A spanyolok fogadkoznak, hogy az Exeo egyszeri szükségmegoldás, nem több, bár lehet, hogy jobban járna a márka, ha többször másolná anyacége modelljeit.
Az Exeo az orrkiképzésétől, és néhány más apró eltéréstől eltekintve azonos az előző generációs Audi A4-essel. Ezt a megoldást egyértelműen tűzoltásnak szánta a Seat: a spanyol márkának gyorsan kellett egy hagyományos vonalvezetésű szedán, miután a lépcsős hátú egyterű Toledo nem hozta az elvárt eladási számokat. Egy új modellt fejleszteni három-négy év és sok százmillió euró lett volna, az Exeo elkészítése viszont nem volt drágább, mint egy szokványos ráncfelvarrás, és a tervezéssel sem kellett sokat bajlódni.
A VW csoport vezetése azonban nem szeretné, ha a Seatról az terjedne el, hogy képtelen legalább látszatra önálló típusokat készíteni, így az Exeo utódja legalább annyira önálló konstrukció lesz, mint a Skoda Superb. A fejlesztés Spanyolországban folyik majd, és csak a szokásos mértékben támaszkodnak majd a Volkswagen szabvány-techikájára, azaz a padlólemezt és a motorokat kapják a közös raktárból.
