Octavia százezerért, Astra nyolcvanért

Néhány napja óriási pechje volt valakinek Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér parkolójában. Az illető beszált egy percekkel korábban kibérelt autóba, bedugta a slusszkulcsot, majd indítózni kezdett és ekkor megtörtént a baj. Nem vette észre, hogy a váltó sebességben volt, ezért az autó rögtön megugrott és nekiütközött egy oszlopnak. Az oszlop kidőlt, és telibe talált egy másik bérautót, ami szintén alaposan összetört. Az ilyen esetek nem mindennaposak, de bőven tudnának hasonlót mesélni a Magyarországon működő autókölcsönzők és biztosan nincsenek híján a történeteknek a bérlők sem. A lista hosszú: egyszerűen kilopott vagy hibásra cserélt alkatrészek, csereautó egy félrecsúszott gumiszönyeg miatt, kiégetett üléskárpitok, félretankolások, ellopott alkatrészek – vagyis szinte bármi, amit egy autóval szemben ember csak megtehet.

A csalók kihasználják, hogy egy alapos átvétel legalább 10-15 percet igénybe vehet, és amikor péntek este három órán belül ötven autót leadnak a reptéri gyűjtőparkolóban, erre nincs idő.

Tavaly ősszel néhányan fejünkbe vettük, hogy kibérelünk egy kilencszemélyes mikrobuszt, és azzal utazunk Prágába. Nem lehet az olyan drága, végig együtt lesz a banda, és helyben is jókat kirándulunk majd, sorakoztak az érveink. Egy Ford Transit méretű kisbuszt személyautó-jogosítvánnyal is lehet vezetni, fogyasztása kedvezőbb, mint két személyautóé és bár kétszer annyian férnek el benne, pályahasználati díjból is csak egyet kell utána fizetni.

Végül a terveinkből nem lett semmi, mert mindenhol több százezer forintos heti bérleti díjakkal találkoztunk. Ezen felül ki kellett volna fizetnünk további 3-400 ezer forint kauciót, nem beszélve a külön biztosításról. A napokban újra eszembe jutott ez a nyüglődés, ezért ismét nekifutottam a keresésnek, hátha ezúttal találok egy olyan gyűjtőoldalt, amely elvezet a legolcsóbb bérautókhoz.

A nagy vadászat előtt felhívtam Haraszti Gézát, a huszonegy tagból álló Magyar Autókölcsönzők Szövetségének (MAKSZ) elnökét, aki egyben AVIS hazai ügyvezető igazgatója is. A szervezetnek nincs nyilvános weboldala, pedig kézenfekvő volna oda csoportosítani az autóbérléssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Van belőlük néhány.

A 2008-ig tartó aranykorban tízezer járműből állt a teljes hazai állomány, ez mára hétezer darab közelébe mérséklődött, nem számítva a feketekölcsönzők flottáit és azokat az autókereskedőket, akik akár egy Marutit is képesek bérbe adni, hogy legyen bevételük. Nem fikció, ilyen is van.

Haraszti szerint a nagy betűkkel meghirdetett bérleti díj önmagában nem árul el túl sokat a szolgáltatásról. Egy bérautó átlagosan 35-40 ember kezében fordul meg, mielőtt a cég túlad rajta. Így már nem is olyan meglepő, hogy a szövetséghez tartozó legnagyobb, kétszázötven autó körüli flottával dolgozó vállalkozások átlagosan másfél-kétévente mindent lecserélnek.

A bérautós szövetségben egy harminchat pontból álló minőségbiztosítási rendszer működik. A tagok autóinak átlagéletkorát két év alatt kell tartani, mindegyiknek foglalkoztatnia kell egy munkatársat, aki képes idegen nyelven kommunikálni, és megkövetelik az utcára nyíló üzlethelyiséget, a honlapot, és az elérhető árlistát. Csupa apróság, mondom én, de Haraszti Géza szerint ez annak ellenére nem általános, hogy a jogszabályok is előírják.

Idén az Opel Corsához, Suzuki Swifthez hasonló kisautók, az Astrával is azonosítható kompakt kategória és a legfeljebb kilenc személyes mikrobuszok iránt nőtt meg a kereslet. Az első negyedév abszolút holtszezon, a csúcsidőszak pedig természetesen a nyár, és ez kihat az árakra is. Rengeteget spórolhat, aki már az év első felében lefoglalja bérautóját a nyaraláshoz. Bérelni bármikor lehet, de az egy-két héttel korábbi foglalásokért mindenki felárat kér.

Az ismert cégek a Budget, a Hertz, vagy a Europcar és az osztrák rendszámú autókat kínáló Buchbinder weboldalain díjkalkulátorokat találtam. Ezeket nyugodtan felejtsék is el, ha valóban bérelni és nem szörnyülködni szeretnének. Swift százezerért? Ne már! Jóllehet a magas koncessziós díjak miatt a reptéren átvett autó alapára 13 százalékkal magasabb az átlagnál, a WizzAir honlapján lényegesen kedvezőbb a kínálat, mint a cégeknél.

Ha például Augusztus 1. és 8. közt szeretnénk bepattanni egy 3 vagy 5 ajtós Swift méretű autóba, azt könnyedén megúszhatjuk akár 50 ezer forint alatt, kilométermegkötés nélkül. Hasonló a helyzet a véletlenszerűen talált Liligo.com gyűjtő oldalon, csak sokkal több az ajánlat és a cég.

Az autóbérlés sajnos a budapestiek sportja. Amikor az autóátvételi pontot a Liszt Ferenc reptérről Pécs belvárosára változtattam, a méretkategóriákra nem szűkített listán a 229 reptéri találat tízre csökkent. Nyíregyházán semmilyen autót nem lehet átvenni. Ez nyilván nem reális, biztosan akad arrafelé is autókölcsönző, de az is biztos, hogy ahol kevesebb az ajánlat, ott vastagabban fog a kölcsönzők tolla.

A nagy cégeken kívül rengeteg magyar bérautós vállalkozást is találni a neten. Némelyiküknek sokkal kisebb a flottája, de néha nagyon kellemes árakon kínálják, amijük van, tehát az egyszerű Google keresés is célravezető lehet. Azért itt is fontos, hogy az elején tisztázzuk a kölcsönzés minden feltételét, beleértve a nem várt eseményeket is. Ebben nagy az eltérés a kicsi és nagy cégek szolgáltatásai közt.

Legalább egy Skoda Octavia méretű autót érdemes megcélozni, mert az már két gyerekkel is kényelmes. A kölcsönzők besorolása szerint közepes méretű autót már százezer forint alatt foghatunk egy hétre. A Skodán kívül hosszan sorolják a Toyota Avensiseket, a méretben hasonló, de pakolhatóság szempontjából praktikusabb Opel Zafirákat, illetve Citroen C4 Picassókat. Ebben a kategóriában több olyan ajánlatot látni a felsorolásban, ahol a kölcsönző cég neve hiányzik, csupán az ajánlattal kereskedő bérautó-ügynökség neve szerepel.

Az Avensist hirdető társaság, az Argus Car Hire valójában nem üzemeltet budapesti irodát, vagy nem írták ki a honlapra. Ügyfélszolgálatát külföldi telefonszámokon lehet elérni, levelezési címe dublini. Hát nem tudom, állítólag világszerte 30 ezer helyről keresnek nekem, ha velük dolgoztatok. De mi van, ha valami gondom akad? Erről semmit nem ír a honlap.

Lehet, hogy mégiscsak szerencsésebb az árban köztes megoldást jelentő Wizz Air-t választani? Itt az Octavia-szabásúak rendje augusztus első hetére körülbelül 500 euróért (150 ezer Ft) kelleti magát, de nem olyan ködösek a játékszabályok, mint a Liligo.com-on.

Aki nagyobb autóban gondolkodik, általában külföldre is vinné. Ilyen esetekben a cégek egy része határátlépési díjat számít fel, az 4-5 ezer forint és bizonyos országokat eleve kizárnak. Ez Nyugat-Európában is működik. Bizonyos cégek egyébként nem adnak bérbe autót magyarországi utazáshoz sem, mert sok a feltörés. A Budget-nél 1400 kilométeres korlátozást is említenek, és minden további kilométerre 20 eurócentet, vagyis hatvan forintot kell elkülönítenünk. Ez más cégeknél lehet egy kicsit kevesebb is, többel nem találkoztam.

A hosszabb távokra utazók gyakran esnek abba az amatőr hibába, hogy a teletankolva átvett autót üresen adják le. A cégek ilyenkor nem a pusztán az üzemanyagköltséget számítják fel utólag, hanem a teletankolási szolgáltatásét, hiszen valakinek el kell mennie az autóval a benzinkúthoz. Ez literenként körülbelül 10-15 forint felárat jelent.

A baráti társaságok nagy kedvenceit, a mikrobuszokat kevesen tartják állományban. Haraszti úgy látja, ezeket tényleg csak a főszezonban lehet kiadni. Pedig teljes kihasználtság esetén, fajlagosan a fenti két kategóriánál sokkal jobban megérhetik. Az Opel Vivaro mindenhol olcsóbb, mint a Volkswagen Transporter, de lehet, hogy végül egy ülésekkel felszerelt Fiat kisbuszt kapunk majd helyette, körülbelül heti 150 ezer forintért. A nagy utazások előtt különösen fontos tisztázni, hogy pontosan mit tartalmaz a bérleti szerződéshez járó biztosítás, illetve mekkora önrészt kell fizetni, ha véletlenül sérül a kocsi.

A biztosítók sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel kötnek szerződést a bérautós cégekkel, mint a magánszemélyekkel. Az egyik nagy kölcsönzőnek nincs is cascója, de titok, hogy melyiknek. A MAKSZ elnöke szerint érhető a biztosítók félelme. Az átlagos töréskár összege Magyarországon a magánkézben lévő személyautók esetén 300 ezer forint, míg a bérautók esetén csak 80 ezer. Igaz, arányaiban minden évben négyszer annyi bérautót törnek össze, mint magánautót, és a cégeknek mindenképpen helyre kell állíttatniuk a kárt.

Ha nincs saját autónk, esetleg a meglévőnél nagyobb méretűt választunk a nyaraláshoz, legalább egy órát gyakoroljunk indulás előtt. Nehogy a koccanás után derüljön ki, hogy a bérleti szerződés nem csak a szokásos 10%-os önrészt írja elő, hanem százezrekkel kell majd beszállnunk a helyreállításba. Így már értem, miért kérnek mindehol legalább egyéves jogosítványt és miért kell többet fizetni naponta néhány ezer forinttal, ha 21 évnél fiatalabb személy is vezetni akarja az autót.

Éppen egy ilyen koccanásos ügyet akart nemrég megúszni az AVIS egyik ügyfele. Az illető egy fekete Skoda Octaviával koccant, majd úgy próbálta meg tisztázni magát, hogy a fizetési felszólításra válaszként elküldött egy mobiltelefonos képet. Ezen ő látható a reptéri parkolóban, egy ugyanilyen Skoda előtt. Azt állította, a kölcsönző cég adminisztrációs hibát követett el, mivel ő nem azt az autót használta, amelyen a sérülést felfedezték, hanem egy másikat, melynek csupán egy karakterrel tért el a rendszáma.

Az ügy hosszas levelezésbe torkollt, végül a cég kapott egy fizetési felszólítást az egyik budapesti parkolótársaságtól, ugyanerre az autóra. Amikor elkérték a fényképet, amit a parkolóőr lőtt a helyszínen, azon az akkor még sértetlen Skodán és rendszámán kívül a trükkös ügyfél is szerepelt. Éppen a motorháztetőre terített térképét böngészte. Újabb levelet kapott a kölcsönzőtől, benne a fotóval. Fizetett.

A biztosítás nem vonatkozik a vezetői hiba miatt keletkező műszaki problémákra, vagy arra, ha valami szétmegy az utastérben. Tipikus példa mondjuk a félretankolás. Csak az AVIS-nél nyolc-kilenc eset is előfordult az elmúlt három évben. Ezek közül is emlékezetes, hogy egy dízel Opel Zafirát Horvátországban tankoltak tele benzinnel, majd el is indították. Az üzemanyagrendszer tönkrement, a teljes kár 5500 dollárjába került az amerikai ügyfélnek.

Fizetnie kellett annak az úrnak is, aki egy héten át használta az AVIS egyik bérautóját, mindennap útba ejtette az M0-s körgyűrűt, ahol mindig lefényképezte ugyanaz a sebességmérő kamera. Ez napi 30 ezer forinttal növelte a bérleti díjat, mert természetesen a bírságokat is az ügyfélnek kell megfizetnie.

A MAKSZ elnökével folytatott beszélgetés és az ajánlatok böngészése után sem gondolom, hogy mindenkinek megéri elgondolkodni az autóbérlésen, de azt sem, hogy itthon alaptalan ilyesmit latolgatni, ha valaki a nyaralása helyszínen is közlekedni szeretne, de nincs saját autója, vagy valamiért nem azzal szeretne utazni. A kölcsönzők nyilván haszon reményében tartják ezeket a kocsikat, de lehet olyan konstrukciót találni, ahol az autóbérlés a megfelelő megoldás. Egy bérelt autónak nem mi fizetjük az egész éves fenntartását, nem nekünk fáj, ha miután ellopták, továbbra is törlesztenünk kell a banknak, nem nálunk öregszik, és nem áll kihasználatlanul a parkolóban pusztán azért, hogy évente néhányszor beleüljön a család.

Az autós utazás összes előnye és hátránya vonatkozik rá, de a nagyobb cégek minden autójukra befizetik helyettünk a magyar autópályahasználati díjat, és akár külföldre is csereautót küldenek, ha lerobban amivel elindultunk. Ennél ritkábban, de előfordul, hogy a felsorolt árakból is faragni lehet, ha csak egy útra kell az autó. Persze ez is ott van a tájékoztatókban és a szerződési feltételek közt, csak sok türelem kell a böngészéshez a döntés előtt.