A General Motors nem adja ki a kezéből európai leányvállalatát, inkább megpróbálja saját maga megmenteni a masszívan veszteséges német autógyárat. A korábbi forgatókönyv szerint a Magna International, egy kanadai alkatrész-beszállító, illetve az orosz Sberbank vette volna át az Opel részvények 55%-át a német állam anyagi támogatásával, míg a General Motors csak kisebbségi részesedést tarthatott volna meg a cégből. Most a GM-nek önerőből több milliárd eurót kell felhajtania rövid időn belül, ha életben akarja tartani az Opelt – ráadásul állami segítségre nemigen számíthat.
Az Opel átadását a német kormányzat kezdeményezte, miután kiderült, hogy a General Motors csődhelyzetbe került, és így képtelen kihúzni az Opelt saját kríziséből. A tárgyalások tavasszal kezdődtek, de úgy tűnt, a GM, az amerikai kormány, a német kormány és a potenciális vásárlók képtelenek közös nevezőre jutni. A német kormányzat a Magna vezette kanadai-orosz konzorciumot támogatta, az amerikai felek viszont egy pénzügyi befektetőnek adták volna az Opel részvények többségét, amelytől rövid időn belül vissza lehetett volna szerezni az irányítást. A keretmegállapodás végül szeptemberben született meg, de a végső szerződés aláírása még váratott magára, mivel az EU vizsgálta a német állam által beígért hitelgaranciák jogosságát, és a szakszervezetekkel is folytak még tárgyalások a bérek csökkentésének mértékéről. Ezek után hidegzuhanyként ért minden érintettet a GM igazgatótanácsának döntése, amely szerint mégsem hajlandók átadni az Opel részvényeit.
A General Motors azzal indokolja a visszalépést, hogy anyagi helyzete sokat javult tavasz óta, így meg tudják próbálni saját erejükből fenntartani az Opel működését. Ugyanakkor nyilván az is közrejátszik a döntésben, hogy a General Motors műszaki fejlesztéseinek jelentős része a rüsselsheimi központban folyik, itt készültek a vállalatóriás összes korszerű alsó-középkategóriás és középkategóriás típusának tervei. Így az Opel elvesztése nem csak a fejlesztőközpont elvesztését jelentené, de azt is, hogy a tervek a Magna kezébe kerülnek, ami a GM számára jelentős versenyhátrányt jelentene. Ugyanígy kettős veszteség érné a GM-et az európai piacon: nem csak az Opel jelentős piaci részesedése veszne el, de a cég másik márkája, a Chevrolet az Opellel is csatázhatna a vásárlókért. A General Motorsnak így nem érdeke, soha nem is volt az, hogy idegen kézbe adja az Opelt, eddig is csak annak érdekében egyeztek bele az eladásba, hogy az Opel megkaphassa a német kormány 1,5 milliárd eurós áthidaló hitelét.
A német kormányzat, a Magna-Sberbank konzorcium legnagyobb támogatója persze nem örül a döntésnek: a pénzügyminiszter azt mondta, elvárják a GM-től, hogy az ő megoldásuk elutasítása után rövid időn belül visszafizessék azt az 1,5 milliárd eurót, amelyet az Opel kapott meg az elmúlt fél évben költségei fedezésére. Emellett az sem túl valószínű, hogy a kormány által beígért 4,5 milliárd eurós hitelgarancia valaha is megérkezik – ezt az ígéretet ugyanis az eladás megvalósulása esetére kapta a német gyártó – viszont a GM becslése szerint is legalább 3 milliárdot kellene elkölteni az Opel eredményes átszervezésére. Ráadásul mintegy 70 millió eurós havi veszteségével az Opel akkor is folyamatos segítségre szorul, ha átalakításokra egy fillért sem költenek. Így a legkonzervatívabb számítások szerint is mintegy 3-4 milliárd euróra lesz szükség, hogy az Opelt megtartsa, és ismét nyereségessé tegye a GM – hogy ekkora összeget honnan szereznek, az egyelőre rejtély.
Az európai autópiacra ráadásul a roncsprémiumok lejárta miatt nehéz egy-másfél év vár, így a GM arra sem számíthat, hogy az új modellek, az Astra és a jövőre érkező új Meriva majd kihúzza a pácból az Opelt. A Magna által is tervezett gyárbezárások és fizetéscsökkentések jelentős részét a General Motorsnak is meg kell lépnie ahhoz, hogy hosszú távon fenntartsák az Opelt, és mivel a választások lezajlottak, az Angela Merkel kancellár vezetésével a napokban újjáalakult német kormányon sincs már akkora nyomás, hogy segítséget nyújtson. Az egyetlen pozitív fejlemény a GM számára, hogy a Magna vezetése legalább semlegesen reagált, mondván, hogy megértik és támogatják az amerikai fél döntését.
A General Motors vezérigazgatója, Fritz Henderson azt ígérte, hogy rövidesen a német kormányzat elé terjeszti az Opellel kapcsolatos üzleti tervét, így a kérdés aligha kerül le a napirendről. Egyes elemzések szerint még az is elképzelhető, hogy az amerikaiak mégis megpróbálják majd kicsikarni az állami támogatást Németországból, azzal, hogy különben német gyárakat zárnak be ahelyett, hogy Belgiumban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában karcsúsítanának.
A német Opel dolgozók rosszul reagáltak a GM bejelentésére: a gyártó Németországi üzemi tanácsának elnöke figyelmeztető sztrájkot hirdetett csütörtökre, és a többi európai Opel alkalmazottat is munkabeszüntetésre szólította fel. Szentgotthárdon, a magyarországi Opel motorgyárban még nem döntötték el, hogy csatlakoznak-e a felhíváshoz, vagy sem.
