Autózás a hidegben? Így csináld!

Amikor nem indul...

Több tízezer autós reggele kezdődik pocsékul ezekben a napokban. Lomhán nyitja az ajtókat a központi zár, a indítási kísérletkor a műszerfal visszajelzői elhalványulnak, az önindító lassan nyög. Nem indul a motor, esetleg csak kattanás jelzi, hogy az akkumulátor halott.

Az utóbbi tíz-tizenöt év autóinak elektromos rendszere fokozott igénybevételt  jelent a hagyományos ólom-savas akkumulátoroknak, ráadásul fagypont alatt akár a felére is csökkenhet az indítási képességük, mert ilyen hőmérsékleten a bennük zajló kémiai folyamatok lelassulnak.

Akinek 3-4 évnél idősebb akkumulátor van az autójában, esetleg gyakran tesz rövidebb, városi távokat, ellenőriztesse műszerrel az akku töltöttségi szintjét és indítási képességét egyaránt, hiszen a kettő nem ugyanaz. A nyitott rendszerű akkumulátorok elektrolitszintjére is érdemes rendszeresen ránézni, illetve ilyenkor ellenőrizni kell az akkumulátor csatlakozási pontjait, hogy azok nem oxidáltak-e, esetleg nem lazák-e a rögzítőbilincseik. 

A nehezen, vagy egyáltalán nem indítható autó helyzetét mentheti még, ha lekapcsoljuk az összes elektromos fogyasztót: a lámpákat, az utastér szellőztetését és az ablakfűtést, legalább a motorindítás idejére.

Ha az indításra teljesen alkalmatlan akkumulátor ellenére mennünk kell, dönthetünk ugyan a bebikázás mellett, de mielőtt belemennénk a részletekbe, hangsúlyozzuk, hogy az utóbbi tizenöt év autóiban olyan sok különböző, érzékeny elektronika van, hogy akár jelentős anyagi kárt okozhat bennük, az áramlökés, amit ez a módszer okoz. Mindez vonatkozik az indítandó, és az indításhoz használt autóra egyaránt. A vontatást vagy betolást csúszós úton egyáltalán nem javasoljuk, automata váltós autót tilos, ahogy hibridet is. Sőt, minden katalizátoros autóban kárt okozhat, dízelt pedig a működési elve miatt nagyon nehéz így beindítani.

Az indítókábeles segítséghez kevés rutin is elég, de nem árt betartani néhány szabályt. A bikakábel piros vezetékét az akkuk pozitív pólusára, a feketét pedig a negatívokra csatlakoztassuk. Egyes vélekedések szerint az is fontos, hogy először a pozitív oldalakat kell összekötni, majd a bikázó autóra a negatívot, végül a segítségre szoruló autó negatív pólusa következik. Aki nagyvárosban él, lehet, hogy jobban jár, ha hív egy taxit kifejezetten ebből a célból. Pár ezer forintért megoldják a problémát és náluk találhatunk egy praktikus eszközt, bikázóakkumulátort, amely önálló áramforrásként képes nagy indítófeszültséget adni vészhelyzetben. Léteznek a boltban megvehető úgynevezett zsebbikák is, és mindkettő megoldásra igaz, hogy velük legalább csak egy autó elektromos rendszerének épségét kockáztatjuk.

Amennyiben mégis két autóval próbálkozunk, a járó motorú autó akkumulátorát a miénkével összekötve, 1-2 perc várakozás után megpróbálhatunk indítózni, miközben a segítőautó motorjának fordulatszámát enyhén növeljük. Fontos, hogy a megfelelő átvivőképességű, jó minőségű bikakábelt használjuk és a csipeszeket stabilan rögzítsük a pólusokra. Akár tarthatunk bikakábelt a csomagtartóban is, de a megfelelő típus kiválasztásához érdemes újraolvasni ezt a cikkünket, mert sok a silány termék a piacon.

A bikázással indított autó akkumulátorát nem lehet pusztán motorjáratással feltölteni egy rövidebb úton. Indítási képességét mielőbb ellenőrizni kell, majd ha lehetséges, megfelelő hálózati töltővel teljesen feltölteni, esetleg kicserélni az autóhoz előírt típusú új akkumulátorra, ha régi vagy több mélykisülést is elszenvedett már. 

Ha már beindult...

Ahogy a nehézkesen éledező autóban ülünk, a zúzmarás ablakok mögött, logikusnak tűnhet elindítani az első- és hátsó ablaktörlőket, de ön mégse tegyen ilyet! A lapátok törlőéle már hajnalban az ablaküvegre fagyhatott, ezért először álló helyzetben jégtelenítenünk kell az összes üvegfelületet és az autó tetejét is. Ez utóbbit azért, hogy ne szórjuk a mögöttünk jövőre az olvadó havat és jeget, és ne is csússzon a szélvédőre, amikor fékezünk. A takarításhoz, ha hó is van, kézi kefét, a jégréteg fellazításához jégoldó folyadékot, majd jégkaparót ajánlunk, amelyeket a teljes téli időszakban érdemes a kezünk ügyében tartani. Óvatosan leválaszthatjuk a lapátokat az üvegről, ügyelve arra, hogy ne szakítsuk le a törlőéleket.

Mivel a mai autók zöme távirányítóval vagy kártyával nyitható, a hagyományos zárjégoldószerek jelentősége csökkent, más esetekben ez is legyen nálunk, de ne tartsuk az autóban. Törekedjünk arra, hogy a tájékozódáshoz szükséges első, hátsó, illetve oldalablakok teljesen jégmentesek legyenek az induláskor, töröljük le a havat a fényszórókról és a hátsó lámpákról is.

Menet közben elég legyen csupán az ablaktörlőt használni a kilátás megőrzéséhez. Ilyenkor sem érdemes vadul spriccelni a téli ablakmosó folyadékot, mert fagypont alatt még az elvileg -10, -20 fokig használható típusok is könnyen ráfagynak a szélvédőre a gyors párolgás miatt. E helyett inkább a nedves üveg egyszerű letörlését javasoljuk, majd jöhet az ablakmosás, ha már bemelegedett az utastér és vele az ablakok.

Motormelegítés, de hogyan? 

Amikor már stabilan jár a motor, bekapcsolhatjuk a hátsó, és ha van, első ablakfűtést, hiszen ilyenkor a generátor képes ezeket is ellátni árammal. Akár benzines, akár dízelmotoros autót használunk, a hidegindítás és a bemelegítő járatás jelenti a legnagyobb igénybevételt.

A hidegen sűrűbb, nehezebben szivattyúzható, így az indítást tovább nehezítő motorolajnak legalább húsz másodpercre van szüksége ahhoz, hogy minden kenési pontra: a csapágyakhoz, a motor hengereibe vagy éppen a vezérléshez eljusson, felépüljön az olajnyomás és a kent helyeken kialakuljon az olajfilmréteg. Nem véletlen, hogy a belső égésű motorok élettartamát a futásteljesítmény helyett inkább az határozza meg, hogy az autót hosszabb, vagy rövidebb utakra használták-e általában. Az előbbi esetben kevés indítási- és bemelegítési fázis jutott minden megtett száz kilométerre, az utóbbi esetben több. 

Induljon el!

Sokan úgy gondolják, hogy a motort percekig álló helyzetben melegíteni kell a fagyos időben, ez azonban tévhit. Hideg üzemben, az úgynevezett dúsítási fázisban károsodik a legjobban a motor, mert a olajba jutó többletüzemanyag, kondenzvíz, valamint az égéstermékek elegyének hatására maga az olaj is ilyenkor szennyeződik a legjobban.

Nem szabad gázfröccsökkel gyorsítani a motormelegítést, mert ez tovább ront a helyzeten, de az sem jó, ha percekig álló helyzetben, alapjáraton jár, mert így még lassabban melegszik be, ráadásul mindez árt a környezetnek is. Ezek helyett a motorindítást követő percen belül induljunk útnak, majd alacsony fokozatban, kis gázzal közlekedjünk kétezres fordulaton, vagy nem sokkal e fölött.

Ne kapcsoljunk hideg motorral, kis sebességnél magas sebességi fokozatba, e helyett alacsony fokozatban, közepes fordulatszámon, a forgalom ritmusát felvéve melegítsük tovább a motort, ha már haladunk egy ideje. Ez a fokozatosság segít a lehető leghamarabb elérni az üzemi hőfokot, ahol már jól érzi magát a motor és a fogyasztás is csökkenni kezd.

A dízelek és a modern, 2010-es évektől kapható benzinesek hőleadása kisebb, így lassabban is melegszenek be. A gyártók jó ideje különböző műszaki megoldásokkal igyekeznek a bemelegedést gyorsítani. Így a hűtőfolyadék gyorsan (1-2 kilométer alatt) felmelegszik, de a motorolaj lassabban éri el üzemmeleg állapotát. Így az autó bemelegítése egyik esetben sem ér véget azzal, hogy a vízhőfokjelző mutatója eléri a középállást. Nagyobb terhelésnek lehetőleg késleltetve, 3-5 megtett kilométer után tegyük ki először a motort. 

Miért párásodik az utastér?

Jelentős eltérések vannak abban, hogy egy autó utastere, illetve ablakai mennyire hajlamosak a belső párásodásra télen, menet közben. Az ok egyszerű. Kint hideg van, bent meleg, köztük pedig az ablaküveg, amelyre lecsapódik az utasok lehelete és a kabátokból párolgó nedvesség, majd jön az idegbaj a látási viszonyok gyors és radikális romlása miatt.

Nagyon fontos, hogy menet közben bekapcsolt ventilátorral fűteni kell és nem szabad tartósan belső keringetésre állítani a rendszert. Akinek klímás autója van, kapcsolja be a klímát is miközben tovább fűt. Így nem lesz hideg az utastérben, de a klíma szárítja a levegőt, féken tartja a párát. Menet közben már nem fontos kizárólag az ablakra nyomni a levegőt, inkább csak fűtsünk egyenletesen és az automata klímát tegyünk automata üzemmódba.

Autózás csúszós úton

Számtalan vezetéstechnikai cikket és oktatóvideót készítettünk már kifejezetten a téli autózáshoz, de ezekből most csak néhány fontos állítást emelünk ki:

– Fagypont alatt, síkos úton bármilyen nyári gumiabronccsal hosszabb lesz a féktáv, az autó iránytartása és így manőverezhetősége pedig lényegesen gyengébb mintha akár a legolcsóbb téli abroncsokat szereljük fel. Ne használjunk nyári gumit télen. Ha nincs pénz két szett abroncsra, a négy évszakos gumi jelenthet megoldást, azoknak akik nem autóznak sokat télen és azt is főleg városban.

Rendszeresen (kéthavonta) ellenőrizze a keréknyomást, mert ez utóbbival érhető el minden útfelületen a legjobb kerék-talajkapcsolatot. A megfelelő méretek és nyomásértékek az autó kézikönyvében, vagy az üzemanyagbetöltő ajtó belső felületén, esetleg a vezetőoldali ajtó takarásában, a B oszlopon található információs matricán ellenőrizhetők. 

– Síkos úton még akkor is nagyobb követési távolságot kell tartani, ha az autóban van blokkolásgátlós fékrendszer és kipörgésgátló, illetve menetstabilizáló elektronika. Ezek nem csodaszerek, csupán segítenek megelőzni a vészhelyzeteket, vagy csökkenteni annak esélyét, hogy az autó váratlanul irányíthatatlanná váljon. Az ABS-es autó fékútja úgy lesz a legrövidebb, ha a fékpedált folyamatosan nyomva tartjuk és nem ijedünk meg a pedálon érezhető pulzálástól és kerregéstől. Ezek normális jelenségek a rendszer működése közben. Kerüljük a pontszerű pedálnyomást, ahogy a régi autóknál bevált. -Finoman fékezzünk és kormányozzunk, illetve a gázt is használjuk óvatosabban. Kerüljük a hirtelen irányváltásokat és kanyarodáskor a legkisebb kormányszöget válasszuk, illetve lehetőleg ne fékezzünk és kormányozzunk egy időben, mert az autó elveszítheti stabilitását, így megpördülhetünk!

A fenti tanácsok befogadóhalmaza a mérlegelésé. Ha igazán kemény téli időjárás következik, esetleg ritkán vezet és nem érzi magabiztosnak a tudását, esetleg csak rövid távot tenne meg, azt is egyedül, válasszon alternatív megoldást a célba jutásra.