Ha a Keiichi Tsuchiya név nem is feltétlenül ismerős mindenkinek, a zöld overálban feszítő, golyófejű figura biztos sokaknak megvan, ő az, akit a drift műfaj atyaúristenének tartanak. A Hyundai Ioniq 5-öt ugyanígy ismerheti a többség, ha az év autója díjak miatt nem is, hát a bátor formaterv miatt biztos. Most az N-es sportverzió hozta össze a két felet, átvitt értelemben Dél-Koreát és Japánt.
A Hyundai Ausztráliában tartotta az N bemutatóját, amin Tsuchiya is részt vett. Váratlan együttállás ez, mert a japán-koreai versengés történelmi és gazdasági síkon is kiélezett, japán gyártóként biztos elmorzsolnánk egy khmárulót a bajszunk alatt. Ha lenne, csak hát Kelet-Ázsiában genetikailag és kulturálisan is kevésbé jellemző a Kövér László-féle zsuptető.
Klasszikus anime-dramaturgia, alulról építkezik: Keiichi saját bevallása szerint nem vár sokat az Ioniqtól, mert "Japánban nem sok sportos koreai autó járkál" (ami azt illeti, kb. semennyi sem, mert a koreaiak bő 12 éve teljesen elhagyták a japán piacot, majd kihasználva a komolyabb hazai konkurencia hiányát, tavaly próbálkoztak meg ismét villanyautókkal), de végül kellemesen csalódik.
Eleve biztató, hogy 1800-1900 kilónak érezte a valóságban 2200 kilós Hyundait, de vélhetően rátett az élményre, hogy az Ioniq 5 N volt az első elektromos autó, amivel Keiichi driftelt. Adottságokból nincs hiány: az N 650 lóerő, 3,4 másodperc alatt futja meg a 100-at, a játékos mozgást pedig (az arany végtagok mellett) az "N Torque Distribution" (nyomatékelosztó) rendszer vezényli. Plusz hókuszpókusz a Torque Kick Drift, ami kuplungrugást szimulálva képes megindítani a driftet.
Nyilván egy lemezig lebelezett Truenóhoz képest szintetikus az egész, és nem kell hozzá komolyabb tudás, de szórakozni biztos így is jó vele, Keiichi mosolyán is látni őszinteséget, még ha amúgy koordinált PR-fogásról van is szó.
