Bridgestone gumi, levegő nélkül

A gumiabroncsok lényegében ma is ugyanazon az alapelven működnek, mint az autózás kezdetén, de csak mostanában kezdték el vizsgálni, hogy hogyan lehetne kiváltani a sűrített levegővel töltött tömlőt. A Bridgestone nem az első cég, amely műanyag laprugó-hálózattal váltaná ki a légnyomást – hasonló rendszert mutatott be korábban a Michelin és a Resilient Technologies nevű kisebb vállalat is – de a japán óriáscég prototípusa azt jelzi, hogy a megoldás hamarabb elterjedhet, mint gondolnánk.

A nem pneumatikus gumiabroncsnak számos egyértelmű előnye van. Nem kaphat defektet, nem növeli a fogyasztást és nem rontja a stabilitást, ha az előírt érték alá csökken a légnyomás, és nem kell hozzá annyi feldolgozhatatlan, újrahasznosíthatatlan vulkanizált kaucsuk. Ami eltér az egyes megoldásoknál, az nem is az elv, hanem a futófelület és a kerékagy közti rugalmas műanyaglapok struktúrája. Az amerikai hadsereggel dolgozó Resilient Technologies a méhsejt-szerkezetben látja a jó megoldást, a Michelin, amely a NASA holdjárója számára készítette saját levegő nélküli kerekeit, sugaras elrendezést használ. A Bridgestone ezzel szemben sűrűn elhelyezett vékony ferde lapokból épített rácsozatot, szerintük ez helyettesítheti a gumiba zárt levegő rugalmasságát és rezgéselnyelő képességét.

Ez a fajta levegőmentes gumiabroncs persze számos kérdést vet fel, amelyek még megválaszolásra várnak. Ilyen, hogy mennyi idő alatt öregszik el a műanyag struktúra, hogyan lehet megvédeni az elkoszolódástól és a sérülésektől, hogyan viselkedik nagy sebességnél vagy nagy terhelésnél, alkalmazható-e a meglevő autókon, vagy teljesen más futómű-beállításokat igényel-e, és persze, hogy a vásárlók hogyan fogadják majd. Ha ezeket, és a többi lényeges kérdést megnyugtatóan meg tudják válaszolni, akkor lehet szó szériagyártásról – addig csak a próbapályákon nyúzhatják a defektet nem ismerő abroncsokat.