Az ORFK és a Magyar Közút átnézett száz olyan esetet az elmúlt három évből, amikor autósok forgalommal szemben hajtottak fel az autópályára. Tették mindezt azért, hogy kiderüljön, tipizálható-e bármilyen téren az a sofőr, aki ilyet tesz – nagyon úgy tűnik, hogy nem.
Az elmúlt hónapok fedélzeti kamerás slágertémája volt az ország különféle autópálya-szakaszain forgalommal szemben feltűnő autósoké. Volt, aki 26 kilométert is autózott így, a rossz oldalon a belső sávban, és bár ebből következett tragédiákról nem tudunk, csúnya baleseteket azért szült egy-egy ilyen eltévedés. A jelenséget, mármint a rossz irányból pályára hajtást a szakértők sem értik, ezért is született egy vizsgálat a korábbi esetekből.
A kozlekedesbiztonsag.kti.hu honlapon írtak szerint hiába néztek át hozzáértők az elmúlt három évből száz ilyen eltévedést, nem lettek okosabbak, ugyanis nem tipizálhatók az ilyen esetek és elkövetőik sem utak, csomópontok, sem életkor, állampolgárság vagy lakhely szerint. Mint írják, 18 és 72 év között mindenféle korosztályból hajtottak már fel a forgalommal szembe autópályára, és az érintettek életkori eloszlása is egyenletesnek mondható, egyik korosztály sem túlreprezentált.
Nem igaz, hogy gyakrabban tévednek el az autósok ismeretlen kereszteződésekben és hajtanak fel emiatt a forgalommal szembe a sztrádára, és azt sem látni az eredményekből, hogy lennének olyan felhajtók, ahol gyakrabban vétenek az autósok mint máshol. És mint a KTI cikke írja, az sem felel meg a valóságnak, hogy az újabb csomópontokban könnyebb eltévedni, mint a régiekben.
Sem a napszakok, sem az évszakok nem számítanak a statisztika szerint, de még az sem látszik, hogy az ittasak vagy a másfajta kábítószer hatása alatt lévők gyakrabban hajtanának fel rossz irányból egy felhajtóra. És hogy az utolsó előítéletet is eloszlassa az ORFK és a Közút munkája: a horrorkaravánokkal ellentétben emögött a jelenség mögött nem állnak nagyobb arányban külföldi vezetők, mint hazaiak.
