Egy kupacban látni az autóipar krémjét mindig hasznos. Szalonkörnyezetben jön ki igazán a kontraszt, hogy milyen, amikor jó körítést kap a sok lóerő, és milyen, ha a rossz ízléssel nyúlnak a készhez. Voltak Genfben tisztes sportautók, bizarr részletek, na meg az átmenet: tucat-tuning és vérbeli sportautók ömlesztve.
Mivel vágták ezt, körömollóval? – mutat Pista a disszonáns vizuáltuningra. Az MTM-nél járunk. A német tuningműhely idén harmincéves, ekkora múltra való tekintettel nem mertük megkérdezni, hogy a matricákat trollkodásnak szánéták-e, vagy őszinte tiszteletadás a Turbo rágó emlékének. A kék S8 amúgy nem kispályás, sőt, ez most a legerősebb Audi szerte e szalonon: a 791 lóerős Talladega S.
Még mielőtt az egyel odébb kiállított S3 karbon-kabriójuk, a kilencvenes évek nyomdatechnikáját idéző matricák, vagy a sárkányos logó alapján legagyiznánk, jegyezzük meg, az MTM tényleg nagyban játszik: alig akad Volkswagen-csoportos autó a Skodától a Lamborghiniig, amihez ne lenne valamilyen saját tuningjuk.
Genfbe persze csak a kirakatmodelleket hozták, így került ide ez a brutális kék dög, ami az alap négyliteres, ikerturbós V8-ból facsarja ki azt a közel nyolcszáz lóerőt. A recept a szokásos: új kipufogórendszer, megpiszkált turbó és váltó, na meg ehhez igazított motorvezérlés. Az eredmény elképesztő: 3,1 a nulla-száz, 9,9 alatt van meg a kétszáz, majd innen egy hosszú, húsz másodperces menet a háromszáz, s így még bőven egy percen belül éri el a 350 kilométer/órás véget.
Kicsit odébb állnak Abték. Ők az új TT-hez és a Passathoz készültek új csomaggal, de náluk – akárcsak tavaly – az RS6-R volt a csúcs. Idén egy kicsit tovább erősítették, emeltek rajta harminc lóerőt, kapott egy visszafogott fényezést és utánament az alap hatos ráncfelvarrásának. A német tunerek hagyományosan ezt a vonalat viszik jól. Első a precíz technika, ami bírja a plusz lóerőket, a dizájn meg vagy sikerül, vagy nem. Az olaszoknál egész más a módi. Ott kevésbé a teljesítményhajsza a cél, azt a gyárak megcsinálják, a kicsiknek marad a kézműves munka. A kis műhelyek, dizájniskolák stílustanulmányai voltak igazán erősek Genfben, mint a Giugiaro GEA-ja, egy nagyon nehéz falat.
A teljesítményhajszoló német tunerek közül Abték magas nívó, de itt volt a Hamann is. Náluk most ez az 517 lóerős M4-es a hívómodell, enyhe utánérzéssel Ernst Fuchs BMW-jére.
A szalon legkatonásabb standját a DMC hozta. A Lamborghini mostanában nem erőlteti a sokféleséget: amit pedig a képen lát, az kettő Aventador és kettő Huracan. Az a legcifrább sötét narancssárga épp egy előbbi, kereken ezer lóerős, felpakolva Venenót megszégyenítő számú karbonéllel. Ilyen, amikor a német tuner fantáziája találkozik az egysíkú – de zseniális – bolognai dizájnnal. Egy szemből készült kép tökéletes példafeladat egy keresse meg a valahány különbséget játékhoz.
Ennyit a tucat-, vagy kevésbé tucat-tuningról, voltak itt tisztességes sportautók is gyári standokon. V10, 640 lóerő, hátsókerék-hajtás, ez önmagában még lehetne európai, na, de mi nincs a Dodge Viperben? Hát turbó. Van helyette 8,4 literes szívómotor, meg ahhoz illő hosszú orr, ami mögé két ilyen lyukba ül az ember.
A szellős és nagy kiállítóhelység egy ilyen rétegmárkánál egyértelmű jele annak, hogy van mit elhozni, máskülönben nem fizetnék a horror bérleti díjat. A McLaren mostanában aktív éveket él, idén is van mivel végighaknizniuk a nagy szalonokat. Két erős újdonsággal kezdték az évet, igaz, közvetve mindkettővel a MP4-12C-ről húznak le újabb bőröket. A csúcs P1-et, a GTR-t látva ez azért bocsánatos. A kétszáz lóerős villanymotorral megtámogatott, 800 lóerős, 3,8 literes biturbós V8-assal szerelt versenyváltozattal a McLaren nem engedte messze magától a Ferrarit: az FXX K ötven lóerővel tud többet.
Itt debütált a 650S nagytestvére is. A 675LT 25 lóerővel erősebb, de nem ez benne a legjobb, hanem hogy egy mázsával lett (1230 kilós) könnyebb a 650-nél. Ez pedig egy gyönyörű állapotú GT Long Tail, a márka legszebb napjaiból.
A szalon legrosszabb híre, hogy ez a EXP 10 Speed 6 egyelőre csak tanulmány. A Bentley technikai paraméterek és konkrétumok nélkül dobta elénk mondván, efféle lehet az új irány. Talán a legszebb, legolaszosabb kétüléses kupé ma a britektől, de mit mond majd erre az Aston Martin?
Na, de valódi olaszok. A Ferrari idén nem sok vizet zavart. Nehéz is lett volna túlfejelni a tavalyi nagy dobást, a LaFerrarit. Idén a 488 GTB volt a csúcs, ami egy újragondolt 458 Italia. Itt-ott átszabott élekkel, de a lényeg hátul van: ikerturbós nyolchengeresre cserélték a 4,5 literes szívómotort.
Ja, ez meg itt egy becsövezett, fényhidas BMW a memóriakártya mélyéről. Ebben az M4-esben, pontosabban ennek a háromliteres turbósában mutatkozik be a gyár új vízbefecskendezéses rendszere. Nem mellesleg ez lesz idén a MotoGP biztonsági autója.
