401 lóerős hidrogénes iX5-tel tesztel a BMW, Toyota technikával
Konkrétan az üzemanyagcellák jönnek a Toyotától, a hidrogénes prototípusokat pedig a BMW 900 fős müncheni kutatóüzemében gyártják. Az iX5 Hydrogen roppant gyors töltést és 504 kilométeres hatótávot ígér, legalábbis a WLTP szabványa szerint.
Azt hitted, csak a Honda és a General Motors dolgozik együtt a hidrogénes hajtásláncok jövőjén? A BMW szeretne szólni, hogy immár tíz éve lépett szövetségre a Toyotával, akiktől jelenleg is kapják a legmodernebb technikájú üzemanyagcellákat az itt látható kísérleti iX5 flottához. A Toyota Suprába közben megy majd az izmosabb BMW hathengeres is, tehát igazán gyümölcsöző a kapcsolat.
Ha érdekel az iX5 Hydrogen hajtáslánca, itt egy részletes videó róla, de röviden a következő a felállás:
Maximum 401 lóerős teljesítmény, mely folyamatosan 170 lóerősre csökken csak az üzemanyagcellákat használva. A további 231 lóerőt az egyedi elrendezésű lítium-ion akkumulátorok biztosítják. Gáz halmazállapotú hidrogénből 6 kilónyit tud tárolni a rendszer, a fogyasztás pedig 1.19 kg 100 kilométerenként, ami kombináltan 504 km-es hatótávot tesz lehetővé.
A BMW szerint az iX5 hidrogénes verziója hat másodperc alatt ugrik százra, és karcolja a 180 km/h-t is, ha nagyon szeretné valaki megkergetni. Ha viszont elfogy a gáz, a töltés csupán három-négy percig tart, ami még a benzinkutas élményekhez mérten sem rossz.
A Toyotától szerzett cellákat a BMW alakítja komplett egységekké, miután egy öttonnás préssel az öntött alumínium házba integrálja az összes komponenst. Egy hidrogénes üzemanyagcella úgy működik, hogy az anód (-) felől a katalizátor segítségével protonokra és elektronokra bontott molekulák egy elektrolit membránon át áramlanak a katód (+) felé. Illetve csak a protonok tesznek így, mivel az elektronoknak más utat kell keresniük, és ez a kör termeli az elektromosságot, hogy aztán a reakció végén hő és víz keletkezzen a katód oldalán. Mindezt némán, megbízhatóan, szén-dioxid termelése nélkül.
Egyelőre összesen száz hidrogénes SUV kísérleti üzeméről van szó, de a BMW nem csupán Németországban, hanem szélesebb körben az Európai Unióban is szeretné felgyorsítani az infrastruktúra kiépítését. Már csak tiszta gyártás, szállítás és biztonságos hálózat kell, és a járművek egész életciklusra kalkulált emissziós értéke el is kezdhet csökkeni.