Keress 2 milliót az autóddal

Két hetet kér csak a cég munkatársa a telefonban. Ennyit kéne várnom a cikk megjelenésével, mert akkor kezdődik az új világ, a Yes Autorent változtat sok éve létező üzleti modelljén. Most nem szívesen tárnák a nyilvánosság elé. Ha a cikk idő előtt megjelenik, nem csak ők, de ügyfeleik is bajba kerülnek. Ahogy látom, baj már most is van.

Fogalmam sincs, miért nem találta fel még más itthon a zseniális megoldást, amellyel a Yes Autorent állítólag autótulajdonosok ezreit, sőt tízezreit szervezte már be a magánautó-kölcsönzésbe az utóbbi években. Az ajánlat több mint kecsegetető, egyenesen hihetetlen. Azt írják, keress pénzt az autóddal, és ha éppen a nyakadig ér a szósz, bármivel pénzt akarsz keresni. Ha még nem vitte el az autódat a bank, akkor azzal is, főleg azzal, mert már így is sok pénzedet elnyelte.

Vegyük úgy, hogy egy 2005 utáni Suzuki Swift áll a parkolóban, és ketyeg rajta a nulla százalékos hiteled. Ha így mennek tovább a dolgok, a gyereked is fizetni fogja a törlesztőket. Ha az autó nem sérült, nem hajtottad szét és nem dzsuvás a belseje, egyszóval egy idegennek is jó szívvel átadnád, ők kölcsönadják helyetted. Pénzt csinálnak vele, de neked is adnak belőle, pontosan a felét.

A Yes Auto évi 796 ezer forint tiszta bevételt ígér a szerencsétlen suzukisnak egy nyomtatott brosúra szerint. Típustól függetlenül minden bérlési periódus bevételének ötven százalékát kapja meg a közvetítőtől bárki, aki beleugrik a játékba. A képzeletbeli Suzuki tulajdonosa biztosan csak pislogott, amikor meglátta, néhány sorral lejjebb egy 2008-as évjáratú Mercedes E 220 D egy évig tartó bérbeadásával több mint 2 millió forintot keresett valaki más, még 2012-ben. Azóta még többet kaszálhatna, ezt már a honlapjukon írják.

Egy ilyen E osztályt az apróhirdetések szerint manapság négymillió forintért megkapunk Magyarországon. Négymillióért, vagyis amennyiért egy teljes évre bérbe kell vennie valakinek ahhoz, hogy a tulajdonos megkereshesse vele a Yesnél ígért 2 milliót úgy, hogy közben a bevétel másik felét teszi el a cég a közvetítésért. A másik kétmillió a valóságban kevesebb, mert a hosszútávú bérlet díjából jelentős kedvezmény jár, vagyis nem a napidíj 365-szörösét fizettetik a bérlővel. Nem bírná el a piac.

A bérlő akár vehetne is egy ilyen autót annyiból, amennyiért egy évig nála lesz, majd vissza kell adnia. Ki hiszi ezt el? Eszem megáll. A fenti összegek mégis azt bizonyítják, hogy a szisztéma működik, írják a tájékoztatóban, sőt két évre is lehet bérelni, persze kedvezőbb áron. Aki a Yes Autorenttel köt szerződést, bármikor kiveheti a rendszerből a kocsit, ha mégis szüksége van rá és épp nincs valaki másnál. 

De mi történik ilyenkor azzal a bérlővel, aki pont ekkora kocsit szerente? Hát adnak neki egy azonos kategóriájú autót, mint minden rendes autókölcsönző, vágja rá Krista Gábor, miközben a kávénkat kavargatjuk az óbudai szellemplázában, az Új Udvarban. A bevásárlóközpont hangulatos hely, ha az ember el akarja képzelni, milyen lesz a világ a piacgazdaság bukása után. Az egész második emeleten egyetlen iroda működött, amikor nyáron ott jártam, a folyosón már félig feltörték a padlóburkolatot. Itt mentik meg a szegény autósokat.

Szávay Ágnes, világhírű teniszező nyilatkozata az ügyfelek értékelései közt az első. Elégedett volt az árakkal, és a szolgáltatás színvonalával is, és biztos benne, hogy mindig a cégtől bérel majd autót a jövőben, ha itthon lesz, írta. Felhívtam, és jól megleptem, amikor beolvastam neki a saját mondatait. Később a sajtósával is beszéltem, aki előkereste a céggel folytatott levelezést. Ebből kiderül, tényleg létezik a nyilatkozat, de 2009 júniusi, és ő sem tudta, hogy négy és fél év után is ott szerepel a honlapon. 

Krista Gábortól névjegyet is kaptam. Amikor az ember névjegyet kap, illedelmesen elolvassa rajta a feliratokat. Mivel az udvariassági köröket mindig csökkentett agyi kapacitással futom, ott a helyszínen nem vettem észre, hogy az ember, akivel beszélgetek, nem tünteti fel a titulusát a névjegykártyáján. Erre később rá is kérdeztem, levélben. Egy hölgy, talán valamilyen asszisztens arról tájékoztatott, hogy a Yes Autorent ügyvezető-tulajdonosához volt szerencsém.

Nézzük a cég honlapját. Az általános szerződési feltételek menüpontban először még nyáron, július végén jártam. Akkor azt írták, hogy a bérbeadó a Yes Autorent Hungary Kft. Adószáma 23690839-2-41. Ha most éppen arra készülnék, hogy a legértékesebb vagyontárgyamat átadjam egy cégnek, rászánnám az időt, hogy utánanézzek egy kicsit.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal említése nem kelt mindenkiben feltétlen bizalmat mostanában, de a szervezet honlapján működik a Végrehajtási eljárás alatt álló adózók keresésére szolgáló felület. Ide elég beírni a cég adószámának első nyolc számjegyét, az úgynevezett törzsszámot, és máris megtudjuk, mennyire stabilan működnek. A fent említett számon bejegyzett vállalkozással, egy bizonyos Car Rental Agency Kft.-vel szemben november 9-i információ szerint korábban végrehajtási eljárás zajlott. Más kérdés, hogy a honlapon nem is ez a cégnév szerepelt az adószám mellett, de ez lehet egyszerű webfejlesztői tévedés is.

Csakhogy, miután Krista Gáborral találkoztam, fiókba került az ügy egy időre. Ha most felkeressük a Yes Autorent honlapján az általános szerződési feltételeket, egy másik kft. nevével találkozunk a régi helyén. A Yes Rental Systems Kft. szintén a Yes Autorent márkanév alatt jött létre, ami nem is tilos, hiszen egy megszűnt cég átadhatja bejáratott nevét az utódjának. Az újnak is van adószáma, ezért ha már így belejöttünk, nézzük meg, mit dob ki rá a NAV keresője. Az eredmény ugyanaz, mint a már megszűnt cég esetén: az újjal szemben is végrehajtási eljárás zajlik.

Ilyen eljárást akkor szoktak kezdeményezni a NAV részéről egy vállalkozással szemben, ha annak lejárt adó- vagy köztehertartozása van, és nem fizet időben. A végrehajtás általában úgy zajlik, hogy a hatóság egyszerűen zárolja a pénzt a cég bankszámláján. Ha ez nem fedezi a tartozást, minden továbbiakban befolyó összegre is ráteszi a kezét a hivatal, ha csak nem fizetik ki időközben hagyományos módon a kamatokkal és bírsággal emelt tartozást.

Kanyarodjunk el most a fordított módszerrel működő autókölcsönző hátterének vizsgálatától. A tanulmányszerű tájékoztatóban két újságcikkel bizonyítja az egyes szám első személyben fogalmazó ismeretlen szerző, hogy autót bérelni olcsóbb, mint vásárolni. Az Origón és a Hír24-en megjelent cikkek ma is olvashatók, közös bennük a 2008-as dátum.

Azóta nem csak az autóhitelezés változott meg teljesen, konkrétan nincs hagyományos autóhitel, csak tartósbérleti konstrukciók, vagyis lizing. Az autófenntartás költségei is mások, és a cikkekben szereplő példák sem tökéletesek, érdemes tehát ezt is alaposan újragondolni, ha valaki bedobná a kocsiját a közösbe.

A Yes nyomtatott tájékoztatójában egy évre 4 millió 251 ezer forintért kínálnak háromliteres, dízelmotoros, automata váltós Audi A6-ot, de az összegben nem szerepel a teljes casco biztosítás, az 500 ezer forintos kaució, és a cégautó adó sem. A honlap szerint ugyanezt az autót, ugyanennyi időre 4 millió 404 ezer forintért vehetjük bérbe. Nem derül ki, hogy ezért az összegért milyen évjáratú és futásteljesítményű kocsit kapunk, de a képen látható modell 5-6 éves lehet, és mint azt bizonyára már kitalálták, ha egy évre vesszük bérbe, annyit kell majd fizetnünk érte, mintha megvennénk hasonlót.

Amikor pár hétig nem jelentkeztem, több levelet is kaptam a Yes Autorent e-mail címéről. Egy hölgy arról érdeklődött, mikor várható a cikk. Sokáig temettem magamban az ügyet, nyilván nem látom jól, amit látok. Nyilván nem blöff ez az egész a sok tévés és rádiós hirdetéssel, bennük a remek ötlettel, hogy ha kaptam egy céges autót, csináljak belőle pénzt.

Aztán tegnapelőtt egy levélben mégis rákérdeztem a kérészéletű káeftékre, meg arra az apróságra, hogy miért nem írják le sehol, hogy a bérbeadással keresett pénzből keményen adózni kell. Tegnap reggel először hét óra negyvenöt perckor csörgött a telefonom. Krista Gábor volt az, erre ébredtem. A telefon később még hatszor csörgött, két ismeretlen számról, felváltva. Mindkettő a céghez köthető. Mire beértem az irodába, már nagyon el akartak érni a Yes Autorenttől, pedig még nem válaszoltak a levelemre.

Amikor visszahívtam őket, egy hölgy azt mondta, Krista Gábor, akiről végül is nem tudjuk, kicsodája a cégnek, szeretne velem találkozni, hogy személyesen válaszoljon a kérdéseimre. Én inkább írásos válaszra gondoltam, mire a hölgy: sajnos Gábor nagyon elfoglalt, ezért írni nem tud, csak találkozni. Végül telefonon beszéltünk. Ekkor kért meg, hogy várjak még a cikkel, mert két héten belül teljesen új alapokra helyezik a Yes Autorent működését. Ezt követően megjöttek a válaszok. Krista Mátyás a fia, azért az ő nevén van a mostani cég, mert Gábor nem alapíthat újat a korábbi felszámolása után és azért nevezték mégis őt tulajdonosnak, mert családi vállalkozásról van szó.

Ha most megírom ezt az egészet, több tucat nehéz helyzetben lévő autóhiteles ügyfelet lehetetlenítek el, akiknek eddig ők segítettek. Nem írták sehol, hogy a 16% személyi jövedelemadó és a 27% egészségügyi hozzájárulás elvileg lejön az autóval keresett pénzből, de ezt mindig elmondják személyesen, elvégre nem írhatnak le minden részletet. Azt sem írják sehol, hogy ha külföldön robban le az autó, a hazaszállítást a tulaj fizeti, de állítólag ezt is elmondják.

Az autótulajdonos-bérbeadók amúgy vagy fizetik a terheket, vagy nem, ez rájuk van bízva. El is állnak az üzlettől néhányan, amikor megtudják ezt az adó dolgot, írja Krista Gábor. Ha nem fizetik, nyilván sokkal több pénz marad náluk, és akkor legalább a fejük búbja kiemelkedik a vízből, gondolom én. Ha fizetik, az egész üzleti modell nem sokat ér, alig jön belőle pénz. Vannak, akik cégük nevén lévő autót hoznak be és költségként számolnak el, amit csak lehet. Amikor megszűnik az egyik Yes-es cég, az új viszi tovább a régi ügyfeleket, senkit nem ért még kár, állítja Krista Gábor, de hamarosan minden rendeződik.

Hát ezért kéne várnom még két hétig. Ha várok a cikkel, jön az új pénzügyi megoldás, ami legális lesz és mégis megéri majd mindenkinek. De akkor miért nem dolgozták ki már évekkel ezelőtt. Erre sajnos nem kaptam érdemi választ, pedig ezt érdemes volna megtudni.

Így viszont, hogy mégis megjelent a cikk, kérem, írjon nekem bárki, akinek volt már dolga a Yes Autorenttel akár autótulajdonosként, akár bérlőként. A leveleket erre a címre várom.