Amikor külföldről jön a bírságcsekk

Amikor kicsit több mint egy éve Magyarország is csatlakozott a gépjármű- és jogosítványadatok gyors lekérdezését segítő EUCARIS (European car and driving license information system) rendszerhez, sejteni lehetett, hogy a magyar, és a rendszert használó további 32, többségében Európai uniós ország rendőrségei gyakran nyúlnak majd egymás autós nyilvántartásaiba. Korábban sem volt lehetetlen az adatcsere, de sokkal hosszabb időt vett igénybe, és nem is érkeztek tömegesen külföldi bírságcsekkek a magyar autósoknak. A parkolási és úthasználati pótdíj nem számít bírságnak, ez nem változott.

Az új rendszer egyszerűen és gyorsan működik, nem kell hozzá a helyi rendőrség jóváhagyása, de arra senki nem számított, hogy ennyi időn belül ilyen sok, közel 110 ezer magyar autóst kapnak majd el a kinti rendőrök, utólag. 

Magyarország korábban csak a Legfőbb Ügyészség jóváhagyásával adta ki más országok rendőrségeinek a magyar szabálysértők adatait. Ez néha hosszadalmas volt, de hasonlóan működött ez a többi országban is. Az EUCARIS-hoz történt csatlakozásunk óta viszont átlagosan napi kétszázötvenszer jelentkezik valamelyik ország, ahol lefotóztak egy szabálytalankodó magyart, így több mint százezer esetet regisztrált tavaly óra a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Közpinti Hivatala (KEKKH).

A rendszert nem használhatják parkolási ügyekben és az fizetős utakon bliccelőkkel szemben, csak a gyorshajtók ellen, ha a bent ülők nem csatolták be a biztonsági övüket, átmentek a piroson, ittasan, vagy bedrogozva vezettek, bukósisak nélkül motoroztak, tiltott sávban közlekedtek, illetve kézben tartott mobiltelefonnal vezettek.

A KEKKH szerint tavaly május óta csupán Ausztriából 81 998-szor kérték le magyar gyorshajtók adatait, így ez az ország és ez a szabálysértés típus áll a toplista élén. Kint már évekkel ezelőtt teleszórták fix traffipaxokkal az autópályákat, így például minden alagút bejáratánál is van egy, mert ott lassítani kell. Hasonló változás lesz hamarosan itthon is, éppen ezekben a hetekben szerelik fel a korábban beígért több száz sebességmérőt a fontosabb magyar főutak mentén.

Még Németországból is csak alig több mint 16 ezer csekket küldtek Magyarországra, Lengyelországból valamivel több mint ezret, Szlovákiából pedig mindössze egyet, mindet gyorshajtás miatt. Szlovákiában nyilván sokkal többször állítják meg azonnal az autósokat a rendőrök, és kérik el a nevüket és címüket, vagy próbálnak helyszíni bírságot fizettetni velük. 

A magyar hatóságok eközben több mint 126 ezerszer kértek le adatokat, pedig az itteni rendőrök is sokszor vadásznak gyorshajtókra, különösen az új, és eddig bizonytalanul működő szupertraffipaxok bevezetése óta. 

Miközben az elektronikus rendszer stabilan működik, nincs könnyű helyzetben az autós, aki egy másik ország rendőrségétől kap levelet. A KEKKH az ügyben feltett kérdésekre adott válaszában kitért arra, hogy a megbírságolt autósokkal szemben az adott ország jogszabálya szerint járnak el, tehát például ha az autós nem reagál néhány héten belül a kinti rendőrök első levelére, azt automatikusan fellebbezésnek tekintik, szemben a magyar gyakorlattal, ahol ez éppen fordítva van: ha nem fellebbezünk időben, az első fokú határozat válik jogerőssé. 

Egy másik általános probléma, hogy az EUCARIS-t használó országok több esetben a saját nyelvükön küldték a határozataikat egy idegen országba. Egy olvasónk osztrák csekket kapott egy kinti gyorshajtási ügyben, melyet végül azért fizetett ki a rajta szereplő nemzetközi banki adatok alapján, mert nem tudta egyértelműen bizonyítani, hogy az adott időpontban és helyen nem lépte át a sebességhatárt.

Miután az esetet korábbi cikkünkben megírtuk, Németországban élő kollégánk elküldte azt a magyar rendőrségtől származó tavalyi szabálysértési határozatot, amelyet egy ottani szomszédja, egy német autós kapott. Egy tavaly októberi, jánossomorjai gyorshajtásról írnak benne, természetesen magyarul. Ezúttal is a magyar jogszabályokra hivatkoztak benne, és sárga csekket is mellékeltek hozzá, 30 ezer forintról. Végül ő is kénytelen volt fizetni. 

Semmi esélyünk a nemzetközi autós ügyekben? Mielőtt megkerestem egy kifejezetten közlekedési ügyekre szakosodott magyar ügyvédet, feltettem néhány kérdést az Országos Rendőr főkapitányságnak, hiszen a turistaszezon tart, így nem csak sok magyar autós, de ide is sok külföldi érkezik.

Az ORFK lényegesen alacsonyabb esetszámról ír, de ennek magyarázata lehet, hogy a rendőrség csak november óta fér hozzá közvetlenül az EUCARIS-hoz. Azt írják, az Európai Parlament és a Tanács március 11-i irányelve kezeli a nyelvproblémákat, így tavasz óta elvileg mindenki a saját országa nyelvén kapja meg a máshol beszedett bírságokról szóló tájékoztató levelet, sőt egy válasznyomtatványt is.

 A levélben már nem csak a helyi jogszabályok paragrafusait és bekezdéseit sorolják fel, hanem leírják az összes fontos információt amely segít eldönteni, hogy az autós fizessünk-e vagy fellebbezünk. A levél kézhezvételétől számított 15 napon belül mentheti ki magát a külföldi autós akit itt fotóztak le, míg a magyar autósoknak erre csak 8 napjuk van. 

A bővülő lehetőségek ellenére Dr. Kozma Tamás ügyvéd szerint érdemes kétszer is meggondolnia egy magyar autósnak, fizessen-e vagy inkább nekiálljon levelezni a kinti rendőrséggel. Az ügyvéd azzal magyarázza a rengeteg Ausztriából érkező bírságcsekket, hogy kint nem csak a gyorshajtásra utaznak a rendőrök, de az autók követési távolság be nem tartását is figyelik, büntetnek is érte.

Autópályán 130-as tempónál legalább harminc méter távolságot kell tartanunk az előttünk haladóhoz képest, ami 0,8 másodperces követési időnek felel meg. Rengeteg autóst büntetnek meg ilyen ügyekben és más európai országokban is végeznek hasonló ellenőrzéseket. Egyre több nyugat-európai városban figyelik, hogy az autósok csak akkor indulnak-e el, amikor a lámpa zöldre váltott, vagy már a felkészülésre figyelmeztető sárga jelzésre is, amikor elvileg tilos. 

Az ügyvéd azt tanácsolja a magyar autósoknak, hogy ha külföldön állítják meg őket a rendőrök, derítsék ki, hogy az elkövetett szabálysértésért fix bírság jár-e vagy sem. Ha igen, az összegből biztosan nem tudnak faragni, legfeljebb az elkövetés tényét vitathatják, de arra is csak akkor van esélyük, ha szereznek egy pártatlan tanút, vagy mutatnak egy saját fényképfelvételt, cáfolatként. Ha nem sikerül megdönteni a rendőrség állítását, a bírság többszörösére számíthatnak utólag, nálunk például kétszeres a szorzó.

Próbáljuk meg kideríteni, hogy a helyszíni bírság kifizetésével le is zárul-e az ügy, mert előfordult már, hogy egy magyar autóssal szemben eljárást indítottak egy másik ügyben, miután egy kisebb szabálysértésért helyben fizetett és aláírásával a elismerte felelősségét. Sokszor egy aláírással lemondunk a jogorvoslati jogunkról, nagyon érdemes tehát figyelni, hogy mit dugnak az orrunk alá.

Aki pedig arra számít, hogy ha időben elhagyja az országot nem tudják behajtani rajta a büntetést és egy idő után belefáradnak az üzengetésbe is a kinti rendőrök, az téved, mert egyrészt a közigazgatási bírságokat a saját országunkban adóként fogják követelni rajtunk egy szintén új egyezmény értelmében. Magyarország Ausztriával, Bulgáriával és Horvátországgal már meg is állapodott, hogy az önként nem kifizetett bírságok behajtását kölcsönösen segíteni fogják. Magyarország most a Sigma Zrt. nevű követeléskezelőn keresztül intézi a külföldi behajtásokat, de a kinti autósok harmada önként fizet. Ha pedig a nemfizető magyarok egy napon ismét abban az országban autóznak, ahol korábban elsunnyogták a bírságot és ez kiderül, az autót lefoglalhatják, sőt akár le is csukhajták az illetőt.  

Jelentős eltérések vannak az egyes EUCARIS országok bírságösszegeiben is. Az összes fontos európai ország főbb szabálysértési tételeit egy nagy német biztosító táblázatában találtuk meg. Például nálunk akár 30 ezer forintos büntetés járhat a be nem kötött biztonsági övért, miközben ugyanezért Nagy-Britanniában már 700 eurós, vagyis körülbelül 217 ezer forintos bírságot adnak és mivel a legtöbb rendőrautót ott is fedélzeti kamerával szerelték fel, jó esélyünk van a lebukásra.

Magyarország a 20 kilométert meg nem haladó gyorshajtásokat bünteti durván az európai összehasonlítás szerint. Egy ilyen ügyben nálunk 30 ezer forintos csekket küldenek, míg Németországban megúszhatjuk a harmadával, vagyis 35 euróval is. Németországban a magyar átlagbérek négy-ötszöröse jellemző, és a helyi árszínvonalat figyelembevéve, ami bő kétszeres vásárlóerőt jelent.

A táblázat szerint amúgy a magyar közlekedési bírságok puszta összegeinek nagysága alapján az európai középmezőnyhöz tartozunk. A teljes táblázatot ezen a linken találják.

A közlekedési ügyvéd azt tanácsolja a külföldre induló autósoknak, hogy indulás előtt tájékozódjanak a helyi rendőrök szokásairól és a büntetési tételekről, illetve ha nem beszélik az adott ország nyelvét, telepítsenek netkapcsolat nélkül is működő fordítóappot a telefonjukra, mert nem csak nálunk van egy-egy kresztábla alatt szöveges kiegészítő és sokszor valóban száz eurókat érhet, ha idejében megértjük, mi áll rajtuk.