Vigyázz, kinek adod kölcsön!
A gépjárművek kölcsönzése nem feltétlenül üzlet. Bárkivel előfordulhat, hogy valamilyen okból nincs szüksége az autójára, vagy hozzátartozója, ismerőse kerül olyan helyzetbe, hogy neki – akár térítés ellenében – nagyobb szüksége van rá. Jól nézzük meg, hogyan és kinek adjuk kölcsön a kocsinkat. Folytatódik D.A.S. Jogszerviz sorozatunk.
A gépjármű kölcsönadásából számos probléma adódhat, legrosszabb esetben akár azért is küzdhetünk, hogy visszakapjuk a kocsit, persze ez azért ritkábban fordul elő. Sokkal gyakrabban találkozunk olyan helyzettel, amikor a tulajdonos (üzembentartó) az autó valódi vezetője helyett kénytelen bírságokat, pótdíjakat fizetni, majd futhat a pénze után. E mellett az ingó dolog, mint a gépjármű kölcsönadásából származó jövedelem (amennyiben nem ingyenes az ügylet) is adóköteles, így erre is figyelemmel kell lennünk.
Mindenképpen javasolt az autó kölcsönadásáról írásbeli szerződést készíteni. Ebben a felek és a jármű adatain túl rögzíteni célszerű a jármű állapotát, esetleges sérüléseit, hogy a visszaadáskor ne legyen vitatható, hogy adott sérülés, hiba megvolt-e, vagy a javítás költségeit annak kell fizetnie, akinél elromlott vagy összetört az autó. Egy sima kölcsönadásnál is fontos kikötés, hogy a kedvezményezett mehet-e az autóval külföldre, más is vezetheti-e rajta kívül, illetve végezhet-e az autóval szolgáltatást.
Szerződésben rendelkezhetünk arról is, hogy üzembentartói jogot engedünk-e a kölcsönvevőnek, amely a gépjármű-nyilvántartásba is bejegyzésre kerülhet. Sokan a szegény ember átíratásának nevezik az üzembentartóit, mert az ezzel járó költségek párezer forintra tehetők, vagyis sokkal alacsonyabbak, mint a rendes átíratás esetén. Ha mégis a hagyományos kölcsönadásnál maradunk, az erről készült megállapodáson fel kell tüntetni az autó átadásának időpontját, érdemes órát és percet is beleírni az esetleges szabálysértésekkel kapcsolatos viták megelőzésére és célszerű a megszűnés módjáról (felmondás, esetleg határozott idő) is rendelkezni. Praktikus a kilométeróra állását is feljegyeznünk, főként, ha szeretnénk meghatározni, hogy legfeljebb mennyit mehet az autónkkal akinek átadjuk. Ez már csak az amortizációs költségek miatt sem mellékes.
Előfordulhat, hogy a kocsi használója valamilyen közlekedési szabálysértési ügybe keveredik, vagy nem fizet a parkolásért a fizető övezetben és beszed egy pótdíjfizetési felszólítást. Első esetben a rendőrség, utóbbi esetben a parkolási társaság jogszabály alapján a gépjármű üzembentartójától követelheti a bírságot, illetve a pótdíjat. Ha pedig a kölcsönvevő nincs üzembentartóként bejegyezve, a jog a tulajdonost tekinti üzembentartónak, és ő köteles megfizetni a tartozást. Igen, ez azt jelenti, hogy utólag neki kell megszereznie a pénzt attól, aki valójában szabálytalankodott. Az autókölcsönzők részben az ilyen esetekre biztosítják be magukat a szerződéssel, illetve a kaucióval.
A parkolási pótdíj tekintetében csak az üzembentartói jog átruházása megoldás. Ez, bár pénzbe kerül, azért is jó, mert a kötelező felelősségbiztosítás is az üzembentartó nevén fut tovább, és adott esetben nem a tulajdonos bónusza bánja az esetleges káreseményt.
A közigazgatási bírság esetében azonban van más megoldás is. Lehetősége van ugyanis a tulajdonos üzemben tartónak arra, hogy a használó nyilatkozatával (amelynek tartalmaznia kell a rendszámot, a használat időintervallumát és a használó személyes azonosító adatait) mentesüljön bírság megfizetése alól. Ekkor ugyanis a hatóság a használóra vetheti ki a bírságot. Ilyenkor jön jól, ha van egy megfelelően elkészített szerződés, amely megfelel ezen nyilatkozat kritériumainak.
Mint bármilyen jogügyletet tehát, a gépjármű kölcsönadását is kellő körültekintéssel kell intézni, és célszerű tájékozódni a ránk leselkedő veszélyekről és esetleges problémákról.
