Ennyit jelent a magyar származás?
A hirdetést két napja posztolta valaki az egyik nagy magyar Volvo-rajongó Facebook-csoportban, majd gyűlni kezdtek alatta a kommentek: mégis mit vártál ennyiért – kérdezte valaki. Mások szerint viszont mocsok dolog 557 ezerről 288-ra tekerni a kilométerszámlálót, majd odaírni a tizenegy éves S80 hirdetésének végére, hogy a kereskedés garanciát vagy szavatosságot nem vállal. Mit tehet bárki, aki csak autót szeretne és nem Volvo-szakértővé válni?
Aki több mint tízéves prémium autót vásárol Magyarországon, annak nyilván nincsenek eltúlzott illúziói - gondoljuk ezt mi, meg önök a nagy autóbolond tábortűz körül ücsörögve. Csakhogy használt autót jellemzően nem fanatikusok vásárolnak, hanem évente körülbelül hétszázezer Átlagos János, aki megnézi az árat, a fazont, esetleg a márkát, álmodik egy nagyot a szebb életről, aztán fizet és pofára esik.
Egy ilyen Jánosnak hamarosan megtetszik majd ez a 2007-es, második generációs Volvo S80 D5, és csak annyit lát majd a hirdetési fotókon, hogy az autó eléggé egyben van. Esetleg észreveszi, hogy a polikarbonát fényszóróházak kérnek egy polírozást, illetve, hogy a világos színű bőrkárpitozás itt-ott repedezett, tehát ezt is fel kell majd újítani.
280 ezer kilométerrel hirdetik a Volvót, ami egy ilyen utazótepsinek szinte semmi, ráadásul az ára is jó, érvelget magában János. Végül felkerekedik, hogy az Üllői úti Briston Car autókereskedésben váljon eggyé az álmával: a másfél millió forint alatt megszerezhető S80-nal.
Felhívtam őket mintha én is egy Á. János lennék a tömegből. Megtudtam, hogy az autó jó állapotban van, talán az egyik lökhárítót fényezték valamikor egy kisebb sérülés miatt, amúgy minden oké. A hirdetés szerint nincs hibakód a motorvezérlő számítógépben, hideg a klíma és négy elektromos ablak van benne.
Hogy lekérdezték-e az óraállást? Á, dehogy és sosem szokták, jött a válasz a naiv kérdésemre, majd az eladó igyekezett megnyugtatni, hogy az autó korához képest hihető a 280 ezer kilométer.
Ebben a kereskedésben már akkor is vacakolt a Caps Lock, amikor két éve írtam cikket a kínálatukról. Az első cikkhez kiválasztottam hetet a népszerűbb modellek közül, majd a fotókon látható rendszámokat bepötyögtem a belügyminisztériumi adatbázisra rálátó Autoszkóp alkalmazásba. Így derült ki, hogy a nagybetűs hirdetési szövegek végén olvasható: a tévedés és a változás jogát fenntartjuk szlogen maga a nagybetűs valóság: hét autóból ötnek visszatekerték a km-számlálóját.
Vissza a mába. A mostani hirdetésben szereplő Volvo S80 magyarországi autó, K-val kezdődik a rendszáma, mint akkoriban mindennek, ezért azt gondolhatnánk, hogy biztosabb vétel, mint a kintről mostanában behozott, P-vel kezdődő rendszámú bármi más. A hirdetési fotókon látható rendszámkeret szerint a Volvo Galéria márkakereskedésben vásárolták újként, vagy minimum egyszer járt már ott, és akkor kapta a keretet. Felhívtam a céget, sajnos a szervizvezető éppen szabadságon van, de az importőrnél segítettek.
A szervizadatbázis szerint ez az S80 valóban a Volvo Galériától származik, első gazdája a céghez hordta rendszeresen az első három évben. Legutóbb 2011. januárjában járt ott, akkor 160 ezer kilométer volt benne, onnantól viszont nincs újabb bejegyzés a Volvo rendszerében.
Ugyanebben az S80-ban 2013. februárjában már közel 295 ezer kilométer volt a Belügyminisztérium nyilvántartása szerint, majd a szám lendületesen kúszott felfelé a későbbiekben, így tavaly év elején már a félmillió kilométeres határt is átlépte, végül idén májusban 557 ezernél tetőzött. Nemcsak itthon, de a cikk írásakor a mobile.de-n sem találtam még egy ilyen sokat futott, második generációs Volvo S80-at.
Persze a nagy svéd szedánt a rekord beállítása után is használták, de amikor júliusban újabb bejegyzés került az állami rendszerbe már csak 288 ezret mutatott a számláló, augusztus elején pedig 290-et. Bár a belügyi adatbázisban mindig voltak és lesznek hibás adatok, ráadásul ezeket nehéz utólag kijavítani, ezúttal valószínűtlen, hogy elírás történt, hiszen egymás után két kilométeradat is megerősíti, hogy lefelezték a Volvo óraállását, és 280 ezret mondott a kereskedő is a telefonban. Ezek szerint tévedett, vagy ő sem tudta, hogy mit árul. Sajnálatos.
A Briston még mindig csupa nagybetűvel ír az eladó autók alá, de az első cikk után fejlesztettek egy kicsit a formátumon. Most már a szavatossági felelősséget hárítanák, hiszen több mint tízéves autókat árusítanak. Elég félrevezető ez a megjegyzés, hiszen a polgári törvénykönyv szerint nem lehet lemondatni a vevőt a szavatossági jogairól, de szép gesztus a kereskedéstől, hogy előre figyelmeztetnek mindenkit, hogy erre készülnek.
Írtam a debreceni Belme Car nevű, 1992-óta Volvók javításával és korábban új Volvók eladásával foglalkozó cég egyik vezetőjének is, aki elég alapos képet adott a második generációs S80-ak óratekerésének menetéről és buktatóiról, illetve arról, hogy mire számíthat bárki, aki vakon megveszi majd a több mint félmillió kilométert futott autót.
Ifjabb Belme József szerint amikor a második generációs 80-as megjelent, komoly kihívást jelentett az óratekerőknek. Kezdetben a cégnél is találkoztak olyan esettel, amikor visszatekerték egy új S80-as számlálóját, és összeomlott a CAN-hálózat (vagyis az elektromos rendszer). Cseréltek is emiatt két-három óracsoportot, melyet DIM-modulként is neveznek. Ha egy ilyen nyolcvanasba betesznek egy másik óracsoportot, azonnal átugrik a kilométeróra állása a valósra, szóval ez a variáns kizárva.
2010-11 környékére aztán rájöttek a csalók, hogy a BCM-ben, vagyis a Brake Control Module-ban (fékvezérlő modul) is tárolja az autó a futásteljesítményét, és innen írja vissza a műszerfalra, ha ott manipulálták. A szakértő ismer olyan illetőt, aki kifejezetten ennek a megoldásnak a kiküszöbölésével foglalkozik, és mára tökéletesen el tudja tüntetni a tekerés nyomait.
Módszere elég kifinomult. Először újraírja a futásteljesítményt az órában (DIM), és a BCM-modullal egyezteti az új értéket mégpedig úgy, hogy a fékmodul biztosítékait kihúzza egy időre, majd az autóval megtesz két kilométert. Eközben a fékmodul elfelejti a benne tárolt futásteljesítményt, majd ezután biztosítékok vissza és mivel a BCM-ben nincs kilométerállás, az óracsoport állása lesz a mérvadó, néhány újabb kilométert követően a fékmodul is átveszi az óracsoport adatát. Innen még jön egy hibakódtörlés, és soha nem tudjuk meg a valóságot.
2012 után a Volvo is rájött erre a trükkre, és az ajtómodulba rejtettek egy újabb futásteljesítmény-számlálót, ám mivel 2018-at írunk, ezt is módosítani tudják a csalók. Ha nem profi csinálja az óramódosítást, megállapítható a trükk, de sajnos ez a ritkább.
A félmilliós kilométerfutásról
Van egy-két ennyit futott ilyen Volvo a Belme-Car ügyfélkörében, de nem gyakori még második generációs S80-ak esetében sem ez a magas szám. Ilyen futásteljesítménynél már mindennek joga van megadnia magát, amúgy háromszázezer kilométerig nem jellemező, hogy a D5-ök befecskendező-rendszere, turbója és motorja komolyan meghibásodna. Esetleg az automata váltók lehetnek betegek, ha nem cseréltek bennük az olajat.
Ebben a szervizben 300 ezer kilométer felett láttak már szénkefehibás befúvó ventilátort, melynek cseréjéhez ki kell szerelni a komplett műszerfalat, ami egynapos munka, a gyári új befúvómotor pedig 170 ezer forintba került. Találkoztak hibás hűtőventilátorral is, amely szintén szűk 200 ezer forintba kerül, ha valaki a gyári alkatrészt választja. Néha az elektromos tükörbehajtás motorja is feladja, de ezek csak kiragadott példák. Ifjabb Belme szerint aki egy ilyen sokat futott Volvót megvásárol, mindenképpen számítson arra, hogy bármelyik reggel sok százezres javítási költséggel lepheti meg az autó.
Megfelelő karbantartás mellett, tehát amikor a gyárilag előírt 30 ezer helyett 15-20 ezrenként lecserélik az olajat és a szűrőket, a D5-ös motor még megbontás nélkül is lehet jó állapotban félmillió kilométerrel a háta mögött, ahogyan a kézi váltó is, de ez a ritkább, mert sokan azt hiszik, hogy a harmincezer kilométeres előírást elég betartani, a váltóban pedig élettartamolaj van, azaz soha nem kell cserélni.
Érdekes apróság, hogy ehhez az autóhoz listaáron mintegy félmillió forintért vehetünk kéttömegű lendkereket és teljes kuplungszettet, vagyis aki rászánja magát, és megveszi majd a sokat látott S80-at, jól teszi, ha előtte leül és számolgat egy kicsit az alkatrészárakat böngészve, esetleg kinyomtatja a cikkben is meglévő futásteljesítmény-lekérdezés eredményét, és eleve ezzel megy autót venni az Üllői úti kereskedésbe. Persze tudom, hogy megannyi Átlagos János, tehát az igazán veszélyeztetett autóvásárlók tömege nem bíbelődik ilyesmivel, talán ezt a cikket sem olvassa, csak megnézi, hogy van-e elég pénz a folyószámláján az S80-ra és már rohan is érte, de azért reménykedem.
Jó volna elérni, hogy aki használt autót vásárolna, először vegye fel a kapcsolatot a márkaklubokkal, és küldje be a kiszemelt példány hirdetését a közösbe, hátha lekérdezi valaki helyette az autó előéletét. A Volvo segít a vevőknek, tőlük is érdemes kérdezni, de célszerűbb megszerezni az alvázszámot és ezután elmenni a márkaszervizbe. Az Üllői úti kereskedés, autóval csupán félórányira található a Volvo magyarországi központjától, drukkoljunk közösen Jánosnak, hogy vásárlás előtt összeálljon a fejében a koncepció, és vitesse el az autót a szervizbe!
A közel kilencezer tagú, zárt Volvo Fan Club Hungary csoportban, ahol először találkoztam ezzel az autóhirdetéssel, többen úgy vélik, nem kilométert veszünk hanem állapotot. Szerintem viszont hadd tudja meg mindenki, hogy az állapothoz hány kilométer tartozik valójában! Érdemes megkeresni ezeket a magyar márkarajongó csoportokat a neten és tájékozódni típusokról, motorváltozatokról, esetleg egy-egy autó előéletéről. Sokszor és sokan segítenek a tagok közül és az ember eldöntheti, hogy megfogadja-e a tanácsokat vagy mégsem. A volvósoknál legutóbb tegnap került ki egy újabb kilométer-lekérdezés jegyzőkönyvének képe, melyben egy XC 90 2.5 T Executive adatai szerepelnek. Januárban 467 ezer kilométer volt benne, februárban már csak 226 ezer...
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.