Ha egy szabályt túlságosan sokan szegnek meg, akkor általában nem csak a szabályszegőkkel, hanem magával a szabállyal is baj van. Márpedig az utóbbi időben feltűnően megnőtt azoknak az akcióknak a száma, amelyek során a rendőrség a motorosok jogosítványának meglétét ellenőrzi, ezzel párhuzamosan pedig a használtmotoros oldalak dugig vannak olyan kétkerekűekkel, melyek hengerűrtartalma 125 cm³, mégis ötvenes papírt umbuldáztak hozzá, és azzal használják őket.
Na, mit mond Önnek ez a két megfigyelés, Mr. Watson? Van itt összefüggés?
Naná, hogy van. Az autóval közlekedők nagy részének tele van a kalucsnija a dugóban állással és a parkolóhelykereséssel. A három kiló fölé kapaszkodott benzinárnál pedig az üzemanyagköltséggel is. Van alternatívája a dugóban aszalódó szerencsétleneknek? Persze hogy van, a robogó vagy a KRESZ által segédmotoros kerékpárnak nevezett – valójában a kerékpárral semmiféle azonosságot nem mutató - kismotor. Ezeket B kategóriás autójogsival is lehet vezetni, hurrá, megvan a megoldás.
Legalábbis úgy tűnik. Mert az első forgalomban töltött napok után kiderül, hogy az ötven köbcenti kevés. Egy ötven kilós egyetemista lány talán még nem érzi a hiányt, de a kétszer olyan nehéz, az autót robogóra cserélő férfinak kínszenvedés minden perc. Mert az ötvenes feltartja a buszt a buszsávban, hörögve lassul a legkisebb emelkedőn is, zöld lámpánál vinnyogva próbál minimális előnyre szert tenni, hogy aztán a nyomuló autók hada szorítsa le a sáv szélére.
A diagnózis egyszerű: a gyönge ötvenessel képtelenség tartani a forgalom ritmusát. Márpedig ha valami, akkor a forgalomban úszni tudás képessége alapvető fontosságú a közlekedésbiztonság szempontjából. Tessék már észrevenni: a lassúhajtás ugyanúgy halálos veszélyforrás, mint a gyorshajtás, a lassú járművet kerülgetni kell, kitérésre, fékezésre késztet, ezekben a manőverekben pedig mind ott bújik egy esetleges baleset írmagja. A törvényhozó célja annak idején bizonyára a biztonság javítása volt az ötvenes határ meghúzásával, de mára mindenképpen elavult ez a gondolkodásmód. Ez a limit inkább veszélybe sodorja a robogók vezetőjét, mint védi őket, kicsivel több hengerűrtartalom, ezáltal kicsivel több teljesítmény megváltás lenne.
Oké-oké, mondhatnánk, akkor miért nem teszi le a motorjogsit a delikvens, és miért nem ül át nagyobb motorra? Elmondom, mit gondolok erről. A motorjogsi drága és macerás, főleg annak, akinek nem drága hobbi, hanem költséghatékony autópótlék a motorozás. És ne jöjjön nekem senki az álszent farizeus szöveggel, hogy a motorvizsga tanfolyamon többet tanul az ember, mert nem. Szabó Attila kurzusain, ott meg lehet tanulni igazán jól motorozni, de a jogosítványképzésen biztosan nem. Ráadásul az ötvenesek és a 125-ösök vezetése közt technikailag olyannyira elhanyagolható a különbség, hogy erre hivatkozni igen nagy jámborság lenne bárkitől is.
Igen, jól sejtik mire akarok kilyukadni: nagyon gyorsan fel kéne emelni 125 köbcentire a B kategóriás jogosítvánnyal vezethető kétkerekűek hengerűrtartalom határát.
Már megint egy valóságtól elrugaszkodott újságírói lázálom? Szó sincs róla, az Európai Unió ajánlásában már régóta szerepel ez a szabályozás, és több országban már régóta be is vezették.
Például a szomszédos Ausztriában, ahol – a biztonságért izgulókat megnyugtatandó – hat órás gyakorlati képzés (vizsga nincs) után ütik be a B111 kategóriát a jogsiba, amivel már 125-öst is lehet vezetni. Az olaszok lazábbak, náluk semmiféle megkötés nincs, a franciák két év autós gyakorlat után ülhetnek 125-ösre B kategóriával, és a luxemburgiak is vígan nyomulhatnak autójogsival a nyolcadlitereseken.
Vajon miért nem lehet ezt nálunk is megcsinálni? Biztonságosabb közlekedés, kevesebb autó a forgalomban, és a rendszámos 125-ös még a szerv számára is jobban ellenőrizhető, mint a jelöletlen ötvenes.
Minden mellette szól, az EU ajánlással is kompatibilis, akkor meg mire várunk?
