2019.06.24. 08:31

Viharban nem tanácsos fa alá húzódni. Ugyanitt gépjárművel parkolni sem célszerű, különösen, ha viharos erejű szél kóstolgatja az ágakat. Az országon átvonuló viharok, orkánok egyre erősebbek, a gyorsan lezúduló csapadék és erős szél óriási károkat tud okozni. A fák alatt parkoló járművek és az ott tartózkodók könnyű célpontjai a lezuhanó ágaknak, kidőlő fatörzsnek. András ágas-bogas történetében olyan fontos kérdésekre térünk ki, hogy mihez kezdhet, akinek autójára szó szerint lesújt a természet ereje, kinek a felelősségét kell ilyenkor vizsgálni, és milyen feltételekkel érvényesíthető a kár.

András a Honvéd kórházzal szomszédos utcában, fizető parkolóhelyen hagyta mindössze kilenc hónapos, újként vásárolt Kia Sportage 1,7 CRDI terepjáróját egy augusztusi kánikulai napon. Az autó egy akácfa tövében, árnyékben állt, és míg András ügyeket intézett vihar kerekedett, erős széllökésekkel. A szél olyan erős volt, hogy az akácfa derékból kettétört, és jobb oldalról az autó tetejére dőlt.

Megsérült az A, B és C oszlop vagyis a Kia teteje behorpadt. Szerencsére senkinek nem esett baja. Amikor András visszaért és konstatálta a történteket, hirtelen nem is tudta eldönteni, szerencséje volt-e (hogy éppen nem volt senki az autóban) vagy alaposan pórul járt, amiért a fa mellé parkolt. Valószínűleg mindkettő.

A katasztrófavédelem hamar a helyszínre ért, Andrást kérték meg, hogy dokumentálja a történteket, ezért ő rengeteg képet készített a fáról, az ágakról, a törzsről, a csonkról, sőt, több ágat és a fatörzs levált darabjait is magához vette. Megérezte, hogy mindez egyszer még jó szolgálatot tehet számára. A baleset helyszínén néhány nap múltán mindössze a lefűrészelt csonk emlékeztetett a nemrég ott álló fára.

András autóján volt casco, ami nagy segítséget jelent egy ehhez hasonló ügyben. Rendszerint elhúzódik a kidőlt fákkal kapcsolatos egyeztetés, illetve a jogi eljárás, ehhez képest a biztosítás alapján egy károsult elvileg néhány hét alatt visszakaphatja az autóját a javítás után.

András Kiáját is kilakatolták, a biztosító kifizette a költségek zömét, fennmaradt azonban mintegy 185 ezer forintnyi, vagyis tízszázalékos önrész, illetve az autó forgalmi értékcsökkenése, hiszen a karosszéria többé nem gyári állapotú. Mivel a javítás 1 millió 850 ezer forintba került, az értékcsökkenés is jelentősnek ígérkezett. Hogy mennyire, hamarosan megtudhatják.

A Sportage gazdája megkereste a XIII. kerületi önkormányzatot a Fővárosi Önkormányzathoz irányították, de itt sem állt meg a pingpong, hiszen Andrást tovább küldték a Budapest Közút Zrt.-hez, mondván: a káresemény a Papp Károly utcában történt, amely a főváros kezelésében áll. András csóválta a fejét, mivel hasonló nevű szervezetből rögtön kettő is van. Ne legyünk igazságtalanok, mert csak hasonlít a két önkormányzati cég neve, az egyik a BKK Budapest Közlekedési Központ Zrt., a másik pedig a BKK Közút Zrt. Az angyalföldiek szerint a BKK Közút látta (látja) el az út menti fák gondozását.

Kihez tartoznak a fák?

A fővárosi közutakat vagy a főváros, vagy az adott kerület kezeli közútkezelőként. Ez magába foglalja az út menti fás növényzet gondozását is. A törvény értelmében egyébként az út tartozékának minősül a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa. A főváros, illetve a kerület a közútkezelői feladatának ellátásával megbízhat egy vagy több vállalkozást, hogy helyette lássák el a felmerülő feladatokat. Ez teljesen bevett gyakorlatnak számít.

András autója egy olyan útszakaszon tört össze, amely XIII. kerületben található, de a főváros kezeli. A 34/2008. (VII.15.) Fővárosi közgyűlési rendelet értelmében a közút kezelője a Fővárosi Közgyűlés, amely az ebből eredő jogait és kötelezettségeit a rendelet alapján a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-re, helyezi. A főváros megállapodást kötött a BKK Közlekedési Központtal, hogy sok egyéb teendő mellett a közút melletti növényzet gondozását is lássa el. A BKK Közlekedési Központ pedig megállapodást kötött a Budapest Közúttal, hogy működjön közre a megállapodásban foglalt feladatok végrehajtásában. András tehát perelhette volna egyébként a Fővárosi Önkormányzatot is, de úgy érezte, inkább az önkormányzati cégekkel szemben kíván fellépni, mert végül is ők mulasztottak.

Ezt a vélekedést a BKK Közút persze nem fogadta el, és elutasította András kártérítési igényét arra hivatkozva, hogy a cég csupán a fák, cserjék közúti űrszelvénybe benyúló ágainak eltávolítását végzi. Minden egyéb közúti növényzetfenntartási munka a tulajdonos önkormányzat feladata. Mivel az egyeztetési huzavona nem vezetett sehová, András beperelte a BKK Közút Zrt.-t, ugyanis a megállapodási láncból kifejezetten úgy tűnt, hogy ennek a cégnek kellett volna a Kiára dőlő akácfa betegségét észlelnie, és időben kivágni a fát.

Ezen a véleményem volt a kerület, a főváros és a BKK Közlekedési Központ is. Nem úgy a Budai Központi Kerületi Bíróság, amely szintén alaposan megvizsgálta a szerződéseket, és arra a következtetésre jutott, hogy bár a legtöbb feladatot tényleg lefedte a két BKK-cég szerződése, a közút menti fás növényzettel kapcsolatos teendőket nem, azok a BKK Budapesti Közlekedési Központnál maradtak. Így András kérelmét ez a bíróság elutasította, ezért ő beperelte a másik BKK céget, a Budapesti Közlekedési Központot egy másik bíróságon, a Pesti Központi Kerületin.

Az új alperes a második perben nagyon részletesen érvelt amellett, hogy nem ő felel a fővárosi út menti fák állapotáért, hanem a BKK Közút, tehát az a cég, amely pont ennek a fordítottjával érvelt az ellene folyó eljárásban. Az az érdekes helyzet állt elő, hogy ha a Budapest Közlekedési Központ érvelését elfogadja a bíróság, akkor András ügyében két különböző bíróság mondta volna ki mindkét fővárosi cégről, hogy egyik sem felel a kárt okozó fáért, miközben mindkét cég a másikra hivatkozik.

Azonban nem így történt, a Budapesti Közlekedési Központ jogalapi érvelését nem fogadta el a bíróság. Ez azonban még mindig csak annyit jelentett, hogy perelhető a cég, de a felelősségét meg kell vizsgálni. Arra kellett választ találni, hogy az András kocsijára rázuhanó fa miért dőlt ki a viharban. Itt két verzió jöhet számításba, és jogilag nagyon nem mindegy, melyik bizonyítható. Az egyik szerint a fa beteg volt, és ha egészséges lett volna, nem dől ki. A másik szerint a fa semmiképpen nem tudott ellenállni az erős viharnak, vagyis az eset vis maior. Persze, ha egy fa derékban törik el, és nem gyökerestül dől ki, már lehet gyanítani, hogy nem volt egészséges.

Ezt a kérdést akkor lehet utólag eldönteni, ha a fáról megfelelő mennyiségű fotó és egyéb adat áll rendelkezésre, illetve utólag meg lehet vizsgálni. András esetében egyrészt rengeteg fotó állt rendelkezésre, másrészt megőrzött néhány ágat, harmadrészt vizsgálható volt a visszamaradt fatörzs csonkja, a gyökérnyak. Ekkor kapott szerepet a kertészeti- és mezőgazdasági szakértő, akitől sok érdekes részletet ismertek meg a felek.

A fát a századforduló környékén ültethették, mert bírta az akkori városi környezetet és a száraz klímát. A fehér akác jelenleg erősen invazív, özönfajnak minősül. Az András által készített képeken a szakértő a függőleges vázágakon kéregelhalást, a korona belsejében pedig a vékony hajtások elhalását fedezte fel. Az erősen sarjadzó gyökérnyak is elöregedett, elhalt belső szövetű fára utal, mert a fák így védekeznek az elhalás ellen.

Az András által megőrzött maradványokból az is megállapíthatóvá vált, hogy a fatestben farontó rovarlárvák rágtak járatokat. A fa a városi szennyeződések, sózás és életkora miatt egyre inkább rovarfertőzötté vált, de a folyamat akár évtizedekig eltarthat. A fertőzött fa közben elveszíti stabilitását, és kisebb erőbehatás hatására is könnyen kettétörhet a törzs annak ellenére, hogy az akácfa egyébként kifejezetten erős karó- és támasztógyökereket növeszt. Egy egészséges fáról általában a vékonyabb ágak törnek le a viharban.

A fa betegségét fel lehetett, és fel is kellett volna ismerni a rovarjáratokból, és a fa méretéből is, mert ez utal az életkorára, ami pedig valószínűsíti, hogy már megbetegedhetett. Mivel ezt az akácot korábban már fiatalították is, szinte biztos, hogy a szakemberek tudtak a betegségéről. Ki kellett volna vágni és újat ültetni a helyére. A szakértő megállapításainak köszönhetően András két lépcsőfokot mászott meg a sikerhez felé vezető emelkedőn. Az első az alperes perelhetőségéről szólt, a második pedig arról, hogy a kárt okozó fa nem vis maior miatt dőlt rá az autójára, hanem mert nem vágták ki időben.

Innentől már csak az volt kérdéses, milyen összeget kell fizetnie az alperesnek. A casco-önrész adott volt, bár kezdetben még ezt is vitatta az önkormányzati cég. András követelésének nyolcvan százalékát azonban a kocsi forgalmi értékcsökkenéséből eredő több mint hétszázezer forintos kár tette ki. Mivel ez is szakkérdésnek tekinthető, a bíróság az értékcsökkenéssel kapcsolatban is lefolytatta a bizonyítási eljárást, ezúttal gépjármű-műszaki szakértő bevonásával. A közel kétmillió forintos javítási költségre, és a Kia Sportage balesetkori fiatal korára tekintettel a kirendelt szakértő 795 000 forint értékcsökkenést állapított meg.

Ennyit csökkent az autó piaci értéke annak ellenére, hogy a sérüléseket márkaszervizben szakszerűen kijavították. Az értékcsökkenés számítására többféle módszertan használatos, és sajnos ezek eléggé eltérő eredményre vezetnek. András is készíttetett korábban szakvéleményt, ami pontosan ugyanazon adatok ismeretében ennek az összegnek csak a felét állapította meg, igaz, egy másik számítási módszer alapján. Ha az első perét megnyeri, valószínűleg ezt a négyszázezer forint körüli összeget kapta volna meg.

A BKK Közlekedési Központ további védekezése az volt, hogy részben András miatt tört össze a viharban a Kia, mivel a fa mellé parkolt vele. A bíróság ezzel a kérdéssel is foglalkozott és rögzítette, hogy András laikus, nyilvánvaló, hogy a parkolás elején nem köteles vizsgálni a közelben lévő fák, épületek és műtárgyak állapotát. A kilenc hónapos Sportage biztonságba helyezése sem jelent olyan jogi kötelezettséget, hogy okvetlenül garázsba, vagy fedett részbe parkoljon a felperes az utcai parkolás helyett. Ez a fővárosban irreális elvárás lenne az autósokkal szemben.

András a pert egy új eljárás végén megnyerte, de esete fontos tanulságokkal szolgál minden autós számára, aki az egyre gyakoribb nyári viharok korszakában parkolóhelyet keres az utcán. Akivel hasonló eset történik, készítsen rengeteg fotót, mert utólag ezen múlhat a kártérítés. Andrásnak közel egymillió forintot értek a mobiltelefonos képek.