Túl drága fenntartani az elektromos buszokat?

A svájci Postbusnál egy tanulmányban a dízel buszokhoz hasonlították az akksis elektromos buszok költségeit és a környezeti terhelésüket. Az észtek viszont a trolival hasonlították össze a villanybuszokat. Mindkét helyen meglepő eredmény született.

Még a svájciaknak is drága az elektromos buszt üzemeltetni?

A legnagyobb svájci autóbuszos szolgáltató, immár több mint 200 alternatív hajtású járművel rendelkezik. Az eddig e-buszos tapasztalatait a cég, nemrég egy részletes tanulmányban tette közzé, amelyből érdekes adatok derülnek ki. A Postbus számításai szerint egy akkumulátoros, elektromos busz beszerzési ára jóval magasabb, körülbelül kétszer annyi, mint egy dízelé. De az üzemanyagköltség, az amortizáció, a töltőinfrastruktúra karbantartása, a hálózati költségek, az adók és a szervizköltségek is jelenleg majdnem kétszer olyan magasak egy villanybusznál. Nem tesz jót az akksis buszok használatának a svájci domborzat és a téli hideg sem, amelyek miatt sokszor jóval hamarabb lemerülnek az elektromos buszok, mint kellene. Ezért a Postbusnak számos, már leselejtezésre szánt, dízel buszt is üzemben kell tartania. Mindezt tetézi az is, hogy egy elektromos busz forgalomba állítása átlagosan két évet vesz igénybe, míg ez egy dízel busznál ez körülbelül kilenc hónap.

A legnagyobb fejtörést a svájci cégnél azonban az okozza, hogy a számításaik szerint, az akksis buszok teljes élettartamra vetített környezeti hatása, mintegy negyven százalékkal magasabb, mint egy dízel hajtású buszé(!). Itt beszámolták az akkumulátorgyártáshoz szükséges anyagok - lítium, kobalt, nikkel, mangán - gyakran borzasztóan környezetszennyező módszerekkel történő bányászatának hatását is, valamint a villanybuszok gyártásához kapcsolódó veszélyes hulladékok kezelését, amelyek szintén súlyosan terhelik a környezetet.

A legnagyobb svájci buszos szolgáltatónál úgy látják, hogy az eredetileg kitűzött 2030-as cél, amikorra alternatív hajtásúra cserélik a buszaikat, mára inkább csak 2040-re lehet esedékes. Ekkorra cserélheti le a Postbus, valamilyen alternatív, tehát károsanyag-kibocsátás-mentes járműre a teljes, 2400 darabos autóbuszflottáját.

Mindez érdekes annak tudatában, hogy nálunk a Volánbusz szerint, jóval olcsóbb fenntartani egy elektromos buszt, mint egy dízelt. Azonban a magyar állam tulajdonában lévő autóbuszos szolgáltató úgy számolt, hogy a nekik kedvező adatsor jöjjön ki végül. Így nem számoltak a környezeti terheléssel, a teljes élettartam felénél az akkupakk cserével, valamint a hatótávpara miatti többlet dízel buszok üzemeltetésével és végül a buszok, konstrukciós élettartamát 15 évben határozták meg, ami valójában csak tíz év. Így jött ki az, hogy jóval olcsóbb villanybuszt üzemeltetni, mint dízelt. Viszont előbb-utóbb így is szembejön a valóság, ahogy történt az most Svájcban, illetve Oslóban ezen a télen. De, ha nem akarunk messzire menni, akkor Budapestet is meg kell említeni, ahol szintén csúnya fiaskó lett az elektromos buszok üzemeltetéséből.

Az észtek régóta gondolkodnak a jó megoldáson. Most megtalálták?

Az észt fővárosban viszont már évek óta nem tudják eldönteni, hogy akkumulátoros buszokat vásároljanak-e, vagy inkább a meglévő trolibuszhálózatukat fejlesszék és új önjáró trolikat vegyenek-e? Most megszületett a döntés.

Tallinnban az elmúlt években több trolibusz vonalat is bezártak, mivel a járművek és az infrastruktúra is alaposan leamortizálódott. Mindeközben a városvezetés azt ígérte, hogy hamarosan elektromos buszokat vásárolnak a trolik helyett. Azonban a sorozatos trolivonal bezárások közben sem a városvezetés, sem az üzemeltető Aktsiaselts Tallinna Linnatransport (TLT) nem zárkózott el a trolivonalak újra nyitásától.

Az elmúlt években számos olyan elképzelést felvázolt, mind a városvezetés, mind a TLT, hogy Tallin 2035-re, hogyan tudja elérni azt, hogy a városban csak zéró kibocsátású buszok és trolik közlekedjenek. Parttalan vita kezdődött a városvezetésben és a közlekedési szakemberek között is, hogy az akksis buszok vagy a trolik beszerzését részesítse előnybe a város? Ezt a vitát egy kicsit túltolták, hogy háttérbe szorítsák a valódi okot, amely szerint Tallinnak egyszerűen nem volt pénze a közösségi közlekedés fejlesztésére.

Amíg a fejesek vitatkoztak a TLT több tanulmányt is megrendelt és részletes számításokat kért elemző cégektől, amelyekben arra keresték a választ, hogy a trolik vagy az akksis elektromos buszok fenntartási költségei-e a kedvezőbbek? A számítások elkészültek, amelyeknek összegzését Vlagyimir Szvet főpolgármester helyettes ismertette nemrég. E szerint a trolibuszokat, még az infrastruktúra kiépítésével is, olcsóbban lehet üzemeltetni, mint a villanybuszokat. Az összegzés szerint a járművek beszerzési ára hasonló, azonban az elektromos buszok konstrukciós élettartama tíz, míg a troliké húsz év. A trolibusz infrastruktúrát 50 évre, míg az e-buszokét 20 évre tervezik. Ráadásul a troliknál nincs hatótávpara, így a hűtés-fűtés minden időjárási körülmény között megoldott. Szvet szerint egyértelmű eredmény született, ezért Tallinn a trolibuszhálózat fejlesztése mellett döntött és hamarosan kiírnak egy pályázatot 40 új troli beszerzésére.

A TLT-nek jelenleg 44 trolibusza van, amelyeknek a nagy részét cserélné le Tallinn az érkező negyven új trolival. A tervek szerint később, ha rendelkezésre áll a megfelelő finanszírozás, akkor újjáépítik az elmúlt években bezárt trolivonalak egy részét és újabb trolibuszokat szereznek be. Hogy pontosan mely vonalakat nyitják újra és merre fejlesztik tovább a trolihálózatot később döntenek.

Az elmúlt néhány évben az elektromos buszok problémái miatt, Európában reneszánszát éli trolibusz közlekedés. Az a néhány buszgyártó, amelyik fejleszt és gyárt trolibuszokat évekre el van látva megrendelésekkel, egyre-másra fejlesztik a trolihálózatukat a nagyvárosok, mint például Prága, Pozsony, Milánó és Linz is. Úgy néz ki, hogy ebbe körbe tartozik Budapest is, ugyanis a minap 160 trolibuszra írt ki közbeszerzési eljárást a BKV, de hogy pontosan milyen tervei vannak Budapestnek a trolivonalakkal azt hamarosan részletesen is megírjuk.