Mit tud az illegális kínai xenon?

2012.12.03. 05:45 Módosítva: 2012-12-03 08:31:03
Mindenki tudja, hogy tilos utólag xenon fényforrást szerelni a sima halogénizzó helyére. A hatóságok automatikus szintszabályzást és fényszórómosót írnak elő hozzá, amit persze senki sem épít be, mert akkor annyiba kerülne, mint a gyári. Azonban más oka is van annak, hogy a xenon nem való a halogén helyére.

A történetünk onnan indult, hogy kollégánk, Winkler Robi a Tehén  néven  elhíresült  Toyota  4Runnerében utólagos xenonokat használt. Azért a múlt idő, mert a minap megállították őt az NKH ellenőrei. Az utólagos xenont ki kellett szerelni, majd elugrani a Mozaik utcába, egy rendkívüli műszaki vizsgára. Lehetne most csúnyákat mondani Robira, mi is említettük neki párszor, hogy vakít, de azt mondta, hogy enélkül egyszerűen nem lát a Toyota lámpájával. Ítéletet ne mondjunk, levezekelte a Mozaik utcában.

Inkább maradjunk a műszaki kérdéseknél. Az alapkérdés az, hogy mit tegyen Robi, hogy lásson, de a törvényesség határain belül. Legutóbb, a  növelt  fényerejű  halogének  vizsgálatakor a Tungsram szakemberei felajánlották a segítségüket, így adta magát, hogy hozzájuk forduljunk. Az alapötlet az volt, hogy szereljük ki a Tehén lámpáját, mérjük meg, mit tud xenonnal, halogénnel és növelt fényerejű halogénnel.

Bocsánat, nem xenon

Rögtön az elején tisztáznék pár dolgot, csupán azért, hogy akik segítettek ennek a cikknek a létrehozásában, ne kapjanak rögtön az elején gutaütést. A xenonlámpa valójában gázkisülésű lámpa, vagy ívlámpa – és semmiképp sem izzó. Hogy miért? Mert nincs benne izzószál, hanem két elektróda között egy elektromos ív szolgáltatja a fényt. A cső gáztöltetében tény, hogy van xenongáz, de vannak más összetevői is (pl. argon), a megfelelő színezetről pedig ritka földfémek jodidjai gondoskodnak. Ilyen alapon jogosabb lenne néhány H4-est is xenonlámpának hívni, mert akad olyan, amelynek a teljes gáztöltete xenon. Ám ennek ellenére, alkalmazkodva a köznyelvi szóhasználathoz, e cikkben xenonnak hívjuk a hivatalosan D2-es lámpát. Elnézést.

Gallai József, az új termék csoport vezetője fejlesztőmérnöke előre felkészített, ne várjuk azt, hogy kiderüljön: a xenon rosszabb. Ez egyszerűen kizárt. A normál H4-es halogénlámpa 1000 lumen fényáramra képes, a xenon minőségtől függően 2-3000-re, de inkább a 3000-hez közelebb. Ilyen összehasonlításból a H4-es nem jöhet ki jól, még akkor sem, ha növelt fényerejű. Megnyugtattuk, hogy nem is ezt várjuk, csupán a választ az eredeti kérdésre: hogyan lehet legálisan elég fényt csiholni Winkler lámpáiból.

Eztán kitaláltuk a mérés menetét. Kiszereljük a Toyotából az egyik lámpatestet, és végigmérjük a fényeloszlást egy normál halogén (H4-es), egy úgynevezett prémium (GE +120%-os) H4-es lámpával és a kiszerelt xenon szettel. Hogy legyen összehasonlításunk, egy normál, viszonylag jó fényhasznosítású lámpatesttel is elvégezzük a méréssorozatot. Ez egy első generációs Ford Focusé volt, mert azt elég jól sikerültnek tartják a Tungsram laborjában.

A mérés elve rém egyszerű, a titok nyitja a pontosság. A lámpát felszerelik egy alaplapra, amely le-föl, jobbra-balra forgatható. Ettől pontosan huszonöt méterre elhelyeznek egy mérőfejet, és a lámpatest mozgatásával szépen, pontról-pontra megmérik a megvilágítást. Csinálhatnák fordítva is, úgy, hogy a lámpatest áll és a mérőfejet mozgatják, csak azt műszakilag sokkal bonyolultabb lenne megvalósítani. (Mi, a saját mérésünknél ezt a metódust használtuk, ekkor jött a Tungsram felajánlása, hogy inkább kölcsönadják a laborjukat, csak úgy ne.)

Ami a pontosságot illeti, a számítógépes mérőrendszer vízszintesen egytized fokonként vesz fel egy mérőpontot, függőlegesen pedig negyedfokonként lép tovább. Egy kör körülbelül negyedóra alatt lefut, viszont a mérést nem kezdhetik el rögtön a lámpa felkapcsolása után. A halogénnek öt, a xenonnak húsz percre van szüksége ahhoz, hogy stabilizálódjon annyira a fénye, hogy az eredményeket reálisnak tekinthessük.

A mérés eredményéül úgynevezett izolux diagramot kapunk, ami legjobban egy domborzati térképre hasonlít. Itt persze nem az azonos tengerszint feletti magasságot jelölik a vonalak, hanem a lámpa vetített képének azonos megvilágítási tartományait.

Normális esetben egy európai, aszimmetrikus tompított fény esetében a következő vetített képet kell látnunk egy halogén lámpával, ha odaállunk egy falhoz, vagy egy vetítőernyőhöz.

Hogy miért ilyen a vetített kép? Azért, mert ebből jön össze az ilyen formájú megvilágítás az autó előtt, amikor nem függőleges falra, hanem a talajra vetítjük a fényt.

A tompított tehát egy sötét és egy világos zónából áll, ám nem árt tudni, hogy a sötét zónába is jut némi fény. Ez nem baj, sőt, kifejezetten hasznos, ettől látjuk a közlekedési táblákat magasan az út fölött, és ettől nem tűnik úgy vezetés közben, mintha egy alagútban mennénk zseblámpával. Azonban a műszaki előírások a sötét zóna úgynevezett H-V (a vízszintes és függőleges tengelyek metszés-) pontjában legfeljebb 1 lux megvilágítást engedélyeznek, azért, hogy a szembejövő ne vakuljon meg kis időre.

Azoknak, akik még nem raktak be utólagos xenont a halogén helyére, eláruljuk, hogyan működik a dolog. A kínaiak készítenek egy tokot, amelynek a talpa megegyezik a H4-es lámpákéval, így elvileg passzol. (A gyári xenon fényszórókban tudniillik másmilyen a foglalat.)

Azonban a H4-esnek van egy különlegessége, az hogy két izzószál (vagy ahogy a Tungsramban hívják, spirál) van benne: az egyik a tompítotthoz, a másik a távfényhez. Ehelyett azt találták ki az utólagos xenonhoz, hogy magát a csövet mozgatják egy elektromágnes meghúzásával egyik állásból a másikba, attól függően, hogy tompítottra, vagy távfényre van szükség. Így egyetlen elektromos ív kiszolgálja mindkét funkciót.

A kínai szettet szemügyre véve pár dolog gyanús lehet. Például az, hogy a H4-es tárcsájának az imitációja nem sikerült túl jól. A talpat a foglalatba illesztve az egész szett milliméternyit mozog, holott ekkora játék nem megengedhető egy H4-esnél. És ez nem minden: a D2-es csövet mozgató mágneses mechanizmus több millimétert kotyog minden irányban.

A xenonszetthez jár oldalanként egy-egy gyújtóelektronika, ezek adják a lámpa indításakor a cirka 25 kilovoltos (azaz 25 000 voltos) gyújtóimpulzust. Azok a vezetékek, amelyek ezt a foglalatba vezetik, egyszerűen túl vékonyak ahhoz, hogy ott ne húzzon át mondjuk, nedves időben. Legalábbis gyanús.

Tévedés ne essék, a Tungsram (hivatalos nevén a GE Lighting) szakemberei nem xenonellenesek, sőt, itt is készülnek D2-es csövek. Mint mondják, nem véletlen az, hogy egyetlen minőségi D2-es fényforrás ára majdnem annyi, mint amennyi ez a komplett kínai cucc volt, két lámpával és két gyújtóval.

Mi lett a mérések végeredménye? A kék sarokban a xenon, a sárgában a halogén, kezdődjék a meccs! Lapozzon!