Műszaki mestermű a 420 lovas Yaris

A Yaris Hybrid R-ről már hallhattunk, de azt csak érintőlegesen említették meg, hogy a mérges kisautóba miféle hajtás kerül. Pedig ez a tanulmányautó legérdekesebb része: a technika egy része egyenesen a Toyota Le Mans-i versenygépéből, a TS030-ból érkezett.

Elsőre mellékesnek tűnhet, hogy a Hybrid R-be 1,6 literes turbófeltöltéses benzinmotort építenek, pedig ez is hordoz egy lényeges információt: a Toyotának van korszerű turbómotorja, méghozzá olyan, amelyből erőlködés nélkül hozható ki 300 lóerő. Ilyennel eddig egyetlen szériamodelljükben sem találkoztunk, legfeljebb néhány halovány utalás hangzott el a gyáriak szájából, amely arra utalt, hogy már folyik a fejlesztés. Most azonban itt a bizonyíték: a japánok is beállnak a sorba – talán nem is kell sokat várni a turbós Corollákra és Avensisekre.

Az autó neve persze jelzi, hogy nem ez az egy motor kerül az autóba: a hátsó tengelyt két, egyenként 60 lóerős villanymotor hajtja, ha szükséges. Ebben önmagában még nem lenne semmi különös, de a Toyota Motorsport szuperkondenzátoros rendszerrel táplálja a két motort. Ez úgy működik, mint a versenyautókban: a kondenzátorokat az egyik villanymotor generátor-üzemben feltölti, majd amikor szükséges, az így tárolt energia néhány másodpercre meghajtja a motorokat.

Közúti üzemmódban tíz másodpercig működhetnek a villanymotorok, de ilyenkor csak a teljesítményük egy részét használják ki. Verseny-üzemmódban azonban mozgósítják mind a 120 lóerőt, ilyenkor a kondenzátor-csomag energiája 5 másodpercre elegenedő. Ez azonban épp elég egy-egy gyorsításra. Ráadásul a villanymotorok által leadott teljesítményt külön-külön szabályozza a rendszer, így kanyarban is van hasznuk: ha az autó nagy tempónál túlságosan tolná az orrát, a villanymotorok bevetésével az autó maga korrigálja az ívet. Végeredményben nagyobb stabil kanyarsebesség érhető el az autóval, mint ha csupán elsőkerék-hajtású lenne.

A Hybrid-R egyelőre csak tanulmány, de újabb jelzésnek tűnik arra nézve, hogy a Toyota ismét komolyan veszi a sportos modellek fejlesztését. Ráadásul mivel a szuperkondenzátor messze nem olyan drága és nehéz, mint az akkumulátorok, van rá esély, hogy ha az autó nem is, ez a fajta hajtáslánc a későbbiekben szériagyártásba kerül.