Ilyenek az új fix traffipaxok

A rendőrség százhatvan új, hordozható lézeres sebességmérő berendezésének tavaszi üzembehelyezése után, év végétől további 365 telepített traffipaxszal méri majd az autók sebességét, szerte az országban. Mást is tudnak ezek a kamerák, de a lényeg, hogy soha nem volt ennyire hatékony a traffipaxrendszer, mint amilyennek ígérkezik.

A készülékeket összesen százharminckét, balesetveszélyesnek tartott közlekedési csomópontokra szerelik fel, így Magyarországon olyan sok helyen szedhetünk majd össze gyorshajtási bírságot, mint még soha. Ausztriában már évek óta több száz helyen mérik az autósokat és tavaly 83 ezer magyart is elkaptak, mert azok nem készültek fel a gyakori mérésekre.

Az új fix traffipaxok lehetséges hazai helyéről tavasz óta ötoldalas kinyomtatott lista fotói keringenek az interneten, de ennek hitelességében nem lehetünk biztosak, mert az Országos Rendőr-főkapitányság nem adott egyértelmű választ az ezzel kapcsolatos kérdésünkre. Azt írták, mielőtt elkezdenék élesben használni az új berendezéseket, részletesen tájékoztatják az autósokat, és mindenhol lesznek figyelmeztető táblák is.

A telepítési munkálatok vélhetően lassabban haladnak a tervezettnél, de biztosan elkezdődtek, mert egyre több helyen bukkannak fel újabb kamerák. Amikor múlt heti Égéstér adásunkban arra kértük az olvasóinkat, hogy jelezzék, ha a közelükben traffipaxgyanús eszközöket szereltek fel, hárman is jelentkeztek. 

Az egyik új kamera éppen az M1-es és M7-es autópálya budapesti bevezető szakaszát pásztázza a hatos kilométernél, ahol talán az egész ország legnagyobb autóforgalma zajlik nap mint nap. Itt legfeljebb százzal hajthatnak az autósok és nem jelzik táblával, hogy mérik a sebességet. Mivel a készülék nem a Budapesti Közlekedési Központé és nem is a Nemzeti Útdíjfizetési Zrt-hez tartozik, készítettem róla néhány fotót. Ezeket a beszerzési pályázaton nyertes ARH Zrt. kínálatával összehasonlítva megtaláltam a magyar cég SpeedCAM modelljét.

Ez radaros elven működő készülék, amely akár 255 kilométeres sebességet is képes pontosan megmérni a kibocsátott radarhullámok és ezek visszaverődési sűrűsége, illetve gyakorisága alapján. Videó és állókép rögzítésére is képes, akár éjjel vagy rossz látási viszonyok mellett is. Az adatokat védett netkapcsolaton keresztül továbbítják a központba, rádióhullámok segítségével. A honlapon nem közlik, milyen messziről mér a SpeedCAM, de a működési elvéből adódóan a mérési távolság valószínűleg száz méter alatti, míg a rendszámfelismerő-rendszere a gyári adatok szerint valahol 20 és 3 méter közt azonosítja az autót, miután bemérte.

Mivel álló- és mozgóképeket is készít a SpeedCAM, az azonosítás utólag sem probléma. Egy másik olvasónk Tatáról írt, ahol a belvároson áthaladó 1-es út, az Ady Endre utca 77-hez közeli pontján építették fel azt a szerelvényhidat, amelyre a mindkét sáv ellenőrzésére alkalmas kamerákat szereltek. Mellettük infravörös fényt kibocsátó ledpanel is van, az éjszakai felvételekhez.  

A harmadik helyre, a Kanizsa tv korábbi riportja szerint július közepén kerültek ki ezek a kamerák. A nem túl jó minőségű képeken szintén az ARH készülékei láthatók, amelyekből egyszerre három darab figyeli a kétszer egysávos utat, és ahogy a képeken kivehető, az oszlop túloldalán is felszereltek három további kamerát. Ez azért fontos, mert a rendszer így nemcsak a közeledő, de a távolodó járműveket is képes befogni, vagyis például a rendszámtáblát csak hátul viselő motorkerékpárokkal sem lehet megúszni a büntetést.

Megkerestem a Nemzeti Útdíjfizetési Zrt-t, hátha tudnak valamit arról, hogy hová szerelik a Belügyminisztérium, az ORFK és a KEKKH közös VÉDA projektjéhez tartozó sebességmérőket, de a cég erre nem adott választ. Van viszont 102 darab saját kamerájuk, amelyeket több mint egy éve ugyanúgy az ARH szállított és telepített, mint a mobil és fix sebességmérőket.

Az autópályákra, autóutakra és a bekötőutakra, valamint az M0-s autóút több pontjára is felszerelt FreewayCAM kamerák számát hamarosan száztízre növelik, hiszen a frissen fizetőssé tett szakaszokra is telepítenek belőlük. A gyártó honlapja szerint az összes kiegészíthető radaros sebességmérő funkcióval, rendszámazonosításra és a járműkategória meghatározására is alkalmasak. Nem valószínű, hogy minden ilyen kamerával sebességet is mérnek majd, de ha ezt a megoldást választják, két legyet üthetnek egy csapásra. Nem lehet majd fizetés nélkül kihajtani a nagyobb városokból, és akár a határig követhetik a bliccelkőket, illetve a gyorshajtókat.

A két közösségi alapon működő navigációs alkalmazás, a WAZE-t és a TraffiHuntert is megkérdeztem, hogy felhasználóik hol jelentettek újonnan felszerelt sebességmérő kamerákat. Utóbbitól azt írták, eddig hamrincnégy helyről jelezték nekik az autósok az úgy mérőberendezések felbukkanását.

A helyek közt sok  lakott területen belül található, de köztük van a budapesti Alkotás utcai cím is, ahol valójában nem a rendőrség mér, hanem a gyártó cég teszteli a készülékeit, köztük a már használatban lévő mobil lézeres traffipaxot is. Felhasználói képeket is kaptunk, bár nem túl jó minőségben. Ezeken a szerelés folyamata látható és az is, hogy minden főút mellé ugyanazok, a mostani cikkben szereplő képeken is látható, fordított L alakú álványok és kamerák kerülnek.

Érdemes volna megtudni, milyen környékeken számíthatunk állandó sebességmérésre, ezért arra kérjük olvasóinkat, nézzék meg a cikkben szereplő fotókat, és írjanak nekünk, ha az ezeken szereplővel azonos, újonnan telepített kamerákkal találkoznak autózás közben. Fotókat és pontos helyszínmeghatározást várunk.  A képeket megnézzük, és ha mi is úgy látjuk, hogy nem térfigyelő kameráról készült a kép, közreadjuk. Így az országos fixtraffipax-rendszer indulása előtt már tudni fogjuk, hol érdemes vigyázni, és lesz fogalmunk arról is, hogy a rendőrség milyen környékeken tartja fontosnak az autósok folyamatos megfigyelését.