A brit sportkocsigyártó régóta jól él ultrakönnyű, apró, és viszonylag megfizethető modelljeiből, de úgy néz ki, az új vezetőség ennél többet szeretne: visszaszerezni azt a státuszt, amit az 1970-es és 80-as években birtokolt a cég.
„A Lotust régebben egy lapon emlegették a Ferrarival, a Lamborghinivel és a Maseratival, de később beszorultunk egyetlen szűk sarokba. Most azonban úgy érezzük, eljött az idő a Lotus számára, hogy elfoglalja korábbi helyét.” – fogalmazta meg Dany Bahar, a cég új vezérigazgatója a jövőre vonatkozó célkitűzéseket. Ráadásul hasonlóan fogalmazott a Proton csoport ügyvezető igazgatója is: azt mondta, az Evora lehet a fordulópont a Lotus számára. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a Lotus a közeljövőben további modelleket mutat be, illetve van rá esély, hogy az utcai Evorát is továbbfejlesztik.
Az alumínium karosszériás, de legfeljebb 260-270 lóerős Elise és Exige modelleket a legjobb élményautóként tartják számon, de legfeljebb csak szűk versenypályákon lehetnek az olasz szupersportkocsik egyenrangú ellenfelei. Ahhoz, hogy a Ferrarival versenyezhessen, a Lotusnak még erősebb, kényelmesebb és gyorsabb modellekre volna szüksége, amilyen a régóta emlegetett, második generációs Esprit lehetne. Ebbe a modellbe egyes források szerint legalább 500 lóerős motor kerül – valószínűleg egy nyolc vagy tízhengeres Toyota eredetű V blokk – természetesen könnyű alumínium karosszériával, és a jelenlegi Lotusokéhoz képest tágas karosszériával.
A kérdés az, hogy a nagy tervek mögött van-e elegendő tőkeerő, vagy ugyanolyan lassú tempóban folyik tovább a Lotusnál a fejlesztés, mint korábban.