Hazánkban sem ismeretlen a kínai állam tulajdonában lévő China Railway Rolling Stock Corporation, az az a CRRC vonatgyártó vállalat. A cég neve már többször is felmerült a Budapest-Belgrád vasútvonalépítésével kapcsolatban. A CRRC csoport jelenleg a világ legnagyobb vasútijármű-gyártó vállalata, de nem csak vasúti járműveket, hanem földmunkagépeket, akkumulátorokat és persze autóbuszokat is gyártanak. Az óriásvállalat egyik elektromos busztípusából, eredeti nevén a San Bus Kingből érkezett nemrég egy példány Székesfehérvárra.
A kínai vállalat 2016-ban mutatta be szülőhazájában a San Bus Kinget, majd 2017-ben az európai piacra szánt változatot is, a belgiumi Busworld kiállításon. Ekkor a típusnak még nem volt európai típusbizonyítványa, azonban a buszairól kevés információt megosztó CRRC november végén bejelentette, hogy a San Bus King típusnak megvan az európai és észak-amerikai típusbizonyítványa is. Erre főként azért volt szükség, mert a CRRC a lett, az észt és a bolgár piacon is meg szeretne jelenni a közeljövőben az elektromos és hibrid buszaival. Bulgáriában már bejelentették egy összeszerelő üzem létesítését – ahogy most nálunk is, az Ikarusszal együttműködve.
Valószínűleg az Ikarusnál érezték, hogy a San Bus King név nem valami ütős Magyarországon, ezért átnevezték a már újabban C12-nek nevezett típust Ikarus-CRRC IC 12 U CityPioneer-nek. A CityPioneer egyébként a korszerű elektromos buszoktól műszaki értelemben egyáltalán nem marad le. A jármű 2540 milliméter széles, pontosan 12 méter hosszú és 3,2 méter magas. A futóművei ZF márkájúak, a hajtásrendszer pedig a CRRC új fejlesztése, amihez a CRRC legújabb fejlesztésű TP-5-ös akkupakkja tartozik. Ezzel az új pakkal a busz 260, a segédüzemek, például légkondi, bekapcsolásával 200 kilométert tud megtenni egy feltöltéssel. Egyébként ez nagyjából annyi, mint a szintén kínai eredetű, Komáromban gyártott BYD K9 buszé. A töltés a szintén CRRC által gyártott töltőberendezés segítségével lehetséges, a teljes feltöltés 5-6 órát vesz igénybe. Az Ikarus közleménye szerint a 18, a CRRC katalógus szerint 19 tonna össztömegű autóbusz összesen 76 utas befogadására alkalmas. A CityPioneer a városi buszokra nem jellemző nyolcvanas tempóra is képes, így akár helyközi busznak is használható.
Habár az Ikarus nem győzi hangsúlyozni, hogy ez a jármű a kínaiakkal közös fejlesztés, több jel is azt mutatja, hogy ez a jármű teljes egészében a Nagy Falon túlról érkezett. A Busworld blog jól összeszedte ezeket az apró jeleket; Ikarus matricával leragasztott kínai feliratok, magas dobogók, keskeny utasajtók és csapnivaló összeszerelés. De ezeken túl a busz ajtókiosztása is árulkodó, hiszen a középső ajtót nagyon hátulra tették. Európában és hazánkban is előrébb helyezik el, hogy a nagyobb peronon egy kerekesszékesnek, plusz egy babakocsival közlekedőnek is elegendő helye legyen. Ebben a buszban azonban csak egy kicsi, egy babakocsinak vagy egy kerekesszéknek elegendő peron van. Az ablakok kicsi nyitható felülete is a kínai eredetre utal. Érdekes, hogy a hivatalos kommunikáció szerinti egyéves fejlesztési idő alatt ezeknek a problémáknak a megoldására már nem jutott idő. Azonos a homlok- és hátfal, de oldalt a CityPioneerről már lemaradtak a mutatós feketítések és a peronablakok is.
Persze nem maradunk a szokásosnak mondható, hangzatos ígéretek nélkül sem. Ezek szerint amit most bemutattak, az a CityPioneer prototípusa, amely hamarosan Székesfehérváron megkezdi próbafutásait. Ezután az Ikarus kiértékeli az eredményeket és nem sokkal később, már a jövő év közepén megkezdődhet a sorozatgyártás, így 2019-ben kétszáz, 2020-tól pedig már ezer darab CityPioneert gyártana a székesfehérvári Ikarus.
A hivatalos kommunikáció kitér arra is, hogy az Ikarus-CRRC CityPioneer darabja megközelítőleg 120 millió forintba kerül majd, de az elektromos hajtásrendszernek köszönhetően hamarabb visszahozza a vételárát. Arról azonban már megfeledkeznek, hogy a nagyvárosi közlekedésben – ilyen Székesfehérvár is – résztvevő autóbusz jóval többet fut egy nap 260 kilométernél. Ez azt jelenti, hogy napközben több busznak is a töltőn kell lennie, ezért nem lehet a teljes napokat végig dolgozó dízel buszokkal összehasonlítani a hatótávot: az ökölszabály szerint egy dízelüzemű busz kiváltása másfél elektromos buszt igényel. Ez azt jelenti, hogy ha ki szeretnénk váltani száz dízelbuszt, ahhoz 150 darab elektromos busz kell, így pedig már nem valószínű, hogy visszahozza az árát az elektromos busz.
Hogy jövőre elkészül-e a 200 elektromos Ikarus-CRRC busz, az jó kérdés, viszont a székesfehérvári teszt nagyon jó ötlet, hiszen sok kérdésre választ kaphatunk az elektromos buszokkal kapcsolatban. De úgy lenne igazi a tapasztalatszerzés, ha egy komáromi BYD K9 is bekapcsolódhatna a tesztsorozatba, hiszen így a jobbat választhatná Fehérvár is, és sok releváns információt kaphatnának más hazai városok is az elektromos buszok üzemeltetéséről.
