Az új terepjáró formájával korábban már megismerkedhettünk , de az európai változatok paramétereit és pontos leírását csak most közölte a Suzuki. A Grand Vitara család második generációja csak nyomokban emlékeztet az elsőre: bár továbbra is egy rövid háromajtósból és egy hosszú ötajtósból áll a választék, és a bevált nevet is megtartották, itt nagyjából véget is ér a hasonlóság.
Az új Grand Vitara elődjével ellentétben már nem alvázas konstrukció: önhordó karosszériát kapott, bár a Suzuki megfogalmazása szerint beépített létravázat tartalmaz. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a karosszéria megerősítésével igyekeztek ugyanolyan merevvé és strapabíróvá tenni az autót, mintha még mindig meglenne a különálló alváz. Ennek a megoldásnak a helytakarékosság a legnagyobb előnye, hiszen az alváz nem foglal külön helyet, így az új modellek úgy lehetnek alacsonyabbak elődeiknél, hogy közben a belső tér magassága nem csökken. Mindkét karosszériaváltozat nagyobb lett, mint korábban. A háromajtós 4,005 méter hosszú, 1,81 méter széles és 1,695 méter magas lett, azaz 100 mm-rel hosszabb, 30 mm-rel szélesebb, de 45 mm-rel alacsonyabb, mint az elődmodell. A tengelytáv 2,2-ről 2,44 méterre nőtt. A hosszabbik, ötajtós Grand Vitara is terebélyesebb lett, a hossza 4,47 méter (+255 mm), a tengelytávja 2,48-ról 2,64-re nőtt, a szélessége és a magassága pedig ugyanakkora, és ugyanannyit változott, mint a kisebb modellé. Alaphelyzetben mindkét típusváltozat hasmagassága kerek 200 mm.
Műszaki szempontból a rövid és a hosszú Grand Vitara élesen elválik egymástól. A háromajtós változat igazi városi hobbiterepjáró. Bár felépítéséből adódóan ez a modell alkalmasabb volna kemény terepen való közlekedésre, az állandó összkerékhajtás és az 1,6 literes 106 lóerős, viszonylag pörgős, és mindössze 145 Nm csúcsnyomatékú benzinmotor inkább az épített utakon való használatnak kedvez. A rövid Grand Vitara végsebessége 160 km/h, 13,4 másodperc alatt érheti el a 100 km/h sebességet, és vegyes ciklusban 8,7 liter benzint fogyaszt 100 kilométeren. Az autó üresen 1445 kilogrammot nyom, és legfeljebb 1,6 tonnás fékezett utánfutót vontathat.
Az ötajtós változat ugyanakkor jóval komolyabb motorokat és hajtásrendszert kap. A bemutatókor még csak egyféle, 2 literes, 140 lóerős és 183 Nm csúcsnyomatékú benzinmotorral szállítják a családi változatot, bár ehhez a motorhoz négysebességes automata, illetve ötsebességes kézi váltó egyaránt rendelhető. Ezzel a motorral egész dinamikusan viselkedik a terepjáró:
a végsebessége 175 km/h, a gyorsulása 100 km/h-ra 12,5 másodperc alatt mehet végbe, az átlagfogyasztása viszont 9,1 liter 100 kilométeren. Az autó tömege 1,58 tonna, és akár 1850 kilogrammos fékezett vontatmányt is húzhat maga után. Valamivel később érkezik a Renault 1,9 literes dízelmotorjával felszerelt változat. A 130 lóerős, és 300 Nm legnagyobb forgatónyomatékú motorhoz ötsebességes kézi váltó jár, így az 1,66 tonnás gép 170 km/h-s csúcssebességre képes és 13,2 másodperc alatt érheti el a 100 km/h-s tempót, viszont mindössze 7,7 liter gázolajat fogyaszt 100 kilométeren, vegyes ciklusban használva, és akár egy 2000 kilós utánfutóval is megbirkózik. A hosszú Grand Vitara emellett bonyolultabb, központi differenciálzárral és felező áttétellel ellátott hajtásrendszert kap, így nehezebb terepen is egész jól boldogul.
Az új Suzuki terepjárókat először a Frankfurti Autószalonon láthatja élőben a közönség, de a forgalmazás már a bemutató után néhány nappal elindulhat egyes piacokon. Az autó áráról egyelőre csak annyit tudunk, hogy közel megegyezik majd az elődmodellével, ami nem is igazán meglepő, hiszen a verseny a terepjárók közt is egyre élesebb Európában: a Honda, a Nissan és a Toyota mellett a Hyundai és a Kia is megjelent a Grand Vitara kategóriájában egy-egy korszerű típussal, sőt, ha minden igaz, hamarosan az Opel, a Mitsubishi és a PSA csoport is bemutat egy-egy hasonló méretű modellt.