Olcsó, használt dízel BMW? A magyarok már mást akarnak

2018.07.10. 14:27

Miközben továbbra is egyre többen vesznek használt autót Magyarországon, már a kintről származó autók toplistáján sem szerepelnek a régi nagy kedvencek és dízelmotorral is csak egyetlen típust választottak igazán sokan. Eközben a belföldi használtpiacon kiölhetetlen logika működik: amiből nagy a választék és olcsón fenntartható, azt szeretik a leginkább a vevők.

Kismértékben tovább nőtt a külföldről származó használt autók iránti érdeklődés 2018 első félévében – derül ki a Datahouse legfrissebb összesítéséből. A tendencia nem meglepő, hiszen ez az évtized eleve a használt autókról szól Magyarországon, és ebben jelentős szerepet játszanak a Németországban olcsón megvásárolható, tizenéves példányok. A teljes autópiacon minden tíz használtra jut egy új – mindezt értsék úgy, hogy az új autóknak még mindig eleve csak negyven százaléka kerül magánvevőkhöz, a többit az állam és a cégek vásárolják.

 

Ha abból indulunk ki, hogy az idei első félévben több mint hetvenkilencezer kinti autó kapott magyar rendszámot, feltételezhetjük, hogy év végére új rekordot dönt majd az import-használt autók piaca, mely átlépi a százhatvanezres darabszámot. Összehasonlításként érdemes felidéznünk, hogy 2013-ban egy teljes év alatt mindössze 71 ezer használt autó kapott magyar rendszámot, idén ezt a számot mostanra már meghaladtuk.

A vevők érdeklődése is rengeteget változott az utóbbi években és az idei hónapokban fordult elő először, hogy több benzines autót honosítottak, mint dízelt. Akik elpártolnak a gázolajtól, nemcsak a tisztán benzinmotoros autók felé vándorolnak, hanem a hibridek és a villanyautók felé is, nyilván a takarékosság reményében. A még éppen csak látható tendencia itthon kevésbé a környezetvédelmi megfontolásokra vezethető vissza, mint inkább a Nyugat-Európából érkező, a dízelek visszaszorításáról és kitiltásáról szóló hírek hatása,  pedig Magyarországon egyelőre nincs ilyen pontos és következetes terv.

Legnépszerűbb import típusok toplistája   
Helyezés Márka Modell Darabszám
1. OPEL ASTRA 2 911
2. FORD FOCUS 2 908
3. VOLKSWAGEN GOLF 2 683
4. VOLKSWAGEN PASSAT 2 487
5. BMW SERIES 3 2 193

A legnépszerűbb kintről hozott típus az Opel Astra, melynek különböző generációiból összesen közel háromezer példányt honosítottak az első hat hónapban. A behozott példányok közt a 2006-os évjárat (vagyis az ebben az évben párhuzamosan gyártott G és H széria) volt a leggyakoribb, a legkeresettebb motorváltozat pedig egyben a legjózanabb, 1,6 literes, száz lóerős benzines volt.

Miközben az Astrák és kategóriatársaik általában rengetegféle méretű és teljesítményű benzines, illetve dízelmotorral kerültek piacra, amikor ezek az autók elérik a tízéves kort, nagyjából kialakul egyfajta közvélekedés az ideális választásokról. Jóllehet, a tizenkét éve gyártott benzines Astrák nem tekinthetők koruk legjobb kompakt autóinak, a típus alkatrész-ellátottsága, a javításához értő műhelyek száma és a várható fenntartási költségek, illetve az autó későbbi eladhatósága is mellette szól. Ilyen Astrát, ezzel a motorral, kint 1500-3 ezer euró körüli áron vehetünk, a honosítás pedig 200 ezer forint alatt megáll, és évekig le van tudva az autókérdés. 

Belföldi tulajdonosváltás toplista   
Helyezés Márka Modell Darabszám
1. OPEL ASTRA 20 530
2. SUZUKI SWIFT 18 791
3. VOLKSWAGEN GOLF 8 543
4. FORD FOCUS 8 261
5. OPEL CORSA 7 371

Kérésünkre a Datahouse az évi hétszázezer autónyi forgalmat felölelő belföldi használtautó-piac első öt, lezárt hónapjának kedvenceit is összesítette. Május végéig több mint húszezer példány cserélt gazdát a magyar piacon, és bár itthon is az Astra a legnépszerűbb, nagyon beszédes, hogy ezen belül az 1999-es évjárat volt a legkedveltebb, amely mögött egy lényegesen korszerűtlenebb autó áll.

Jóllehet a közel húszéves Opelek közül is a benzineseket keresték legtöbben, nagyon beszédes, hogy egy ilyen F-Astra átlagosan félmillió forintot ér, és főleg a karosszéria állapota miatt több is lehet vele a gond. Aki ilyen autót vásárol, annak szánnia kell a lakatolásra is, illetve érdemes mérlegelnie, hogy egyáltalán szabad-e ebbe belevágni, vagy inkább keresni kell valami mást, ami nem ennyire rohadós és még gurul.

A kintről származó használt autók közt a Ford Focus második generációjának is biztos helye van a vevők fejében. A Focus egyértelműen jobb választás, mint a korabeli Opel Astra, hiszen jobb futóművet, a magasabb felszereltségi szint esetén finomabb kidolgozású utasteret és jobb menetkomfortot kínál. Legkeresettebb motorváltozata, a 115 lóerős TI-VCT jelű, változó szelepvezérlésű benzines egyetlen igazi kockázata a szelepvezérlést állító mechanika lehetséges hibája, de ez is javítható, és a próbaút során kiderül, ha rossz, mert az autó erőtlenné válik.

A korabeli Focusok és Opelek előnye, hogy motorjuk megfelel az Euro 4 környezetvédelmi normának, ami nyugaton éppen mostanában válik nemkívánatossá, de Magyarországon még évekig teljesen szabadon lehet őket majd használni a budapesti szmogriadók idején is. 

Ugyanilyen optimális és a pénztárcabarát választás a Volkswagen Golf IV. generációja is, amelyből viszont a közel húszéves példányokból hozták be a legtöbbet, szintén ezerhatszáz köbcentis benzinmotorral. Ezek az autók kint már lelógnak a térképről, használtpiaci értékük összemérhető a hazaszállítás-forgalomba helyezés-nagyszerviz szentháromság, vagyis a birtokbavétel költségeivel, így a kint olcsó 1-2 ezer eurós autóból könnyen lesz egymilliós, mire a magyar vevő minden kötelező kört végigjár vele. 

Sokkal érdekesebb fejlemény, hogy 2018 első hat hónapjában közel kétezer-ötszáz Volkswagen Passat is az országba került, de ennél is meglepőbb, hogy a legnépszerűbb évjárat a 2014-es volt. A magyarázat valamelyes logikus: ennek az autónak a dízelmotorjai érintettek a VW 2016-ban kirobbant dízelbotrányában, vagyis akár a szerényebb, 1,6 literes, akár a karosszériamérethez optimális, kétliteres TDI-vel választjuk a hetedik generációs Passatot, az autó vagy járt már a Németországban kötelező szoftverfrissítésen, vagy még mindig sokkal több nitrogénoxidot okád a levegőbe, mint amennyit a típusbizonyítványában ígértek. 

Egy ilyen 2014-es Passat, kétliteres turbódízel motorral kint 8500 eurótól indul, ami átszámítva most nagyjából 2,8 millió forint, de ez tényleg az indulóár. Ugyanakkor, ahogy azt korábbi cikkünkben is megírtuk, a dízelek megítélése hirtelen kezdett romlani Németországban, ezért jellemzően ezeknek az autóknak az árát kezelik a legrugalmasabban a kinti eladók. Maga a motorkonstrukció nem problémás, de a vele gyakran együtt járó dupla kuplungos váltóval érdemes vigyázni, és kerülni a karbantartatlan, esetleg már kishibás példányokat. 

A puszta tény, hogy a kintről hozott régi autók közt sokáig első helyezett BMW 3-as sorozat már csak a népszerűségi lista ötödik helyén szerepel, a magyar használtautó-piac józanodásának biztos jele. Ebből az autóból így is sok ezer példány került már Magyarországra az utóbbi nyolc évben, de jellemzően dízelmotorral. Idén már a kis BMW-ből is a gyengébb benzinest vették leginkább, melynek 2003 körül gyártott évjáratai viszonylag kevés kockázatot jelentenek, és a lista éllovasainál lényegesen több élményt nyújthatnak. Aki ilyen BMW-t választ, annak nemcsak a kilométeróra-tekert példányok magas arányára kell ügyelnie, mert a probléma minden más modellt is érint, hanem a fokozott rozsdásodási hajlamra, mert a lakatoláshoz már nincs elég jó szakember az országban. Rengeteg ilyen autót azért adnak kint el, mert nem éri meg őket kilakatoltatni. 

A belföldi használtautó-piacon nemcsak az első helyen, de a toplista maradék négy pozíciójában sem találni dízelt, hiszen a második a régi Suzuki Swift 1999-es évjárata melynek egyes példányaiért 2-400 ezer forintot kérnek manapság, a harmadik a már említett négyes Golf és csak a negyedik helyezett, az eddigiekhez képest viszonylag fiatal Ford Focus II lóg ki egy kicsit a szükségautó-tartományból. A dízelek toplistáról való eltűnésének magyarázata, hogy arányuk a teljes, 3,3 milliós magyar személyautó-állománynak is csak a harmadát teszi ki. Ugyanakkor egyre egyértelműbb az is, hogy a józanság a belföldi piacon még inkább azt jelenti, hogy aki nem megy többet évi 15 ezer kilométernél, az nem akar az öregedő dízelek jelentette műszaki problémákkal bíbelődni, és eleve nagyon olcsón vásárol autót. 

Az autós szervezetek hivatalos kommunikációjának sokszor ismételgetett frázisa, hogy a magyar autóállomány öregszik, átlagkora lassan elérni a tizennégy évet. Ez nem rekord Európában, ezért elég csak a tendenciát figyelni és inkább ebből levonni a magyarok autóvásárlási szokásaira vonatkozó következtetéseket:

1. Aki az itteni piacról választ használt autót az 500 ezer és 1,5 millió forint közt válogat és az árskála tetejéről sem Audit, BMW-t, Mercedest mint régebben, hanem Fordot, mert azt tudja fenntartani. 

2. Aki kintről választ magának használt autót, többnyire szintén ebben a tartományban keresgél és talán azért preferálja a kinti kínálatot, mert ott olcsóbban lehet magyar szemmel jobb állapotú autót találni, arányaiban kevesebb a csalás, illetve jobb a karbantartottság, mint itthon. Persze nincs kétségünk afelől, hogy a magyar neppereken átfolyó importautó-tömegben rengeteg a szemétre való, de takarítással vonzóvá tett példány, viszont jó hír, hogy a magyar vevők már sokkal többször választanak lehetőségeik és lényegesen kevesebbszer a vágyaik szerint. Persze sajnálatos, hogy ezek a lehetőségek egyre inkább csak a tízen-huszonéves, szerény tucatautókig terjednek. 

Vitathatatlan tény, hogy a magyar autóállomány öregszik, de ez nem is fog változni amíg a vevők többsége készpénzes vásárlásban gondolkodik és legfeljebb egymilliót szán a vásárlásra, miközben a legolcsóbb új autók, a Lada Kalina és a Dacia Sandero kicsit több mint kétszer ennyi pénzbe kerülnek.