Alighanem a Durango következő generációja látható a fotón, amelynek a nagy hobbiterepjárók piaca maradékából kellene minél nagyobb szeletet kihasítania.
A Chryslernél talán ez az egyetlen kategória – a nagyméretű pick-upokat is ide számítva –, ahol nem igazán szorulnak külső segítségre. Ráadásul ahogy korábban a Ram, a Durango is igazán összeszedettnek tűnik formai szempontból. Az arányai kellemesek, és a stílusjegyei is épp elég jellegzetesek, hogy kiemeljék a fantáziátlan, hasábszerű konkurensek tengeréből. A műszaki alapokon persze keveset változtattak a tervezők – hiszen pénz sem lett volna új platformot építeni, és a régi alkatrészek már többszörösen beváltak –, csak a 3,6 literes Pentastar V6-os nevezhető többé-kevésbé újnak. Az erősebb változatokba kerülő, 5,7 literes, Hemi V8-as persze marad a kőkori megoldásoknál, de ilyenre amúgy is egyre kevésbé mutatkozik igény.
Az új Dodge SUV-val kapcsolatban nem is az a gond, hogy ne lenne elég formás vagy kifinomult, hanem hogy egy olyan szegmensbe érkezik, amely iránt évek óta csökken a piaci igény. Ráadásul a Ford, a GM és a távol-keleti konkurensek is komoly választékot kínálnak hasonló modellekből, így nem biztos, hogy a Durango valaha is visszahozza a fejlesztésére költött dollár-százmilliókat. A Chryslernek azonban nincs más választása, ha legalább valamennyit viszont akar látni a pénzéből, mint hogy piacra dobja, és az így nyert négy-öt év alatt elkészítse a típus valamivel kisebb és takarékosabb utódját, amelyből aztán igazi bestseller lehet Észak-Amerikában.
