2017.03.10. 15:15

Azért szeretjük a giccses tuningot, mert tudva, hogy ezeket a szörnyeket megveszik a gazdagok, egy kicsit örülhetünk, hogy nekik sem annyira jó, ízlésük például nem feltétlenül akad. A műfaj karbonmatricával koronázott királya a Mansory, de idén meglepően erős kihívói akadtak, hiszen mindig van lejjebb. A vicc az, hogy a Tuner Jóska nevű telepi tuningot gyűjtő facebook csoportban is röhögnének azon a Civicen, amit úgy építettek át, mint ezek a cégek egy Ferrarit. És komoly arccal kiállnak, prospektust osztanak, és úgy általában véresen komolyan veszik magukat.

A vizuális terrort a Fab Design standján kezdtem, ahol egy SLR-t toltak túl, de izomból. Nem mai autó, 14 éve jött ki, viszont az extrém forma miatt még mindig szívesen nyúlnak hozzá tunerek, vagy akik annak gondolják magukat. Nem egészen tiszta, hogy itt szénszálas fóliába húzták az autót, vagy az eleve szénszálas testet szabadították meg a fényezéstől, de ezen még túl is léphetnénk, hiszen van, aki még 2005-ben él és azt gondolja, hogy ami szénszál, az rögtön versenytechnika. Fabék azonban nem álltak meg itt, a teljes belteret babakékbe húzták, a kész autó felér egy vizuális atombombával, az embernek át is kell rohannia az Alfához, hogy visszaálljon a lelki békéje.

Szintén a Fab standján kelleti magát egy 75 centivel megnyújtott G Merci. Érthetetlen okból az egykori katonai terepjáró most annyira menő, hogy motor nélkül, lábbal hajtós kiadásban is vinnék, ez lehet az egyetlen magyarázat a G limóra. Ja, nem, már a Mercedes is rájött, hogy van rá igény, tegnap meg is írtuk.

A Hamann-féle Range Rover Evoque kabrió még viszonylag könnyen megúszta, hiszen csak körbeműanyagozták, különösen a hátsó kerék előtti kamu légbeömlő nagyon vicces rajta. Van itt még szélesített Mercedes GLE, de ez már szinte szolid az eddigiekhez képest, inkább próbálom elképzelni az embert, akinek nem elég a gyári formában is meghatározó traktor jelleg.

Ahogy egyre mélyebbre ásom magam a suttyó tuning végtelennek tűnő káoszában, eljutok a Mansoryhoz. Úgy álltam a stand bejárata előtt, mint Clint Eastwood a Nincs bocsánatban, keményen elhatároztam, hogy végigcsinálom, lehetőleg röhögés nélkül. A cukorkapiros Panemera indokolatlan mennyiségű szénszálat kapott még indokolatlanabb helyekre, a lökhárítón több a redő, mint a leendő tulajdonos tarkóján, a féknyergeken pedig a Mansory felirat mellé egy svájci zászlónak is találtak helyet.

A következő áldozat egy Mercedes G 500 4x42 volt, az autó, ami gyári formájában is mindennél túlzóbb, ezt az éppen trendi kaotikus mintájú szénszállal burkolták. A sárvédőre tettek viszont levegőkilépőket a kerekek mögé, egy sportautón ennek az a dolga, hogy a meleg levegő elhagyhassa a gumit. Ez viszont egy olyan terepjáró, ahol a fejem beférne a kerék is a lemez közé, így a világon semmi értelme. Ja, és nincs kivágva a lyuk a lamellákon, csak domborulat van meg.

A Ferrari 488 GTB-ből faragott Siracusa 4XX viszonylag könnyen megúszta, erre megint csak értelmetlen mennyiségű és elhelyezésű terelőlapka került, de amikor megláttam az olasz nemzeti színűre fényezett féknyergeket, elhagyta a torkom egy néma sikoly. De legalább, ha fordítva rakják fel, a magyar piaccal is kompatibilis lesz a termék. Tűrőképességem a Rolls-Royce-nál és a Maserati Levanténél ért véget. Az angol kabrión a már emlegetett káosz-mintás karbont osztották a bő kézzel, Emilyt feketére fényezték és vállalhatatlan színűre húzták a belteret. Black Collage a neve.

A Maserati SUV-nál tört ki belőlem a kontrollálhatatlan röhögés, ugyanis szerencsétlen autóban a betéteket NARANCSSÁRGA szénszálra cserélték, ami úgy néz ki, mintha régi bringa-prizma lenne. A szomszéd standon, Khanéknál egy meglepően visszafogott, baba kék Aston forgott a pódiumon. Szép mondjuk ez sem volt, de akármelyik Mansory egyetlen kerékcsavarjába több ízlésficam szorult, mint ebbe. A neve viszont mindent visz: Vengeance, vagyis bosszú. Hogy min áll bosszút, az nem derült ki. Az utolsó szériás Land Roverek sem adnak akkora gyomrost, mint a Khan név sugallja, közelebbről megnézve a szegecselt szélesítéseket, látszik, hogy műanyagból vannak, ráadásul nem is sikerült eltalálni a kaszni színkódját. Így is jobban jártak, mint standon álló G Merci, amelyre felcsavarozták a műanyag oldalelemeket, de nem szélesítenek vele. Egyszerűen ott van, síkban nem lóg ki jobban, mint a gyári sárvédő perem, cserébe ronda.

A vállalhatatlan tuning színterén számomra új szereplő a Liberty Walk. A japán illetőségű cég a szegecselt szélesítés és a hippari stílusban megdöntött kerekek híve. Itt egy McLaren és egy Ferrari lett a művészet áldozata, de könyörgöm, ha már irgalmatlan pénzért ilyen vackokat raknak a méregdrága autókra, aztán elhozzák egy nemzetközi kiállításra, legalább csinálnák pontosan, mert több helyen eláll a műanyag, nem fut vonalban a kasznival. Menekülnék, de egy gésának öltözött japán nő fut utánam, hogy adjon a katalógusból. Elfogadom, belelapozok, még hunyorogva szépnek látszó dolgok is vannak benne, nem értem, miért nem azokat hozták inkább. Ja, a kocsi oldalán matrica hirdeti a nem is tudom mit: Imagine all the people living life in peace. (Képzelje el, hogy minden ember békében él.) Hogy jön ez ide?!

A Brabus standján még felfedezhető némi józanság, bár ők sem úgy tolják már, mint rég, amikor a brutális motorokhoz épp csak módosított kaszni járt. Itt a Maybach kivitelű S osztály, 900 lóerőre feltekerve, ami már több mint brutális, nincs a földön ember, akinek ennyi erőre lenne szüksége, eltekitntve pár kanadai vasúttársaságtól. Itt is elkezdtek feltünedezni a kamu kopoltyúk és az indokolatlan szénszálas elemek, de azért akad még rendesen szétszteroidozot Merci annak, akinek semmi sem elég.

A G osztály vonatról ők sem maradhattak le, itt van például ez a szokatlan módon, még durvább terepezésre átépített G500 4x42 . A gyári dupla telókat még komolyabbra cserélték, raktak rá csörlőt, rácsot a tetőre, a napnál épp csak erősebb kiegészítő fényszórókkal. Nyilván soha senki nem fogja terepre vinni, de megadom, ennek van értelme, ez tényleg jó lehet valamire. Ugye, hogy nem kell minden gazdagot irigyelni?

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.