Ezt még egy rendőrnek sem szabad

Hanula Pál huszonhat éves budapesti hangmérnök. Egy ideje szokása, hogy nemcsak a stúdióban rögzít, de akkor is, ha megállítják a rendőrök. Azt mondja, évente néhányszor biztosan igazoltatják, ilyenkor a mobiltelefonját is előveszi, és elindítja a hangfelvételt. Amivel semmi probléma: a jogszabály szerint bárki készíthet kép- vagy hangfelvételt a vele szemben folytatott rendőri intézkedésről, de azt nem hozhatja nyilvánosságra. Ami persze fordítva is működik, szaporodnak is a kamerák a rendőrautókban.

Nagyobb térképre váltás

Május 29-én, este tizenegy óra előtt Pál telefonált, miközben barátnője frissen vásárolt Mitsubishi Coltjával haladt a negyedik kerületi Fóti úton, a Megyeri út irányába. Már az elején megegyezünk, hogy kézben tartott telefonnal autót vezetni szabálytalan, és büntetés jár érte.

Telefon a kézben vs forgalommal szemben

Tudták ezt az osztott pályás út túloldalán, a padkán autójukban várakozó rendőrök is. Hamar visszafordultak, és ahogy Pál mondja, üldözőbe vették őt. Mivel ezen az útszakaszon nem lehet egyszerűen megfordulni, a rendőrök Astrája állítása szerint a forgalommal szemben követte, majd körülbelül ötszáz méteren belül be is érte. Ekkor Pál elmondása szerint még mindig a forgalommal szemben ment a rendőrautó, és egy pillanatra sem használt kék lámpát vagy hangjelzést. Akkor sem, amikor végül mögé fordult, teszi hozzá a fiatal autós.

Óriási szerencse, hogy éppen nem jött arra senki. Az autósok jelentős részének nincs kész terve arra az esetre, ha váratlanul szembe találja magát egy megkülönböztető jelzések nélkül felé száguldó rendőrautóval.

Miután Pál észlelte, hogy akarnak tőle valamit a rendőrök, lekanyarodott a Megyeri útra, és egy büfé előtt megvárta őket. Kiszállt, telefonján elindította a hangfelvételt. A történetben ezt a pontot követően már nem csak az ő beszámolójára támaszkodhatunk, hanem a felvételre is. Mivel egy-egy elhaladó jármű néha jelentősen megnöveli a környezeti zajt, a hangfelvétel bizonyos pillanatai zavarosak, de így is hallatszik néhány lényeges dolog.

Miután átadta iratait, a rendőrök köszönés után így folytatták: Pál, tudja egyébként miért lett megállítva? Már ekkor várható volt, hogy nem lesz oldott hangulatú a társalgás, mert Pál kitérő választ adott. Kérte, mondják el ők, miért állították meg. Erre a rendőrök még mindig nem felelnek, de az egyikük azt állítja, tudnia kellett volna az okát, hiszen rálépett a gáztra.

Ekkor Pál jelezte, hogy szerinte szabálysértést követtek el. Hogy is szól az ezzel kapcsolatos szabály? Mint korábban írtuk:

A rendőr az intézkedés megkezdése előtt – ha az a rendőri intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni.

Ha minden igaz, amit Pál mond, ezúttal nem veszélyeztette semmi az intézkedést, tehát nem tűnik indokoltnak, hogy nem az előírt formulával kezdték. Valószínű, hogy egyetlen rendőr sem számít arra, hogy egy autós, akinek ráadásul vaj van a fején, már az igazoltatás elején megcsörgeti a kardját. A kérdés persze az, hogy mit kell elviselnie egy intézkedő rendőrnek, mielőtt letér a hivatalos ösvényről.

Közben kiderült, hogy a Mitsubishi még nincs Pál barátnőjének nevén, mivel hetekkel korábban vásárolták és nem íratták át az előírt határidőn belül. Az ezzel kapcsolatos szóváltáskor kezd fogyni a türelem mindkét oldalon. Pál nem tagadja, hogy ez is szabálytalan, de anyagi helyzetére hivatkozik, a rendőrök viszont közlik, hogy addig nem kellett volna megvenni az autót, amíg nincs pénz az átíratásra. Közben, a felvétel nyolcadik percében új ötletük támad: belülről is átvizsgálják a kocsit.

„Azért csak körbenézem már az autót”

Amikor Pál megkérdezi, miért szükséges ez a „mert már most azért csak körbenézem már az autót, hogyha így gondolta” választ kapja, majd a beszélgetés során később ismét kiderül, hogy tényleg csak azért nyitották ki a csomagtartót, mert kötekedésnek vették, hogy felemlegetett bizonyos szabálytalanságokat.

Ez így megy tovább a felvételen további negyedórán át, míg végül a rendőrök azt is bevallják, hogy azért kap két feljelentést Pál, mert ennyire kötözködő volt. Ha olyan van, akkor el tudtunk volna tekinteni tőle – mondják. Vagyis, ha ez igaz, akkor a rendőrök nem a szabálysértések miatt tettek végül feljelentést, hanem mert az autós magára haragította őket. Nem tudom, mit léptem volna a rendőrök helyében, amikor Pál a ruházatukra vonatkozó szabálytalanságokat, konkrétan a sapkaviselés elmulasztását is felemlegette, de a két rendőr erre is semlegesen reagál.

Hanula Pál nemcsak nekem mondta el, hogy sorozatos szabálytalanságokat gyanít a rendőri intézkedésben, hanem az eset után másfél héttel az Országos Rendőr-főkapitányság Teve utcai panaszirodáján is. Erről a bejelentésről jegyzőkönyvet is kapott, szemben a Fóti úti esettel, amikor állítása szerint hiába írta alá az úgynevezett Szabálysértési lapot az intézkedés végén, abból nem adtak neki saját példányt. A felvétel végén egyébként megkérdezik tőle, hogy elismeri-e a dolgokat mire ő nemmel felel, jogi lépéseket helyez kilátásba az intézkedéssel szemben, és megemlíti, hogy hangfelvételt készített.

Szabálytalan szabálysértési bírság

Alig két héttel később a Mitsubishi tulajdonosa, Pál barátnője kapott hivatalos levelet a tizedik kerületi rendőrkapitányságról. (Azért onnan, mert bár az igazoltatás a negyedik kerületben zajlott, az autó tulajdonosa a tizedikben lakik.) Harmincezer forintot kell fizetnie a közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése, és a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt – vagyis azért, mert nem íratta át időben az autót, illetve ennek ellenére átengedte a vezetést másnak.

Pál és barátnője sem tagadja a szabálysértéseket, ugyanakkor furcsának találják, hogy ezen a határozaton csak a szabálysértési segédelőadó neve és egy pecsét szerepel, az aláírás hiányzik. A június 5-i keltezésű iratot 11-én kapták kézhez, és még aznap telefonon próbálták elérni az ügyben illetékes segédelőadót, a kapitányság munkatársát, sikertelenül. A telefonban ugyanis azt mondták nekik, hogy az illető szabadságon van.

Lesz másik

A cikk megjelenése előtt két nappal már személyesen mentek be a kapitányságra, ahol panaszt akartak tenni az aláírás hiánya miatt. Azért döntöttek így, mert a látogatás előtt telefonon a Független Rendvédelmi Panasztestülethez fordultak, ahol ezt javasolták nekik. Ennek tükrében különösen pikáns, hogy a kapitányságon többen, köztük a panaszokkal foglalkozó munkatárs is azt állította, hogy érvényes az alá nem írt határozat. Majd küldenek egy másikat, amelyen már ott van a segédelőadó aláírása, zárták rövidre a vitát és panasztételi szándékukat elutasították.

Az ügy első fordulójával kapcsolatban általános kérdéseket küldtem az Országos Rendőr-főkapitányságnak, melyre a cikk megjelenése előtti napon kaptam választ. Ezt változtatás nélkül olvashatják az alábbiakban.

Néhány tisztázatlan részlet ellenére számos tanulsággal szolgálhat a történet. Felmerülhet, hogy Hanula Pál netán így próbálja-e megúszni a bírságot a kézben tartott telefon miatt, és nem arról van-e szó, hogy ehhez kívánta felhasználni a nyilvánosságot (vagyis minket). A rendőröket védhetjük azzal, hogy lehetett egyszerűen rossz napjuk is – kérdés persze, lehet-e annyira rossz napjuk, hogy ilyen lazán kezeljék az intézkedési szabályokat.

Tény, hogy Pál nem volt barátságos, de a felvétel szerint együttműködött az intézkedés során. Az is tény, hogy a rendőröknek minden esetben az intézkedésre vonatkozó egyértelmű szabályok szerint kell eljárniuk. Ez alól nem mentesíti őket az sem, ha egy okoskodó, netán idegesítően viselkedő autóssal találkoznak. Nem mondhatják, hogy szabályosan jártak el, ha nem voltak szabályosak, és így tovább. Az ilyen baklövések azért károsak, mert ezek után bárki gondolhatja, hogy a rendőröknek mindent szabad, és megúszhatják a kisebb-nagyobb kisiklásokat, mivel védi őket a helyzeti előnyük.