A japán autógyártó egyelőre csak a kerekesszékek irányítását próbálja megoldani az agy elektromos jeleinek értelmezésével, de a technika nagyobb négykerekűekben is használható, legalábbis elméletileg.
A rendszer lényege, hogy egy EEG berendezés segítségével mérik a kerekesszék utasának mozgásért felelős agyközpontja által kibocsátott apró elektromos jeleket, és ezek segítségével irányítják a jármű mozgását. Az eredmények biztatóak: a rendszer az eddig használtakhoz képest villámgyors, a parancs végrehajtásának késése csupán 125 ezredmásodperc, miközben a készítők szerint 95%-ban azt csinálja, amit az irányítója akar. A kerekesszék irányítását persze el kell sajátítani, hisz voltaképpen új végtagként működik, de állítólag három hétnyi gyakorlással már biztosan uralható. Ennyi idő alatt nem csak a felhasználó tanulhatja meg a szék irányításához szükséges utasítások kiadásának mikéntjét, de az vezérlőelektronika programja is igyekszik feltérképezni az agyból érkező jeleket, így egyre pontosabban követi a gondolati parancsokat.
Az agy-gép interfész (Brain-Machine Interface, BMI) egyelőre nem sokkal több tudományos érdekességnél, de úgy tűnik, néhány éven belül kész terméket eredményezhet, amivel számos mozgássérült ember élete tehető egyszerűbbé. Ugyanakkor olyan perspektívát nyithat, amelyre eddig legfeljebb a sci-fi írók mertek gondolni: ha sikerül a szerkezet megbízhatóságát tovább növelni, akkor akár komolyabb gépek - elvben akár személyautók is - irányíthatóak lesznek vele.
