Akár a vizsgaállomást is bezárhatják, ha kiderül, olyan autót vagy motorkerékpárt engedett át az időszakos műszaki vizsgán, amely nem felel meg az alapvető követelményeknek, esetleg átépítették, de erről a tulajdonos nem tudja bemutatni a megfelelő igazolást. Vége a tuningnak? Megölik a régi autókat? Ennek jártunk utána.
Augusztus elsejétől tovább szigorították a gépjárművek műszaki vizsgáztatásához kapcsolódó 156/2009. kormányrendeletet, melyet a többség bírságrendeletként ismer. Nem a vizsgafolyamat lett szigorúbb, mert az papíron már évek óta lehetetlenné teszi, hogy bármilyen roncsnak érvényesítsék a műszakiját. Csupán újabb eszközt adtak a Nemzeti Közlekedési Hatósági ellenőreinek kezébe, hogy betartassák a szabályokat. Nem babra megy a játék, ugyanis ha egy közlekedési baleset a résztvevő autók állapotára is visszavezethető, kivizsgálják, miként mentek át a legutóbbi műszaki vizsgán. Ha szúrópórbaszerű razziáikon olyan műszaki vizsgaállomást találnak az nkh-s ellenőrök, ahol jóhiszeműen vagy kenőpénzért bármit átengednek, kettőtől ötszázezer forintig terjedő bírságot szabhatnak ki. Eddig legfeljebb figyelmeztették a szabálytalan vizsgaállomást és esetleg felfüggeszthették a vizsgabiztost egy időre.
Egy dolog biztosan nem változik Érsek István, a hatóság elnökhelyettese szerint. A vizsgabiztosok mérlegelhetik, hogy a kishibás autókat átengedik-e, esetleg javítást kérnek a tulajdonostól az újabb vizsgakísérlet előtt. Ha például az időszakos, kétévente esedékes műszaki vizsgán kiderül, hogy az autónak enyhén korrodált a karosszériája, de az úgynevezett főtartó egységek épek, átengedik. Ugyanez a helyzet a minimális, a vezető látóterén kívül eső szélvédősérülésekkel és néhány más esetben is.
Ha viszont repedt a fékcső, félrehúz a futómű, szivárognak a lengéscsillapítók, dől a motorolaj, nem világít az egyik lámpa, nem teljesíti a környezetvédelmi határértékeket a motor, illetve keményen rohad a karosszéria, az autót mindenképpen meg kell buktatni. Ennek ellenére bőven látni rendszámos romokat az utakon. A vizsgáztatást zárt számítógépes rendszerrel végzik. A fékhatékonyság-mérés és más mérések adatait interneten keresztül továbbítják a központba és a vizsgaállásokat alaposan be is kamerázták. Az NKH emberei a vizsgafolyamat bármely pillanatában közbeléphetnek, ha rendellenességet tapasztalnak.
Jellemzően akkor tenyerelnek rá a stopgombra, amikor a vizsgabiztos már megadta a megfelelt minősítést és a rendszer nem engedi visszalépni. Ilyenkor senki nem mehet sehová, tehát elvileg az autótulajdonos is kellemetlen helyzetbe kerül. Mostantól 200 ezer forintra bírságolják a vizsgaállomást, ha olyan járművet engedett át, amelyen szabálytalan módosítást hajtottak végre, és 500 ezer forint bírság jár azért, ha nem megfelelő műszaki állapotú autó forgalmijának érvényességét hosszabbították meg.
Mivel éppen egy éve írtam a magyarországi műszaki vizsgáztatás realitásairól és az akkor még tervben lévő vizsgaperiódus-rövidítésről, nem lepett meg, hogy az ügyben megkeresett független vizsgaállomás tulajdonosa nem kívánt névvel nyilatkozni. Korábban nem akart egy másik, szintén budapesti vizsgahely üzemeltetője sem, ahol megmutatták a teljes folyamatot. Ezúttal azt a magyarázatot kaptam, hogy így is elég sok a hatósági ellenőrzés, és bár mindig mindent szabályosnak találnak, jobb a békesség.
A budapesti vállalkozó azt mondja, nem elsősorban a beígért bírság, inkább a működési engedély felfüggesztése jelenthet csapást egy szűkös anyagi lehetőségekkel bíró vállalkozás számára. Erre egyébként nem az NKH-nak, hanem a területileg illetékes kormányhivatalnak van lehetősége. Tevékenységüket és jogköreiket nemrég újraszabályozták, így most már csak az ördög tudja, hogy ki kivel van. Budapesten nem ritkák a váratlan ellenőrzések, havonta kétszer megakad a szoftver, majd hamarosan befut az NKH különítménye és mindent alaposan átnéznek, meséli a titokzatos illető.
A piac szereplőinek körében régóta köztudott, hogy ha valakinek kétes állapotú, netán eleve kenőpénzes műszakira optimalizált autója van, annak eleve csak bizonyos vizsgaállomáson érdemes próbálkoznia. Néhány helyen tíz-húszezer forintnyi többletért bármilyen vacak autót átengednek. Talán túlságosan is belterjessé vált a vizsgáztatók és a hatósági ellenőrök viszonya, talán más az ok. Érsek István nemmel válaszol arra kérdésemre, hogy szoktak-e próbavásárlásokat végezni a kollégái. Erre nem is volna esélyük, hiszen nincs végtelenszámú ember a hatóságnál, a meglévőket pedig arcról ismerik a vizsgáztatók.
Az NKH-nak nincs nyomozati jogköre sem, ezért most azt tervezik, hogy a bukások és sikeres vizsgák adataiból kiindulva, statisztikai módszerekkel kerítik be azokat a helyeket, amelyeken túl sok olyan autót engednek át az elmúlt években, amelyet nem sokkal korábban megbuktattak máshol. Amúgy az elnökhelyettes sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta azt a feltevést, hogy néhol pusztán pénz kérdése a sikeres vizsga.
A Totalcarnak nyilatkozó vizsgaállomás-tulajdonos éppen a fenti kockázatok miatt mindig előre elmondja az autótulajdonosoknak, hogy átalakított autóikkal ne próbálkozzanak, ha az átalakításról és a beépített alkatrészekről nem rendelkeznek az európai előírásoknak megfelelő műbizonylattal. A jelenleg érvényes 16200 forintos hatósági vizsgadíjnál drágábban, körülbelül 25 ezer forintért vizsgáztatják az autókat, de az összegben előzetes átvizsgálás is szerepel. Így bukási kockázat nélkül kiderítik, hogy a jármű megfelelne-e a követelményeknek vagy sem.
Az előírásoknak megfelelő tuning és kényelmi kiegészítők központi nyilvántartásban szerepelnek, így regisztrációs számuk alapján könnyen ellenőrizhető a valódiságuk, illetve, hogy az ellenőrzött autóhoz megfelelőek-e. Az igazolásokat mellékelik az alkatrészekhez és a beépítést végző műhelyek is adnak ki igazolást arról, hogy a művelet szakszerű volt. Ilyen átalakításnak minősül például az utólagos xenon-fényszóró, melyet az utóbbi években nagyon sokan beépítettek autóikba és motorkerékpárjukba. Húsz-harmincezer forintért lényegesen erősebb fényt adnak, ami sokaknak megéri.
Csakhogy ezeknek a készleteknek szinte soha nem része az amúgy kötelező dinamikus szintszabályozó rendszer és a fényszórómosó. Ezek hiányában a gázkisülési elven működő fényszóró közúton nem használható, sőt, akár a rendőr is kiszedheti a forgalomból a vakító autót és motorkerékpárt. Ugyanígy el lehet hasalni egy nem megfelelő felnigarnitúrával is, bár ezért nyilván ritkábban akadékoskodnak a rendőrök.
Egy másik közkeletű módosítási forma az ablakfóliázás. A lefóliázott ablakok mögül nem látszik a vezető és nem látszanak az utasok, nem engedi be a hőség és a fény nagy részét, és nem is túlságosan drága. A fóliákat nem lehet egyszerűen eltávolítani a műszaki vizsga előtt, majd visszatenni ha már ott az érvényességet igazoló matrica a forgalmiban. Ezért sokan úgy próbálnak csalni, hogy megkérik a vizsgabiztost, tekerje le az ablakot, amikor felparkol a vizsgaállásra. Ezekben az esetekben biztos a lebukás. Létezik legális megoldás, melyről érdemes még a fólia felhelyezése előtt érdeklődni a forgalmazónál.
A kopott, füstölő motorral közlekedő autók tulajdonosait szintén kézenfekvő módszerrel segítik át a vizsgán. Egy, a vizsgaállomáson lévő másik autó kipufogójába teszik a füstgázelemző szondáját, majd azzal produkálják a megfelelő kibocsátási értékeket. Elvileg a fékpad is becsapható, tehát úgy tűnik, ha nincs állandóan a helyszínen egy ellenőr, továbbra is átfér a rendszeren, akinek van pénze megkenni a megkenhető vizsgabiztost.
Felmerül a kérdés, hogy ha a jogszabály valóban az összes vizsgáztatóra és vizsgaállomásra vonatkozik, mit tesz majd az állami vizsgabiztosokkal a hatóság, ha azok követnek el valamilyen szabálytalanságot. Érsek István szerint ez jogilag nehezen értelmezhető, hiszen elvileg saját vizsgabiztosait is büntetnie kéne az NKH-nak, sőt, kezdeményeznie kéne a vizsgabázis engedélyének felfüggesztését, ha súlyos esetre bukkan. Azonban, mint mondja, a központi vizsgaállomásokat sokkal gyakrabban és sokkal szigorúbban ellenőrzik, mint a vállalkozásokat, így visszaélések elő sem fordulhatnak.
Azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a régi autónak a sorsa, amelyek a rendszerben szereplő biztonsági és környezetvédelmi határértékek alatt teljesítenek a hagyományos műszaki vizsgán, Érsek István egyértelműen fogalmazott. Szerinte a veteránautóvá történő átsorolás és az ezzel járó kedvezmények éppen azt a célt szolgálják, hogy az eredeti állapotban megőrzött, muzeális értéket képviselő példányok bizonyos feltételek mellett OT-s rendszámmal közlekedhessenek. Míg az egyszerűen csak öreg, de nem eredeti autók műszaki vizsgáját ne lehessen többé meghosszabbítani.
Hát, erre számítsanak. Az alábbi kommentposztban várjuk a műszaki vizsgáztatással kapcsolatos tapasztalataikat.
