Olvasónk négynapos Focusa lerobbant, miután a Shellnél tankolt

2019.09.27. 06:21 Módosítva: 2019.09.27. 07:21

Ezer autóst érinthet a vélhetően egyetlen emberi hibára visszavezethető Shell-ügy, amelyben napokig benzinnel kevert gázolajat kapott minden autós, aki az alapáras gázolajból, illetve benzinből tankolt. A cég kútjait nem szerelték fel a keveredést megakadályozó rendszerrel, pedig évek óta elérhető. A Shell szerint eddig nem merült fel, hogy a keveredésgátlóra szükség van.

Szerdán részletes cikkben foglalkoztunk a budapesti Füredi úti Shell-kúton történt üzemzavarral. A részleteket a linkre kattintva ismerhetik meg, és ezek fontosak a továbbiak megértéséhez. 

A kúton múlt péntek reggel elrontottak valamit, miközben a tartálykocsiból a föld alatti tartályokba fejtették le a frissen szállított benzint, illetve gázolajat. Aki nem prémium üzemanyagot tankolt, gázolaj helyett benzint kapott, benzin helyett pedig gázolajat. A súlyos tévedésre semmilyen elektronikus rendszer nem figyelmeztette a kútkezelőket, ellenkező esetben azonnal le kellett volna zárniuk az egész kutat, hogy véletlenül se kerüljön a nem megfelelő üzemanyag a kúton tankoló autókba. 

Végül nem így történt, a lefejtést követően majdnem három napon át a szennyezett üzemanyaggal szolgáltak ki összesen mintegy ezer autót. Külön érdekesség, hogy a Shell közleménye szerint a FuelSave 95-ös benzint tankoló autósokat csak a péntek reggel 7-es lefejtéstől a szombat este 20:30-ig tartó időszak érinti, a dízelautós viszont vasárnap 17:30-ig kaptak kotyvalékot. A cég legfrissebb közleményében azt írják, hogy már ötszáz érintett jelentkezett a cég hibabejelentő felületén és közülük kétszázzal már felvette a kapcsolatot a Shell központja, a jogos kártérítéseket pedig napokon belül elkezdik kifizetni. 

Azt csupán a részletes vizsgálat fogja kideríteni, hogy a kútkezelők mikor jöttek rá a lehető legnagyobb tévedésre, a fenti időponteltérések miatt viszont arra következtethetünk, hogy hamarabb derült ki, hogy a földalatti benzintartályba gázolaj került, mint az, hogy a gázolatartályba benzin. Felmerül a kérdés, hogy miért nem állították le már szombaton a gázolaj-forgalmazást is. Emlékezzünk, a dízelmotor üzemanyagrendszere sokkal érzékenyebb a félretankolásra, mint a benzinmotoré! 

Tévedésről beszélünk, és bár nem kizárt, hogy már a tartályautó egyenként 6-7 ezer literes rekeszeit is rosszul töltötték fel valamelyik üzemanyagelosztó-telepen, illetve hibásan rögzítették, melyikbe mi került, ez kevésbé valószínű, hiszen a depóban elektronikus azonosítórendszer működik, a töltés is automatikus, így a sofőrnek csupán pontosan le kell írnia az úgynevezett töltési jegyre, hogy melyik tartályrészben mit szállít, miután csipkártyájával elindítja a tartálytöltést.

A folyamat következő állomása, amikor a tartálykocsi megérkezik a benzinkútra, majd a sofőr a minden kúttársaság által alkalmazott utasítást követve jelzi ezt a helyi személyzetnek. A földalatti tartályok csatlakozóin azonosítótáblák jelzik, hogy melyikben milyen üzemanyag található. Ezeket a tartályokat egyébként ötévente szokták kitakarítani, amikor eltávolítják az aljukon összegyűlő szennyeződéseket. 

A Füredi útra pénteken reggel 7-kor érkezett meg az a szállítmány, amelyből információnk szerint egyenként 6500 liter benzint, illetve gázolajat fejtettek le. Hogy az előírásoknak megfelelően valóban jelen volt-e a műveletnél egy kútkezelő is, vagy csak a sofőr, ezt nem tudjuk, de az utasítás szerint két ember kell a lefejtéshez, és az áruról szóló töltési jegyet is közösen kell elolvasniuk. Ez alapján a benzinrekeszhez tartozó tartálykocsi-csatlakozóra felkerül a lefejtőcső, annak másik végét pedig a megfelelő földalatti tartály csatlakozójához rögzítik. Ismét ellenőrzik, hogy a fuvarlevél szerint az egyes rekeszekben lévő üzemanyagfajtát valóban a megfelelő földalatti tartályba fogják-e lefejteni, mindketten aláírják az erről szóló jegyzőkönyvet, és csak ezután indulhat a művelet.

A tartálykocsik rekeszeibe bármilyen üzemanyag kerülhet, akár fuvaronként változhat, ami aggályos, de érthető, mert sokszor nagyon eltérő mennyiségeket kérnek a kutak, így nehézkes, bár nem példátlan, hogy a rekeszekbe mindig egyfajta üzemanyagot töltsenek az elosztótelepen. 

A benzinkúti tartályfeltöltés művelete évtizedek óta nagyon hasonló rendben zajlik, az eszközök is csak kicsit változnak, például jó ideje digitális kijelzőn figyelheti a kútkezelő és a sofőr, hogy a lefejtés során hány liter folyt le a rekeszekből, légmentes-e az áramlás, illetve hogy valóban leürültek-e a rekeszek a lefejtés végére. A tartálykocsi töltőcsatlakozóit egyébként plombával védik a lopás ellen. Az összes lépésben elképzelhető emberi hiba, bár ennek kisebb az esélye, ha tényleg ketten vesznek részt a műveletben, és ellenőrzik egymást. 

A benzinkutak kiszolgálóberendezéseit gyártó cégek közel tíz éve elkészítették az úgynevezett elektronikus no-mix vagy crossover prevention rendszereiket, melyek éppen az emberi hiba lehetőségét és a Füredi útihoz hasonló tévesztések esélyét minimalizálhatják. Egy ilyen elektronikus azonosításon alapuló megoldás működését szemlélteti az alábbi animáció: 

Az elektronikus no-mix rendszer használatával minimálisra csökkenthető az emberi hibára visszavezethető üzemanyagtévesztés, hiszen a lefejtő cső föld alatti tartályra kerülő csatlakozója célszámítógéppel egészül ki, amely leolvassa a tartályon lévő digitális azonosítót, az információt a tartályautó csatlakozójához továbbítja. Ha az ottani azonosító nem egyezik az előbbivel, nem nyit a mágnesszelep, nem lehet elkezdeni a lefejtést. Ilyen rendszerek működnek például Franciaország, Norvégia vagy Nagy-Britannia egyes benzinkútjain, a Füredi úton viszont biztosan nem, miközben például a mostani lefejtési rendszereknek már része a COP, vagyis a crossover prevention, ahogy ennél a magyar benzinkúti kiszolgálóiparban is ismert cégnél, az Alfons Haarnál is. Rákérdeztem a Shellnél az okokra. 

Feszerelték-e a töltőállomásokat RFID alapú, elektronikus No-mix rendszerrel?

A töltőállomások nincsenek RFID alapú, elektronikus No-Mix rendszerrel felszerelve. Az ilyen rendszerek akkor tudnak hatékonyan működni, ha a szállítási folyamatban részt vevő valamennyi szereplő, vagyis a depó, a szállító tankerek és a töltőállomások is rendelkeznek ilyen berendezéssel. Jelenleg a hiba kivizsgálása folyamatban van, a hiba történhetett az üzemanyag tankerbe történő betöltésekor, illetve töltőállomási lefejtésekor. A vizsgálat eredményéről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Ha nem, mi ennek az oka?

Ezidáig nem merült fel ennek szükségessége. Tudomásunk szerint a magyar piacon nincs erre gyakorlat, és a szállítási lánc nincs erre felkészítve.

Az ügyben megkerestem a Klacska Ásványolajtermék szállítási Kft.-t is, de nem kívántak nyilatkozni. Magyarországon hiába kopogtat a XXI. század, maradunk a papírozásnál és a kútkezelőre, illetve a tartálykocsi-sofőrre bízott ellenőrzésnél. Őket egyébként nem irigyelheti senki, kőkemény élet tartálykocsit vezetni, és télen-nyáron benzinkúton dolgozni. A Shell saját közlése szerint ezúttal 33 ezer liter üzemanyag ment kárba a félretöltés miatt, ami literenként 400 forinttal számolva is több mint 13,5 millió forintnak megfelelő áru. 

A háromnapos üzemzavar idején, szombat este tankolt a Füredi úti kúton olvasónk, Dániel is, aki egy 1,5 literes, turbós, benzines Ford Focus Ecoboostba 41 liter benzinnek hitt benzin-gázolaj keveréket töltött a tankban lévő 11-12 liter tiszta benzinre. Az autóban a tankoláskor összesen 492 kilométer volt, hiszen olvasónk szeptember 18-án vette át újként. 

Dánielnek közvetlenül a tankolás után feltűnt, hogy a városi tempó ellenére 14,5 literre ugrott az átlagfogyasztás a Focus fedélzeti számítógépe szerint, pedig a korábbi 492 kilométer átlaga csupán 7,8 liter/100 kilométer volt. Az autó ekkor még nem jelzett hibát, de a vasárnapi első hidegindítást követően azonnal leállt, majd a következő indítási kísérlet után ismét. Ezután Dániel hétfő reggele különösen kezdődött. A Ford motorja indításkor nagyon csúnyán járt, majd ismét lefulladt, de hibajelzés nem jelent meg a műszerfalon. Mint írja, nem gondolt félretankolásra, hiszen a kúton kapott bizonylaton benzin szerepelt. Végül sikerült elindulni a munkába, de az autó 30-40 méteren belül leállt, az automata váltó P-be tette magát és a műszerfalon kétszer felvillant a motorhiba-jelzés.

Azóta Dániel céges autója márkaszervizbe került. Mára kiderült, hogy az üzemanyagrendszer teljes tisztítása, a szűrők, illetve a gyújtógyertyák cseréje megoldja a problémát, amit a Füredi úti kevert üzemanyag okozott, a javítási költség 60 ezer forint lett. Kérdés, hogy bármilyen új autó gyári garanciája miként változik egy ilyen félretankolásos eset után, illetve az is, hogyan határolja majd be a Shell a mostani üzemzavarral kapcsolatos későbbi hibákat az érintett autókon, illetve miként kártalanítják majd azt, aki kiesett a munkából az autó hibája miatt, vagy akár a munkaeszközét veszítette el átmenetileg, mert mondjuk taxis. 

Közben jelentkezett még valaki más is, aki egy teljes tanknyit vásárolt a dízelautójába a gázolaj-benzin keverékből, majd megtett száz kilométert mielőtt értesült a Füredi úti ügyről. Ez utóbbi autó hibáinak feltárása még nem történt meg, de követjük a fejleményeket és amint további információkhoz jutunk az ügyben, újabb cikket közlünk, de továbbra is várjuk a Füredi úti Shell-üzemzavarban érintett autós olvasóink jelentkezését.