Ilyen dögöset is tud a Kia

A Stinger talán még jobban is néz ki, mint az egykori GT tanulmány, amelyből kifejlesztették, de ami talán még fontosabb, nem puhították fel a koncepciót. A négyajtós kupé, amellett, hogy termetes darab, erős, gyors, és hátsókerék-hajtású. Nem lehetetlen, hogy ezzel a fazonnal akár a 4-es BMW-re is veszélyes lehet.

A Kia még mindig fura mindent bele márka – tipikus koreai módon – amely, miközben kínál olyan olcsó kiskocsikat, mint a Picanto, bele-bele kóstol a prémium-modellek piacába is. Egy ilyen próbálkozás a Stinger, amelyet a 2011-ben kiállított GT tanulmány pozitív fogadtatása nyomán terveztek az ésszerűtlen megoldások kigyomlálásával. Így nincs egymással szemben nyíló ajtópár, és a tető is elég magasan van, hogy felnőtt emberek is kényelmesen beférjenek, de egyébként meglepően szorosan követték az eredeti koncepciót.

Az autó arányai is jelzik, hogy hátsókerék-hajtású modellről van szó: a hosszú hátsó és rövid első túlnyúlás mutatja, hogy itt nem kellett az első tengely elé begyömöszölni a motort. Ez önmagában is sokat dob egy típus fellépésén, de a Stinger amúgy is kellemes látvány elnyújtott tetővonalával és a masszív domborításokkal a hátsó kerekek felett. A látvány jól eltalált keveréke az agresszivitásnak és a könnyedségnek – így még az sem tűnik fel annyira, hogy az autó kifejezetten nagy. A tengelytávja 2,9 méter, a hossza pedig 4,8 méter felett van. Talán az egyetlen részlet, amely nem egészen sikerült, az orr-kialakítás: kár volt ragaszkodni a szabvány Kia szabvány arculati elemeihez, amelyek a Stingert egy kicsit visszahúzzák a Cee'dhez vagy a Rióhoz hasonló tucatmodellek közé.

A lendületes formához illően kétféle turbós benzinmotorral mutatták be a Stingert, az alapkivitelbe is kétliteres négyhengeres kerül 255 lóerővel, az erősebb változatba pedig 3,3 literes V6-ost építenek, amely a maga 365 lóerejével és 494 Nm-es csúcsnyomatékával igazán komoly dinamikát ígér. Az ikerturbós géppel 5,1 másodperc alatt érhető el a százas tempó, a végsebessége pedig 270 km/h. Mindkét motorhoz nyolcfokozatú automata váltó jár, és kapható lesz összkerék-hajtással is. Azt egyelőre nem tudni, hogy Európa számára készül-e dízelváltozat, bár kevéssé valószínű, hisz a Hyundai csoportnak egyelőre nincs igazán erős dízelmotorja, ami illene a típus karakteréhez.

A gyáriak szerint a karosszéria merev és csendes – mintegy 55%-a készült nagy szilárdságú acélból – a futóművet pedig, amely aktív lengéscsillapítást is tartalmaz, a Nürburgringen szerzett tapasztalatok alapján hangolták. Ezzel együtt sem nevezik a Stingert sportkocsinak, csak gyors túrakocsinak, amelyet jó vezetni.

Észak-Amerikában nyáron kezdődik a Stinger forgalmazása, az viszont még bizonytalan, hogy Európába mikor érkezhet meg a típus, ahogy azt sem árulták el, mennyit kérnek majd a Kiáért, amely – az alapján, amit eddig elárultak – az Audi A5 Sportback és a BMW 4 Gran Coupé méltó kihívója lehet.