Budapesten parkolási válság van, amiből nehéz lesz kilábalni

• Budapest parkolási problémája egyre súlyosbodik a növekvő autószám és a korlátozott közterületi parkolóhelyek miatt, miközben 13 kerületben már most is fizetős parkolási rendszer működik.
• Az emelkedő parkolási díjak és az új helyi szabályok, például Erzsébetvárosban és Ferencvárosban, a helyi lakosok érdekeit próbálják védeni, miközben drágítják a parkolási lehetőségeket.
• Az agglomerációból érkező autók további terhet rónak a főváros parkolóhelyeire, ezért néhány kerület kizárólagos lakossági parkolókat alakított ki a nem fizető övezetekben.
• A Budapesti Mobilitási Terv célja 2030-ra az autóhasználat 20 százalékra csökkentése, a közösségi közlekedés 50 százalékra növelése és a kerékpáros közlekedés jelentős bővítése.

Be kell látni, hogy az autókból egyre több van és egyre nagyobbak, viszont a parkolásra alkalmas közterületből nem lesz se több, se nagyobb. Emiatt pedig egyre több budapesti kerületben egyre nehezebb parkolni és közlekedni.

Jelenleg a főváros 23 kerülete közül 13-ban működik fizető parkolási rendszer (az 1–3. és az 5–14. kerületekben), a külső városrészekben egyelőre még nem kell fizetni a közterületen várakozásért. Összesen négy különböző díjfizetési zóna van Budapesten, a legdrágább Víziváros, Újlipótváros, Terézváros, Erzsébetváros, illetve Józsefváros területét, azaz a városmagot érinti. Itt reggel 8-tól este 22 óráig 600 forintot kell óránként fizetni a parkolásért, ráadásul egy helyen maximum 3 órát állhat a kocsi. 

Karácsony Gergely többpontos javaslatában kifejtette, hogy megemelné a parkolódíjat és elvenné a zöld rendszámos autók ingyenes parkolási privilégiumát.

A kerületi vezetőknek viszont eközben a helyi gépjármű-tulajdonosok érdekeit is figyelni kell, vagyis, hogy biztosítsák a helyben lakók számára a parkolás lehetőségét.

2025 január 1-től Erzsébetvárosban az eddigi 2200 forintos éves díjat az első autó esetében 36 ezerre, a második kocsinál 72 ezer forintra emelik. Miután a fizető parkolóhelyek már így is rendkívül telítettek, közel hasonló mértékű emelésre számíthatnak a XII. kerületben élők is. Ferencvárosban az első autóra 20 ezer forintot kell majd a parkolási kedvezményekért fizetni, a második autóra pedig már nem is jár semmi - írta az Index.

A parkolási probléma egyik szélsőséges megoldása, amit pár civil szervezet szeretne elérni, az az, hogy a magántulajdonú gépjárműveket közterületen ne lehessen ingyenesen tárolni. Viszont a kerületi vezetők (még) nem tartanak itt, még inkább csak drágítanak. 

Az agglomeráció is gondot okoz

A budapesti parkolás másik fő problémája az agglomerációból ered, pontosabban onnan jön. Ugyanis az egyre nagyobb lakosságszámú fővároshoz közeli településekből számtalan autó jön el Budapestig, majd vesztegel 8-10 órát valahol, tipikusan egy még ingyenes területen. Ennek hatására viszont gyakran előfordult, hogy a helyiek saját otthonuk közelében nem találnak parkolót. Erre válaszolt a II. és a XII. kerület vezetése azzal a formabontó döntéssel, hogy már a fizető övezetekben is kizárólagos lakossági parkolási helyeket jelöltek ki.

Viszont ez hosszútávon nem megoldás, alapvető szemléletváltásra lenne szükség - írja az Index. Annak felismerésére, hogy Budapest közútjai már nem bírják el a jelenlegi forgalmat sem. Azzal együtt sem, hogy egyébként az európai nagyvárosok viszonylatában Budapest a középmezőny alsó harmadában helyezkedik el. Az uniós átlagszám szerint 1000 lakosra 560 autó jut, nálunk azonban csak 400. 

A Budapesti Mobilitási Terv elég egyértelműen jelöli ki az állandó dugók és parkolási problémák megoldásának irányát. A budapesti közlekedés a választott módozatok szerint 2021-ben így alakult: 

• Közösségi közlekedéssel 47 százalék,
• személygépjárművel 35 százalék,
• gyalogosan 16 százalék,
• kerékpárral 2 százalék utazott.

A dokumentumban megjelölt cél kétségtelenül ambiciózus, e szerint 2030-ra az összes utazásnak a felét közösségi közlekedéssel kellene bonyolítani, és épp annyian üljenek csak autóba (20 százalék) ahányan gyalogolnak majd. A koncepció szerint a biciklizés arányát kellene legnagyobb mértékben növelni, a jelenlegi 2–3 százalékról 10 százalékra.