Szerencsére csak formatanulmány a New York-i Auto Show közönsége előtt leleplezett narancsszín rettenet, bár félő, hogy a Toyota tervezői komolyan gondolják.
A Hako állítólag a dobozszerű Scion xB inspirációjára született, de a vízszintes tetővonalat leszámítva nem igazán hasonlít egymáshoz a két autó. A narancssárga tanulmányon az látszik, hogy valami nagyon érdekeset akartak összehozni a formatervezők, és a nagy erőlködésben kimaradt a tervezési szempontok közül az esztétikum. Az autó olyan lett, mint a fröccsöntött kínai műanyag játékautók, feltűnő, de ízléstelen.
A teljesen függőleges első és az oldalirányba hajlított hátsó szélvédő, illetve az alacsony ablaksor talán jól is mutatna, ha alattuk nem egy teljesen más stílusú autó kezdődne, nagy, kerek sárvédőkkel, és bamba tekintetű orr-résszel. Az eklektikus formakavalkádot persze értelmezhetnénk úgy is, hogy a Toyota is a retro-divat meglovagolásával próbálkozik, de ebből a szemszögből nézve is ügyetlen próbálkozásnak tűnik a Hako: ha emlékeztet is a '20-as évek kupéira, a karosszéria valahogy túl szélesnek a formák túl modernnek tűnnek, semhogy ki lehessen használni ezt a párhuzamot.
Belül ráadásul inkább a modern megoldások dominálnak a fura gyermekjáték-dizájn mellett, amely itt is megjelenik. Mindenfelé kisebb-nagyobb képernyőkkel találkozunk, a narancssárga kormány és a joystickszerű váltókar viszont a legvacakabb, utángyártott PSX-kiegészítőket juttatja az eszünkbe. Vannak napjaink fogyasztói kultúrának olyan elemei, amelyeket nem feltétlenül érdemes utánozni, és az az érzésünk, a Scion Hakóban jó érzékkel összeszedték ezek egy jelentős részét.
Szerencsére a Toyotánál sem tervezik, hogy a tanulmányból később sorozatgyártmány legyen; már így is túl sok az olyan szériamodell, ahol a tervezők azt hitték, a furcsaság elég a sikerhez.
