Az Index péntek reggeli cikkében arról ír, hogy a BKV vezetése jelenleg Isztambulban tekinti meg a kínai CRRC vasútijármű-gyártó vállalat Autonomous Rail Rapid Transit (ART) koncepciójának bemutatóját. Az értesüléseket a BKV is megerősítette.
Az ART-re jó magyar szakkifejezés nem igazán létezik, hiszen a jármű a következő tulajdonságokkal rendelkezik: gumikerekei vannak tehát busz. Sok csuklója és ajtaja van, valamint két végén vezetőállása, szóval villamos. Néhánynak típusnak van áramszedője is, tehát trolibusz.
De igazából mi értelme van ennek a járműnek?
A járműkategória kritikusai szerint tulajdonképpen az autóbusz újrafeltalálásáról beszélünk, de a kép a valóságban azért ennél árnyaltabb. A típus igenis helyettesítheti ideiglenesen a különböző kötöttpályás járműveket, azonban az infrastruktúra kiépítését hosszú távon nem lehet ezzel a megoldással elbliccelni. A jelenlegi szabályozási környezet egyértelműen nem teszi lehetővé az önvezetést, a nagy hossza miatt a jármű pedig kizárólag pályán (praktikusan buszsávban) közlekedhet biztonságosan. A gumikerekek miatt a karbantartás is nehézkesebb, a tervezési élettartam rövidebb és a túlterhelésre is érzékenyebbek a járművek, egy esetleges defektről nem is beszélve.
Komoly előny viszont, hogy nagy kapacitás elérhető és a pálya kialakítása is lényegesen egyszerűbb egy villamosénál. Az utaskapacitás sokkal nagyobb a buszokénál, a kínai vállalat szerint a négykocsis egység 420 utas szállítására képes. Azért ezt a számot is érdemes helyén kezelni, hiszen azzal 7 fő/m2-es esettel számolták, ami a régi szovjet metrószerelvényekre megadott 1400 fő feletti kapacitásadatát is eredményezte.
Összegezve, a CRRC koncepciójának valószínűleg lenne helye Budapesten, kifejezetten a metróvonallal nem rendelkező, de nagy lélekszámú lakótelepek kiszolgálására vagy gyors reptéri transzferre lehetne kísérletezni velük, viszont érdemes fejben tartani, hogy ezek a járművek hosszú távon nem alkalmasak a hagyományos kötöttpályás kapcsolatok kiváltására.
