Szigorítják a kinti autók magyarországi honosítását

2020-ban 130 ezer használt autót helyeztek forgalomba Magyarországon, ami kétezerrel haladja meg az újak számát. De még nagyobb a különbség, ha figyelembe vesszük, hogy az új autók egy részét a rendszámozás után azonnal ki is vonták a forgalomból, majd továbbvitték egy másik országba, az úgynevezett re-export keretében.

Mivel a hazai járműállomány átlagkora több mint 14 év, ráadásul számos ponton gyengélkedik a műszaki vizsgáztatás rendszere, nem meglepő, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium ettől az évtől szigorította a kinti autók honosításának szabályait. A Magyar Közlöny utolsó tavalyi számában (19. oldal) közzétett változások sok kérdést vetnek fel, de a szigorítás szándéka egyértelmű.

Ha egy Európai uniós országból származó használt autónak legalább egy hónapig érvényes kinti műszaki vizsgája van, eddig 8 ezer forintért átvezették műszaki érvényességi idejét a magyar forgalmi engedélybe. Ezt nevezzük honosítási eljárásnak.

A honosításhoz bizonyos kormányhivatalok (vagyis megyei, állami vizsgahelyek) elfogadták a kinti forgalmiban szereplő vizsgapecsétet. Máshol a vizsgaigazolást (vagy, ahogy a köznyelv fogalmaz: TÜV-papírt) is kérték, ritkább esetekben pedig az úgynevezett COC-t vagyis az autóhoz tartozó Certificate of Conformity-t. Ez utóbbi dokumentumot az ezredforduló után a gyártó adta ki az európai piacra szánt modellekhez, a többihez viszont ezután sem.

Amikor egy lejárt forgalmis autó kerül Magyarországra, azt csak egyedi forgalomba helyezési eljárással lehet rendszámoztatni, vagyis szigorú és alapos műszaki vizsgán vesz részt. A vizsgálat ára 40 ezer forint, így sokan hajtanak a honosításra, sajnos sokszor olyan autókkal is, amelyekről lehetetlen elhinni, hogy máshol megfeleltek a vizsgán.

Az új szabály szerint az 1999. december 31. után gyártott, más EU-s országból származó autók kinti műszakiját csak akkor honosítják, ha a tulajdonos rendelkezik az autó COC-papírjával, vagy az európai előírásoknak való megfelelést igazoló, úgynevezett EK-szerinti típustábla található az autón. A határnap előtti, vagyis több mint húsz éves autók olcsó honosításához sem COC-t, sem típustáblát nem kérnek, ugyanakkor a vizsgaállomás a kinti vizsgapapírt kéri, kérheti. 

Mivel nemcsak az Unióból származó használt autókat helyeznek itthon forgalomba, hanem például amerikai piacra szánt Teslákat, Ford Mustangot, esetleg az Egyesült Államok piacára szánt Toyota Camry-t, a vizsgaközpont nem talál majd EK-nak megfelelő típustáblát, sem COC dokumentumot:

- így hiába lesz érvényes EU-s műszakija és forgalmi engedélye, nemcsak honosítani nem lehet majd a vizsgát, de az egyedi forgalomba helyezési eljáráson is megakadhat az autó. Az európai előírásoknak való megfelelését külső szakértő bevonásával állapíthatják meg, egy ilyen vizsgálat itthon több mint 300 ezer forintba kerül és erre a költségre számíthat bárki, aki nem tud valamilyen hitelt érdemlő dokumentumot bemutatni arról, hogy a behozott, eredetileg harmadik országból származó autó átesett az európai megfelelőséget igazoló vizsgálaton.  

- A rendeletmódosítás nem tér ki arra, hogy a kisteherautókra csak 2007 után került európai jóváhagyás szerinti típustábla, és ekkortól elérhető hozzájuk a COC-papír is. Így viszont az 1999. decembere és 2007. közt gyártott kisteherautók kinti műszakiját akkor sem fogadják el, ha azok egyébként eredetileg az európai piacra készültek, vagyis ezeket mindig hatósági műszakira kell vinni.

A kinti műszakival Magyarországra érkező használt autók sokszor nagyon rossz műszaki állapotban vannak, a dízelek részecskeszűrőjét eltömődés után nem kicserélik, hanem kivágják, a kilométerszámlálót pedig visszatekerik a forgalomba helyezés előtt. Mostantól a hat évnél idősebb, 160 ezer kilométernél többet futott, illetve láthatóan füstölő autókat akkor is külön környezetvédelmi vizsgálatra küldik, ha még érvényes a kinti műszaki vizsga. Ezért a rendkívüli vizsgálatért egyelőre nem kell fizetnie a tulajdonosnak, de ha az autó megbukik, nem kap magyar rendszámot, amíg meg nem javítják. Az is felvet néhány kérdést, hogy a látható füstölés fogalma erősen szubjektív, nincs egy egzakt mérés a megállapítására, csak ránézésre döntik el, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes vizsgahelyek látása sem egyformán éles az ország összes zugában.

A minisztérium lépései égető kérdéseket vethetnek fel azokban, akik például az Egyesült Államokból származó, ottani piacra szánt autót szeretnének Magyarországra hozni. A korábban említett Mustang európai piacra szánt változata számos ponton eltér az amerikaitól, ezért nem lehet rá könnyen utólag EK-s típustáblát szerezni, ezért ezek az autók és a hozzájuk hasonlóan egyes piacokra eltérő paraméterekkel készített társaik csak akkor kapnak majd magyar rendszámot, ha utólag bevizsgálják őket, vagy egy másik EU-s országban ezt már elvégezték, amit a tulajdonos megfelelő dokumentációval, vagy akár utólag felragasztott európai típustáblával tud igazolni.

Első olvasatra úgy tűnhet, hogy Magyarország egyszerűen nem törődik az Európai Unió termékek szabad áramlásáról szóló alapelvével. Ezt az érzést erősíti az is, ha elolvassuk a Bizottság értelmező közleményét másik tagállamból származó gépjárművek nyilvántartási eljárásáról. E szerint, idézem: "A korábban már másik tagállamban jóváhagyott gépjármű jóváhagyását – tekintet nélkül arra, hogy a jármű szerepel-e a nyilvántartásban – az illetékes nemzeti hatóságok csak abban az esetben utasíthatják vissza, ha a gépjármű a közegészségre valós veszélyt jelent".

Később az arányosság elvére is felhívják a tagállamok figyelmét amikor a közleményben példaként azt írják, hogy az áruk közösségen belüli szabad mozgását csak indokolt esetben szabad korlátozni a hatósági intézkedésekkel.

A Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosításból kiolvasható, hogy Magyarország szeretné feltartóztatni a bizonytalan forrásból származó használt autók beáramlását, de kérdés, hogy a rendeletmódosítás elég lesz-e ehhez. A gyengélkedő, néhol hatalmas várólistákkal működő műszakivizsga-rendszer átalakításával kapcsolatban december közepén kérdéseket tettünk fel az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, és bár válasz eddig nem érkezett, a Közlönyben megjelentekkel kapcsolatban újabb kérdéseket küldünk. Amint válasz érkezik, újabb cikkel jelentkezünk.