Így nem vernek át a szervizben
Szenzációs régészeti lelet mentheti meg az autósokat a szervizes átverésektől: minden húszezer forintnál drágább karbantartáshoz és javításhoz hat hónap garancia jár. A jogszabály tizenegy éves, csak használni kéne. Autósok előre, kemény menet lesz.
Akár ötven, akár ötszázezer forintért javíttatja vagy szervizelteti az autóját, a magyar autós nem törődik a jogaival, a szervizek egy részében pedig talán azt gondolják, képtelenség betartatni a 249/2004. Kormányrendeletet, ezért nem verik nagy dobra, hogy tudnak a létezéséről. Mindeközben hiába hirdetnek kedvező karbantartási és javítási akciókat a hivatalosan működő műhelyek, a magyar autósok a legolcsóbb megoldást keresik, többségük pár százezer, legfeljebb másfél millió forintért vett autót tart életben, lehetőleg olcsón.
A legtöbb munkáról egyáltalán nem készül számla, inkább nem hivatalos magánműhelyekben oldják meg a gondokat, és bíznak a szerelők adott szavában. Nem törvényszerű, hogy a számlát és a munkalapot nagyvonalúan mellőző helyeken rosszul dolgoznak, sőt, a kettő közt nincs szoros összefüggés, mert manapság kőkemény élete van a kisvállalkozóknak. Egy részük az illegalitást választja ugyan, de bejáratott ügyfélkörnek dolgozik, így marad életben. Mégsem árt, ha tudjuk, aránytalanul nagyot kockáztatunk, ha semmilyen papírt nem kérünk a javításról.
A nem számlás műhelyekben csak kapugarancia jár, vagy még az sem. A zsebbe fizető autós megspórolja ugyan a munkadíj és az alkatrészek áfáját, esetleg részesül a be nem jelentett dolgozókon spórolt pénzből is, és hiheti, hogy jól döntött, ha tényleg rendesen megjavították az autóját a számlás szervizek árának feléért, harmadáért. Ha később mégis valami gond lesz a kocsival, sem ügyvédet, sem bírót nem talál, aki segít az igaza bizonyításában, tehát az alábbi lehetőségeket egytől egyig elfelejtheti.
Néhány hete azért beszélgettem a dr. Vágány Tamás jogtanácsossal, mert kíváncsi voltam, mire nem figyelnek a magyarok, mielőtt kiadják néhány havi fizetésüket egy kocsira, és mi az, amit az eladók felejtenek el, miután a vevő kezébe csaptak. A cikk megjelenése után több helyről hallottuk, hogy a reménybeli használtautó-vásárlók egy része festékréteg-vastagságot akart mérni a kiszemelt autó minden fényezett felületén, és köztük is akadt olyan, aki miután mindent rendben talált, mégis elállt a vételtől, mondván ez a mérés sem ér semmit. Ez utóbbi egy másik cikk hatása lehet, melyben kiderült, néha még egy hivatalos márkaszerviz sem szúrja ki a korábban rommá tört autó javítási nyomait.
A túl görbe kifli és a biztonsági őr-szerelő (Novoth Tibor, autódiagnoszta)
Szögezzük le, nem létezik olyan szolgáltató, akivel mindenki elégedett. A sör nem elég habos, a kifli túl görbe, az internet túl lassú, a táncoslánynak pedig nem hajlik eléggé a dereka. Számos példát ragadhatnánk a hétköznapokból, egy biztos, minden profitorientált vállalkozásnak kiemelten fontos az ügyfél-elégedettség. Közvéleménykutatók szerint az emberek a szolgáltatókkal szembeni rossz tapasztalatukat tizenötször több embernek mesélik el, mint a jót. Ettől függetlenül a legjobb marketinges az elégedett ügyfél. Egy olyan vagyontárgyunkat, mint az autó, szívesebben bízzuk olyan szervizre, amelyiket ajánlottak, tehát az elégedett ügyfél további munkát, vagyis pénzt hoz, ami normál esetben egy vállalkozás fő célkitűzése. Egy hosszútávon piacon maradni akaró autószerviz a garanciális panaszokra kiemelt figyelmet fordít.
Ma az emberek sokkal árérzékenyebbek, mint akár tíz évvel ezelőtt. Kanifaszi Guszti biztonsági őrként dolgozik főállásban, de otthon az aknás garázsában feleannyiért cserél olajat, mint a márkaszerviz. Nem fog hozzá komolyabb diagnosztikához, de nem biztos, hogy rosszabb olajat tölt az autónkba csak azért, mert nincsen recepciós hölgy a nemlétező ügyfélvárójában, Marks&Spencer kendővel a nyakában. Gusztáv mégis árt a szakma legális képviselőinek, mert az árversenyben sokkal kedvezőbb helyzetből indul, és a rendkívül árérzékeny autóstársadalom az ő áraihoz hasonlítja a magas költségű beruházásra kénytelen, hivatalosan működő szervizekét is.
Gyakori probléma, hogy az emberek nem megfelelően választanak autót, nincsenek tisztában azzal, hogy az esetleges javítások mennyibe kerülhetnek. Vegyünk egy általános problémát. Van egy dízel autónk, ami hidegen már nem indul. A szerelő gyorsan megállapítja, hogy nem épül föl a nagynyomású rendszerben az induláshoz szükséges railnyomás. Baljós előjel, hogy az üzemagyagtankban fémreszeléket talált. Egyértelmű, hogy be kell vizsgáltatni a négy darab befecskendezőt és a nagynyomású szivattyút. A common rail technológia drága, a fődarabjainak javítására szakosodott műhelyek sem tudnak gombokért dolgozni, főleg, ha komolyan veszik a munkájukat, és nem hagyják, hogy a szakma elszaladjon mellettük. Vegyük példának, hogy a nagynyomású szivattyút a vezérmű hajtja, ki-beszerelése öt óra. Átlagos rezsióradíjjal csak ez 30-35 ezer forint plusz áfa. A szivattyú próbapadi bevizsgálása minimum 30 ezer forint, a négy darab befecskendezőé pedig nagyjából 25 ezer. Hozzáadva némi járulékos anyagköltséget elérhetjük a százezres határt, és még csak azt tudtuk meg, hogy miért nem indul az autó, javításról szó sincs.
Egy ilyen jellegű meghibásodás esetén gyakran fordul az ügyfél a fekete szervizek irányába, esetleg rohangálnak bontott alkatrész után, hisz egy ilyen javítás legális és szakszerű kivitelezése sokaknak megfizethetetlen. Nyilvánvaló, hogy mindig vannak olcsóbb megoldások, de ezekre nem vonatkozik semmilyen garancia, és sajnos bizonyos hányaduk az autólopásokból, orgazdaságból élők zsebébe tömik a pénzt.
Azóta a DAS egyik ügyfele pert vesztett egy szervizzel szemben, viszont szerzett néhány tanulságot, melyet érdemes bevésni. Egy olyan autós ügyéről van szó, aki a korábban közel totálkárosra tört autója helyreállítását rendelte meg, biztosítási kárügyintézéssel együtt. Az autót kisipari módszerekkel és bizonytalan minőségű alkatrészekkel javították. Bizonyítottan fiktív számlát állítottak ki a munkákról és a végeredmény kiábrándító volt. A kocsi utastere az átadás pillanatától kezdve beázott az esőben és a mosóban, mert nem sikerült rendesen a helyükre illeszteni az új ablaktömítéseket. A baleset után kicserélt biztonsági öv nem csévélte vissza magát, és a váltó sem volt tökéletes, egy idő után nem lehetett hátramenetbe kapcsolni.
Bár az autó tulajdonosa szólt a szerviznek a hibákról, elhajtották, ezért keresett egy másik műhelyt, majd zsebből megjavíttatott mindent, sőt, időközben 16 ezer kilométert beletekert az autóba, mielőtt ügyvédhez fordult. Ebben a stádiumban már nem lehet sokat tenni, mert az első szerviz hivatkozhat arra, hogy egy másik helyen hozzányúltak az autóhoz, ezért nem bizonyítható, hogy eredetileg milyen minőségű munkát végeztek.
A 2004 szeptemberében, vagyis alig néhány hónappal Magyarország Európai Uniós csatlakozása után hatályba lépett, eleve garanciális javításokra nem vonatkozó kormányrendeletben olyan dolgokat írnak elő a szervizeknek, hogy az ember haja az égnek áll, főként ha szervizes. Ha egy műhely szabályosan akarja felvenni a munkát, a munkalapon mindig rögzítenie kell az autó érkezésének időpontját, hogy karbantartásról vagy javításról van-e szó, a részletes hibaleírást, majd a végén az átadás időpontját. Húszezer forint nem nagy összeg, egy sima olajcsere is többe kerül manapság, ezért is érdekes, ha drágább munkát végeztetünk a kocsinkon, és az átadásától számított hat hónapon belül reklamálunk, a szerviznek kell bizonyítania, hogy megfelelő alkatrészekkel dolgoztak és hibátlan munkát végeztek. Elég jellemző, hogy a hiba nem mindig jelentkezik, és természetesen pont akkor nem, amikor a szerelő vezeti az autót. Hibakód nincs a rendszerben, ezért a szerviz nem áll neki a feltárásnak. Ezekben az esetekben is kérjük, hogy a szerviz rögzítse a panaszunkat, és tegyen próbaköröket az autóval, hátha megtalálja a hibát.
A javítástól számított hatodik hónap végén sincs minden veszve, de innentől nekünk kell bizonyítanunk, hogy azért álltunk egy órát az út szélén a trélerre várva, mert korábban hibáztak a szervizben. Egyik sem könnyű pálya, de jó tudni, hogy minden egyes garanciális javítás után újraindul a szavatossági idő. Tehát, ha egymás után többször tönkremegy az autó klímakompresszora, újra és újra hat-hat hónap garancia jár a javításra és az alkatrészre és a javítási tortúra alatt felmerülő költségeimet is bevasaltathatom a szervizen.
A DAS jogásza szerint elég tipikus, hogy a szervizek erős szájhúzással garanciában megjavítják az ismétlődő hibát, de megpróbálják elhitetni az autóssal, hogy az eredeti garanciaidő lejárta után neki kell fizetnie, ha még egyszer elromlik ugyanaz. Az autós és a szervizes közös érdeke, hogy írjanak papírt az ismétlődő hibáról is, és ezt dátumozzák is. Így egyikük sem játszhat később a határidőkkel. Nyilván nem kérdés, hogy miért kell alaposan kipróbálni az autót a javítás után, és miért nem ér rá napokkal később reklamálni, ha valami nem stimmel.
A fentieken kívül a szerviznek azt is le kell írnia a munkalapon, hogy milyen alkatrészeket épített be, milyen kellékanyagokat használt és természetesen a munkák teljes költségét is. Ha idő közben kiderül, drágább lesz a javítás, mint amit előre megbeszéltek, erről szólnia kell az autósnak, akinek el kell fogadnia az új árat. dr. Vágány Tamás gyakrabban találkozik olyan munkalapokkal, melyeken szűkszavúan csak annyit írnak, hogy motorjavítás, vagy váltójavítás. Egy hiányosan kitöltött munkalappal szinte semmire nem megy az autós, tehát ragaszkodni kell a részletes leíráshoz.
Ezért tilos otthon diagnosztizálni
Ha az autómat azzal viszem szervizbe, hogy cseréljék ki a turbót, mert szerintem az ment tönkre, csak a szerelés minőségéért és az alkatrészért felel a műhely, azért nem, ha végül kiderül, hogy nem a turbóval volt gond. Ha viszont azt mondom, hogy nagyon megnőtt a fogyasztás és elfogyott az erő, ezért kérem, vizsgálják át az autót és hárítsák el a hibát, akkor a rossz diagnózis és a felesleges alkatrészcserék, illetve munkadíj is a szerviznek fáj majd, nem nekem. Kicsit másként: ez azt jelenti, hogy ha a kocsi bizonyos fordulatszámnál rángat, azért kicserélik az adagolót, de a hiba nem szűnik meg, akkor ez egy felesleges javítás volt, amit szintén nem nekem kell fizetnem. Ha reklamálok, és a szerviznek ezúttal sikerül megállapítania a hiba valódi okát, az erről a javításról kiállított számla értékbe be kell számítani az előzőt. Ha az első javítás drágább volt, vissza kell kapnom a különbözetet. Ha a második volt drágább, rá kell fizetnem. Mindez szintén csak akkor működik, ha egészen pontosan nyomon követhető, hogy mit miért bontottak meg és cseréltek ki az autómon.
A feleslegesen cserélt alkatrészt, illetve a felesleges munka díját nem lehet az autósra hárítani, mert ez dr. Vágány Tamás szerint mindez hibás szolgáltatásnak minősül. A gyakorlatban a hibák sokszor összetettebbek, ezért a fenti példánál maradva, ha tényleg cserélni kell a nagynyomású szivattyút egy mondern dízelmotoron, de ez önmagában nem elég, mert az üzemanyagrendszer más alkatrészei is hibásak, hihetem azt, hogy az első munka felesleges volt, miközben nem volt az. Ezért is fontos, hogy ha a szervizben megjavítottak valamit, pontos összefoglalót kérhetek a már elvégzett munkáról és visszakérhetem a már kicserélt alkatrészt. Ez amúgy kérés nélkül is visszajár az autó tulajdonosának. Utólagos vita esetén a részletes dokumentáció és a kiszerelt alkatrész birtokában van némi remény a vitás ügyek tisztázására és a szervizes trükkök kivédésére, máshogy nem.
A pórul járt Peugeot-ost nem csak az menthette volna meg a felesleges pénzkidobástól, ha az autó átvétele előtt részletesen ellenőrzi, hogy szakszerűen javították-e a sérüléseit, de az is, ha a számlán kívül a elkéri a javítás összes részletéről szóló garanciajegyet is. Persze tudjuk, hogy a magyar szervizek zömében sosem hallottak erről, de egy próbát mindenképpen megér, merthogy a garanciajegyen elvileg azt is fel kell tüntetnie a szerviznek, hogy gyári, utángyártott, vagy bontott alkatrészt használt-e a javításhoz.
Bármit mondanak a szervizek, autótulajdonosként eldönthetjük, rájuk bízzuk-e az alkatrészek beszerzését, vagy mi vásároljuk meg azokat. Ha ez utóbbi mellett döntünk, a szerviz természetesen nem kezeskedik a beépített alkatrészek minőségéről és ez is felkerül a munkalapra, illetve a garanciajegyre. Ha később kiderült, hogy az alkatrészekkel nem stimmel valami, nekünk kell kicseréltetnünk ott, ahol vettük és a műhely védekezhet azzal, hogy a nem megfelelő alkatrész miatt romlott el az autónk.
Az autószervizek meg is tagadhatják a hozott alkatrész beépítését, ilyenkor kereshetünk másik szervizt, vagy el kell fogadnunk, hogy az alkatrészeket is a műhely szerzi be, akár drágábban. Sajnos az is gyakran előfordul, hogy a szerviz az általa beszerzett alkatrész hibája miatt is elhajtja az autóst, mondván, forduljon az alkatrész kereskedőhöz vagy a gyártóhoz. Ilyenkor érdemes ügyvédhez fordulni, mert akár egy hivatalos felszólítással is jobb belátásra bírhatjuk a szervizt, vagy végső perelhetünk is, mert jó eséllyel nyerni fogunk.
A DAS jogásza szerint az autósok által indított fogyasztóvédelmi perekben minimális esélyt már az is jelenthet, ha legalább néhány e-mailt be tudunk mutatni arról, hogy milyen hiba miatt vittük a szervizbe az autónkat, ott milyen tájékoztatást kaptunk a javítás költségeiről és várható időtartamáról. A pereskedés helyett fordulhatunk a nemzeti fogyasztóvédelmi hatósághoz, de hasznosabb, ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testületet keressük meg. A békéltetés végén ugyanis, szerencsés esetben olcsóbban vagy ingyen javítják meg az autónkat, és nem kell végigidegeskednünk egy bírósági eljárást. A DAS jogásza akkor szokta ezt a megoldást javasolni, amikor kétséges, hogy a szerencsétlenül járt autósnak van-e elég muníciója egy sikeres perhez, ezért valóban örülhet, ha néhány kósza e-mail birtokában legalább egy kicsit kevesebbet kell benyelnie abból a kárból, amit a rosszul kiválasztott szerviz okozott az autójában, számla nélkül, okosba.
