Batmobile 1966

A hatvanas évek közepén az ABC televíziós csatorna komoly problémákkal küzdött. A vezetőség vágyakozva nézte az NBC és CBS nézettségi adatait, végül a mentőötlet William Dozier producer fejéből pattant ki: az 1939 óta folyamatosan növekvő népszerűségnek örvendő Batman-képregény tévés adaptációja. Batman szerepét Adam West kapta, míg Robint Burt Ward, eredeti nevén Burton Gervis játszotta.

Dozier egy akkoriban ismert autóépítőhöz, George Barrishez fordult, hogy építse meg a Batmobile-t. Barris készített már korábban autót John Wayne-nek, Chernek és Bing Crosby-nak, de a Green Hornet című tévésorozat Black Beauty-ját is ő építette. Barris a Batmobile alapjául egy tanulmányautót, a Lincoln Futurát választotta, ami nem volt ismeretlen a filmvásznon. Glenn Ford és Debbie Reynolds mellett volt főszereplő 1959-ben az It started with a kiss című filmben. 

A Futura koncepcióautót John Najjar Ferzely és Bill Schmidt tervezte, és a Ghia stúdió építette; erdetileg az 1955-ös Detroiti Autószalonra készült, 250 000 dollárért. Az '59-es film után sokan azt hitték, hogy a Ford bezúzta az autót, de valójában egy telepen porosodott.  Végül 1965 december 21-én Barris megvásárolta egy dollárért. Dozier mindössze három hetet adott Barrisnek a Batmobile elkészítésére.

A producer kikötötte, hogy ne olyan legyen , mint a Bob Kane-féle Lincoln Zephyer a kivágott és ráragasztott Batman-arccal az elején. Ennek ellenére Barris mindenképpen szerette volna hangsúlyozni Batman maszkját az autón. Ebben partner volt Eddie Graves, a 20th Century Fox tervezője is, aki a vázlatot készítette. A fülek rejtették a fényszórókat, a motorháztetőt megnyújtva formázta meg a maszk orrát. A kasznit acél lemezekből vágta és kalapálta ki Barris, ami a Batmobile súlyán meg is látszott, végül két és fél tonnával mérlegelt. A motor egy 368 köbhüvelykes, vagyis hatliteres Lincoln V8-volt, 330 lóerővel, bár a képernyőn atomturbina hajtotta. Utóbbi fúvócsöve egy ötgallonos festékes vödörből és egy ventilátorból készült.

Az első forgatási napra még száradó fekete alapozóval érkezett meg az autó, a fényezés messze nem volt teljes. Az operatőr panaszkodott, hogy nem látszanak az autó vonalai, ezért Barris fehér csíkokat és foltokak fújt airbrush-sal az élekre és domborulatokra, imitálva a megcsillanó fényt. De ezzel még nem volt vége a bajoknak. Széthullott az önindító, kidurrant a bal hátsó kerék, leesett a kipufogó, lemerült az akkumulátor. Mindezek tetejébe az autó nem volt hajlandó negyven mérföldnél többel menni, úgyhogy az első nap rögtön háromórás csúszással végződött.

A próbavetítésen az első epizód nagyon rosszul teljesített, de az ABC döntéshozói kockáztattak, és adásra tűzték. Jól tették, a sorozat azonnali, átütő sikert hozott, és beindult a Batmania. Adam West, Burt Ward és a Batmobile minden címlapon ott volt, sorra jöttek a felkérések különböző rendezvényeken való fellépésekre. Robint öt, míg Batmant és a Batmobile-t tíz-tízezer dollárért lehetett kibérelni.

A Batmania miatt szinte mindenki ismerte a Batmobile-t. Szinte. Egy promófotózás alkalmával Fargóban, Észak-Dakotában történt ugyanis egy aprónak nem nevezhető malőr. Mikor Barris újságírók és fotósok gyűrűjében gurult a főutcán, egy rendőr megállította. A túlbuzgó sheriff letartóztatta Barrist és lefoglalta az autót, mert nem volt rendes fényszórója, sem ablaktörlője. A bíróságon viszont nem Barrist, hanem a sheriffet vette elő a bíró, fennhangon kérdezve tőle többször is, hogyhogy nem ismerheti a Batmobile-t.

Az ABC élvezte a sikert és dúskált a pénzben, csak 1966-ban 75 millió dollárt keresett a csatorna a különböző játékokon és ajándéktárgyakon. De a Batmobile igazi haszonélvezője maga Barris volt, ugyanis az autó a tulajdonában maradt, az produkció mindvégig tőle bérelte. 1967 március 9-én a 20th Century Fox visszaküldte az autót Barrishez felújításra. Ekkor megannyi kütyü mellett egy új, 390 köbhüvelykes (6,4 literes) Ford V8-ast kapott, B&M Hydro háromsebességes automatával. Az eredeti, de U-alakúra vágott Futura-kormány is kikerült, és helyette egy 1958-as Edsel kormánykerekét építette be Barris.

A következő évre viszont annyira visszaesett a sorozat nézettsége, hogy 120 epizód és egy mozifilm után, márciusban levették a műsorról. A Batmobile már januárban visszakerült Barris garázsába. A 20th Century Fox ragaszkodott hozzá, hogy a stúdió által beépített extrákat kiszerelje, és csak a csupasz autó menjen vissza Barrishez. Ennek a költsége viszont annyira magas lett volna, hogy végül nem nyúltak hozzá, és egyben visszakerült az autóépítőhöz. Az évek során Barris többször is változtatott az eredeti Batmobile-on. A legszembetűnőbb az új fényezése volt, ami matt fekete flokkolás volt inkább, Velvet Bat-Fuzz Black fantázianéven.

Ezután az autó kikerült a köztudatból, míg West és Ward vért izzadtak a különböző szereplőválogatásokon, de annyira azonosították őket Batman és Robin karakterével, hogy nem sok babért termett számukra. Majd 1979-ben a Hanna-Barbara stúdió felkérte két színészt egy kétrészes újrázásra a Legends of Superheroes című tévéműsorban. Barris is örömmel porolta le a Batmobile-t, és a három hős újra képernyőre került. Ekkor döntött úgy az ABC, hogy műsorra tűzi a sorozat ismétléseit.

A showbusiness újra felfedezte magának a hősöket és a Batmobile-t. Sorra jöttek a felkérések beszélgetős műsoroktól, reklámcégektől. A nosztalgia és népszerűség újabb löketet kapott tíz évvel később, mikor Tim Burton Batmanje a mozikba került. Ekkor kapott rá több vállalkozás is másolatok építésére, komplett készletek árusítására. Sokan otthon kezdtek építeni maguknak 66-os Batmobile-t, de feltűnt több filmben is, mint például a Lúzer SC-ben Jon Lovitz-al, vagy a Mark Wahlberg-féle Rocksztárban.

George Barris tavaly döntött úgy, hogy megválik szeretett Batmobile-jától. A Barrett-Jackson aukcióján eredeti színében tündökölt már, és végül 4,2 milló dollárért vette meg egy arizonai gyűjtő, Richard Champagne. Akit pedig érdekelné a többi Batmobile, görgessen tovább!