Ilyen jogosítványt akar a magyar

Hetente több olyan levelet is kapunk, amelyben olvasóink kezdő vezetőnek ideális motorkerékpárt, vagy autót keresnek és a tanácsunkat kérik. A kezdő vezetők álma nyilván egy új autó vagy motor, de Magyarországon általában egy használt, főként öreg kisautó vagy motorkerékpár a megoldás. A Nemzeti Közlekedési Hatóság részletes táblázatot küldött arról, hogy az egyes autós és motoros kategóriákban hányan szereztek jogosítványt az utóbbi években. A táblázatban, az egyes évekhez kapcsolódó számok a sikeres vizsgák számár jelölik, vagyis nem azt, hogy végül hányan váltottak ki a jogosítványt. A két adat nagyjából azonos lehet, de nyilván nem teljesen az.

Az autójogosítvány, vagyis a B-kategóriában tett sikeres vizsgák számának, a 2009-es kiindulási ponthoz képesti drasztikus csökkenését, majd szolid emelkedését egyszerű volna annyival elintézni, hogy a tanulóvezetők is elmaradoztak, amikor 2009. után összeomlott az újautó-piac.

A valóság ennél összetettebb, hiszen ezekben az években tömegek kerültek az anyagi ellehetetlenülés szélére, ugyanakkor kezdett fellendülni a használt autók piaca. Az utóbbi években ötvenezerről százezer fölé emelkedett a honosított autók száma, másrészt a belső piac is pörögni kezdett, most évi félmillió autó cserél gazdát kéz alatt.

Így már érhető, hogyan sikerült a 2012-ben tapasztalt 68 ezres mélypontról 2014-re nyolcvanezer fölé tornászni a legfontosabb jogosítványkategóriában sikeres vizsgák számát. Apró megjegyzést érdemel, hogy a B+E kategória is egyre többeket érdekel, mellesleg ilyen engedély kell a személyautó mögé akasztott nehéz pótkocsi vontatásához, amely tipikus megoldás az autóbehozatalra. Rengeteg ember él alkalmi autóimportból.

Az idei vizsgaadat rendkívül érdekes lehet, hiszen mint megírtuk, az ország egyes megyéiben, de főként Budapesten olyan kevés a gyakorlati oktató, hogy egy tanulónak sokszor hónapokat kell várnia az elméleti vizsga után, mielőtt először autóba ülhet. Ez biztosan látszani fog a friss jogosítványok számán is, sőt, mivel a problémára eddig nincs megoldás, érdekes évek elé nézünk. 

A motoros kategóriák alaposan átrendeződtek az utóbbi öt évben. Két éve megszűnt a korábbi korlátozott A kategória, amely a fiatalabb, de nem teljesen kezdő motorosokat célozta és helyette bevezették az A2-t. Az A_k jogosítvánnyal legfeljebb 25 kilowatt teljesítményű, 0,16 kW/kg teljesítmény-tömeg arányú motorkerékpárt vagy robogót vezethettünk. Az A2 teljesítménykorlátja magasabb, 35 kilowatt, vagyis körülbelül 48 lóerő, de itt is van egyéb korlátozás. Ezért nem akinek A2-es jogsija van, nem vezethet olyan gépet, amelynek teljesítmény-tömeg aránya meghaladja a 0,2 Kw/kilogrammot.

Az Európában ismert motorgyártók óriási ötletelésben voltak az utóbbi években, mert sokan elfordultak a motorozástól, a fiatalabbak pedig zöme pedig eleve másféle szabadidős tevékenységre vágyik. Így a fontos uniós piacokon tarolnak a kis- és nagyrobogók és csupán Németország, illetve Nagy-Britannia Top10-es típuslistáján vannak többségben a hagyományos, váltós gépek. 

Magyarországon idén alig több mint kétezer új, rendszámos motort és robogót adnak majd el összesen, miközben a használtként behozott, szintén rendszámos motorok száma az első tizenegy hónapban hatezer darab fölé emelkedett. Soha nem volt még ilyen magas ez a szám.

Ahogy a táblázatban láthatják, a legkisebb (korábban M-mel, újabban AM-mel jelölt) ötven köbcentisekre külön tavaly elég sokan szereztek jogosítványt. Eközben várhatóan soha nem lesz már olyan népszerű a százhuszonöt köbcentisekhez kitalált A1 kategória, mint 2012-ben, miután az autósok számára könnyen és olcsón elérhetővé tették egy törvénymódosítással. Az akkori 3000 sikeres vizsgából évi kétezer lett, pedig jó kis kategória ez is. Lehet, hogy az új, olcsó átképzést ellenző autósiskolák ügyesen ellenkeztek és beszélték le a jelentkezőket a B125 kezdeményezés nyomán kitalált utánképzésről.

Az új A2-es jogosítvány lassanként nálunk is megtalálja a közönségét, de tényleg ne gondoljanak áttörésre. Tavaly már jóval többen keresték, mint a korábbi években, az új kategória érkezésével egy időben megszüntetett AK (A korlátozott) jogosítványt. Ez nem is csoda, hiszen a nagy japán márkák, vagy éppen a Piaggio egy egész sort kompakt motort és robogót kínálnak, eleve így reklámozzák egyes típusaikat, és a használt piacon is fantasztikusan sokféle választásunk van, amelyekkel nemcsak városban olcsó és gyors a közlekedés, de ekkora teljesítménnyel gyakorlatilag bármilyen kalandba belevághatunk.

Az autó- és motorjogosítvány megszerzését nagy erőkkel kéne segítenie a magyar államnak. A mostani elmaradott oktatási rendszer népszerű tantárgya lehetne, de ennek nyomát sem látjuk. Mivel sok helyen kevés az oktató, még csak azt sem mondhatom, hogy ideje volna végre bevállalni, hogy minden középiskolai érettségi mellé járjon az autójogosítvány, amely itthon és külföldön is rengeteg fiatal munkavállalási esélyeit javítaná.

A haszonjárműves C, CE, illetve a kilencnél több személy szállítására alkalmas buszokhoz szükséges D jogosítványkategóriák annak ellenére sem pörögnek úgy mint régen, hogy a szállítmányozási cégek és a busztársaságok állandóan sofőröket keresnek és államilag támogatott képzéseket indítanak a jelentkezőknek, sőt, a legfrissebb hír szerint az eddigi 21 évről 18-ra szállítják le a teherautós kategóriák megszerzésének korhatárát, hogy a középiskola után rögtön sofőrnek álljon, akinek ehhez van kedve.

Itt valószínűleg az lehet a gond, hogy az Európai Unió más országaiban jobb állásajánlatok várják a jelentkezőket és sokan valóban ki is költöznek akár Norvégiába, ha éppen ott akad munka a tömegközlekedési vállalatnál.

Pozitív fordulat helyett Magyarországon dráguló jogosítványokra, az oktatóhiány enyhüléséig hosszabb várakozási időkre és az olvasóink beszámolói alapján itt-ott továbbra is felbukkanó korrupció fennmaradására számítok. Ilyen feltételek mellett nem csoda, hogy nem emelkedik jelentősen a jogosítványt akarók száma, pedig a járművezetés képessége az önálló élet fontos záloga, ez viszont nem nagyon fog megváltozni.