Sokan még a KRESZ-tanfolyamokra is úgy érkeznek, hogy „ugye a villamosnak mindig elsőbbsége van?”. Most kiderül, hogy valójában nincs, de mégsem ilyen egyszerű autósként a vágányok közelében.
A villamos nagy, sárga és félelmetes, ezen felül kötött pályás, ezért hajlamosak vagyunk misztifikálni a szerepét a közlekedésben, és sokan zavarba jönnek akkor is, ha a villamossal kapcsolatos szabályokról esik szó. A KRESZ, mint jogszabály elég szűkszavúan rendelkezik ezekről, ezért évtizedekig létezett egy jogszabályi értelmezés az egyedi esetek magyarázásával.
Az ebben lévő iránymutatásokat mai napig is emlegetjük az elméleti tanfolyamokon, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy esetleges baleset utáni eljárásban kizárólag a paragrafus szövegeit fogják figyelembe venni.
Ebben az írásban összefoglalom azokat a szabályokat, amelyek a villamosra másképpen érvényesek, mint az átlagos járművekre.
Érdemes azzal kezdeni, hogy a villamos a KRESZ szerint közúti jármű. Olyan jármű tehát, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál. Azaz a villamosvezetőjének be kell tartania a KRESZ alapszabályait.
Többek között meg kell felelnie a járművezetés személyi feltételeinek, köteles a közúti jelzések rendelkezéseinek, továbbá a forgalom irányítására, ellenőrzésére jogosultak utasításainak is eleget kell tennie.
Természetesen a kötött pálya miatt néhány esetben másképpen is közlekedhet, mint általában a többi jármű, például az autók. A villamosvezetőknek egyebek mellett nem kell figyelembe venniük a kötelező haladási irányra vonatkozó jelzőtáblákat és a behajtási tilalmakat.
A megállóból elinduláskor nem kell irányjelzőt használniuk, nem kell betartani a jobbra tartási kötelezettséget, a besorolási szabályokat, a kitérési, kikerülési és előzési szabályok nagy részét, és értelemszerűen a párhuzamos közlekedés szabályaival sem nagyon tud mit kezdeni a villamos, ha egyszer a sínek arra futnak, amerre.
Akad néhány olyan elsőbbségadási szabály is, amely a villamosra másként érvényes, és nekünk autósoknak, motorosoknak mindenképpen tudnunk kell:
1. A zárt pályáról az úttestre ráhajtó villamosnak az úttesten közlekedő járművekkel szemben - a villamossal azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveket ide nem értve - elsőbbsége van.
A gyakorlatban azokon a helyeken, ahol a villamos kilép a zárt pályáról elsőbbségadás kötelező táblákat helyeznek ki akár az úttesten közlekedők előtt, akár a villamos előtt.
2. Az útkereszteződésben járművel elsőbbséget kell adni a balról érkező villamos részére.
Azokban az útkereszteződésekben, ahol villamos is közlekedik, elsőbbséget szabályozó jelzéseket használnak. Így, bár ez az egyetlen kivétel, amely hagyományos útkereszteződésekben a villamosra érvényes, a gyakorlatban ilyennel nem nagyon fogunk találkozni.
Budapesten egyébként a Százados út, Sport utca kereszteződésében van egy tábla nélküli kereszteződés, ahol villamos is jár. Bár itt kétlencsés, úgynevezett fedező jelző működik, ennek meghibásodása esetén egyenrangú kereszteződésről beszélhetünk, tehát alkalmazni kell a balról érkező villamos elsőbbségéről szóló kivételszabályt.
3. Elsőbbséget kell adni a körforgalomban haladó járművel a körforgalmat keresztező villamos részére.
Szegeden és Miskolcon jelenleg is létezik ilyen körforgalom. Ezeken a helyeken érdemes körültekintőbben közlekedni.
4. Elsőbbséget kell adni jobbra vagy balra bekanyarodó járművel az azonos irányból érkező villamos részére.
Mivel ebből a mondatból hiányzik az a meghatározás, hogy az azonos irányból érkező egyenesen haladó villamos, ezért a mögöttünk érkező és jobbra vagy balra kanyarodó villamosnak is elsőbbséget kell adni bekanyarodás közben. Természetesen, ha az autónkkal egyenesen megyünk tovább, akkor a villamos köteles elsőbbséget adni számunkra.
5. Ha az úttest mindkét irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szűkül és a közúti jelzésekből más nem következik, a szembejövő járművek közül a villamosnak van elsőbbsége, akkor is, ha csak irányváltoztatás nélkül tudja folytatni az útját.
Mivel a kitérés szabályai a villamosra nem vonatkoznak, ezért az a meghatározás, hogy „Ha az úttest mindkét irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szűkül és a közúti jelzésekből más nem következik, a szembejövő járművek közül annak a járműnek van elsőbbsége, amely az útját irányváltoztatás nélkül tudja folytatni” a villamosra nem érvényes.
Ez alapján viszont megállapíthatjuk, hogy útszűkületben a szemből érkező járművek közül mindig a villamosnak van elsőbbsége akkor is, ha csak irányváltoztatással tudja az útját folytatni. Tegyük hozzá, hogy ez is egy igen ritka - esetleges útjavítások során tapasztalható – helyzet.
Mindezek alapján érdemes tudni, hogy olyan kereszteződésben, ahol az elsőbbséget közúti jelzések határozzák meg, a villamos ugyanúgy ad és kap elsőbbséget, mint bármelyik másik jármű. Hiszen mind a jelzések, mind pedig a kanyarodás szabálya a villamos számára is betartandó szabály.
Nagyon-nagyon ritka helyzetek, amikor az általánostól eltérően a villamosnak van elsőbbsége:
- egyenrangú kereszteződésben
- azonos irányból érkezve és együtt jobbra vagy balra kanyarodás közben
- útszűkületben szembe találkozás esetén
A valóságban megtalálható helyzet:
- Körforgalmat keresztező villamos
Mindebből az következik, hogy bár a villamossal szemben érdemes mindig megkülönböztetett figyelmet, eseteként udvariasságot tanúsítani, semmiképpen nem szabad mumuskén kezelni. Az pedig pláne nem igaz, hogy a villamosnak mindig elsőbbsége van, legfeljebb sokszor ez a szubjektív érzésünk, mert a szerelvény nagyobb mint az autó, fékútja lényegesen hosszabb, így joggal tartunk az ütközéstől.
Elindítottam egy Facebook-csoportot a villamossal kapcsolatos KRESZ szabályokkal összefüggésben.
Az alábbi két feladványra a helyes választ is ott lehet megtalálni.
Mi a helyes áthaladási sorrend?
