Különbséget tehetünk-e a vidéki és a városi autós között, ha közteherviselésről van szó? A kerékpárosok miért nem fizetnek útadót? Megosztó kérdések, melyekre a kapott válaszok leginkább attól függően változnak, hogy ki, melyik oldalt képviseli. Egy közlekedési kutató szerint a mostani, autósokat terhelő rendszer igazságtalan.
Hörcher Dániel, a BME adjunktusa az Euronewsnak nyilatkozva úgy fogalmazott: nem arányos a vidéki és a városi autósok teherviselése. A kutató a közterületek használati értékét, valamint a károsanyag-kibocsátást vette az összehasonlítás alapjának. Álláspontja szerint a vidéki autósok arányaiban sokkal többet fizetnek annál, mint amekkora környezetszennyezést okoznak, és amennyi helyet elfoglalnak. A városban autózók pedig kevesebbet fizetnek, mint amennyi káros anyagot a levegőbe juttatnak. Emellett ők gyakorlatilag ingyen használják a városok egyik legdrágább értékét, a közterületet is. Hörcher ezzel arra utalt, hogy sok esetben alig néhány ezer forintot kérnek el az önkormányzatok az éves ingyenes parkolási engedély kiadásáért. Ebben az esetben a vidéki autósok is azt gondolhatják, hogy hátrányos számukra a teherviselés, hiszen számukra - budapesti lakóhely hiányában - minden esetben fizetős a parkolás.
További bringás tartalmakért látogass el a Flowcycle magazin oldalára!
Tovább az oldalraMilyen megoldások jöhetnek szóba? Nyugaton több nagyvárosban is behajtási díjjal korlátozzák a belvárosban közlekedő autók számát, valamint a tömegközlekedés fejlesztésére fektetik a hangsúlyt. Ezzel is próbálják csökkenteni a városok nagyobb autóterhelését. Budapesten a dugódíj bevezetésére egyelőre nincs konkrét dátum (a négyes metró támogatási szerződésében már szó volt róla), viszont alternatív megoldásként a főváros is beállt a progresszív válságkezelő városok sorába és az új koronavírus-járvány kitörésekor új kerékpársávokat alakított ki. Sokak számára úgy tűnhet, hogy ezek a fejlesztések az autóhasználók kárára történtek, ami – sok esetben téves – vitákat generál.
Gyakori felvetés az autóhasználók részéről, hogy a kerékpárosok nem érdemlik meg a fejlesztéseket, mivel nem tesznek bele igazságosan a közösbe, hiszen számukra nincs gépjárműadó, nem fizetnek kötelező biztosítást, útdíjat, illetve nem fizetnek jövedéki adót és parkolási díjat sem. Ez mind a vidéki, mind a városi autósok számára igazságtalannak tűnhet, pedig a valóság egészen máshogy fest.
Az utak fenntartási költségét minden adófizető állampolgár közösen fedezi. Attól függetlenül tesszük ezt, hogy városban, vagy vidéken autózunk, kerékpározunk, vagy akár csak tömegközlekedést használunk. Nem közvetlenül, hanem közvetetten, adók formájában (adónemtől függetlenül) járulunk hozzá a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez és fenntartásához. Az utak felújításáért fizet a kerékpáros, amikor a boltban leveszi a polcról a kenyeret, de az egészségügy finanszírozásáért fizet az autóhasználó is, amikor befizeti a gépjárműadót.
Téves az a megállapítás is, hogy a forgalmi sávok kerékpársávra csökkentése törvényszerűen csökkenti az utak áteresztőképességét. Ezt nem járművekben, hanem emberekben kell mérni, amire jó példa az alábbi szemléltető videó. Egy autó nagyon ritkán közlekedik teljes kihasználtsággal, nagyobb sebessége miatt hosszabb fékútja van és egyébként is nagyobb területet igényel - a parkolásról nem is beszélve.
Nem tudni még mikor lesz vakcina a koronavírus ellen, az azonban egyértelmű, hogy a járvány közvetetten cselekvésre ösztönözheti a döntéshozókat, hogy változtassanak az évtizedek óta berögzült eljárásokon. Lokálisan nézve már a vírus előtt is rekordokat döntöttünk az autóhasználatban, így rövid időn belül elkerülhetetlenné válik a közterületek újrafelosztása, illetve a közlekedéssel kapcsolatos közteherviselési-rendszer átalakítása.
