módon három kompakt autó, mert a második a Corolla, harmadik a Civic. Igazából a 4. Prius is kompakt, de ő inkább már hibrid.

Valószínűleg a Camryből is a hibridet vitték valamelyik becserélt borzalomért, hiszen a 3,4-es V6-os benzines jó motor, de olyan nagyon nem fogyaszt keveset. Hasonló lehet a helyzet a Ford Escape SUV-val is: a Mazda Tribute platformtársának új, 171 lovas 2,5-ös benzinese még pont átcsúszik a környezetvédelmi szűrőn.

7. a Hyundai Elantra, amit nem egészen értek, talán az amerikai fogyasztók ízlése még nem fejlődött ki annyira, mint az öt literen túli hengerűrtartalom birodalmában. A 8. Dodge Caliber mégiscsak egy jó kis hazai, és 1,8-as is van belőle, ha valaki túlzásba akarná vinni a környezetvédelmet.

A Honda Jazz (Amerikában Fit) 9. helye kicsit furcsa, nem gondoltam volna, hogy ennyire értelmes autót is viszonylag sokan választanak majd, a Chevrolet Cobaltot viszont a Totalcar szerkesztősége is helyesli, lévén az a Chevy Cruze újvilági márkaneve.

Véleményét mondja el blogposztunkban.