Így változik a muzeális minősítés

Az elmúlt hetekben több olvasói levelet kaptunk, melyek szerint az év elején mintha káoszba fulladt volna a veterán autók és motorok muzeális minősítése. Új időpontokat nehezen, vagy sehogy sem lehet kapni, a korábban előjegyzett időpontokat gyakran csúsztatják, szólnak a panaszok. Ráadásnak az eddig megismert OT-12-34 rendszerű, két betűből és négy számból álló rendszámtáblák elfogytak, a tavaly bejelentett új formátum premierje pedig majd csak július 1-én várható. Ezért átmeneti megoldásként megalkották az OT-12-345 verziót erre a pár hónapra, és hallottunk is olyanról, aki már kapott ilyet – azonban aztán nem tudott autópálya matricát venni, mert nem ismerte a formátumot az informatikai rendszer. Igaz, ezt azóta elvileg már megoldotta az Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSz).

Mindez már messziről nézve arra utal, hogy zökkenők akadtak az átállásban. Persze látszólag nem olyan nagy a gond, hiszen a „plakettes”, azaz a muzeális minősítést kiérdemlő autók-motorok télen amúgy is inkább a garázsban pihennek. Ám van itt egy időfaktor: aki megkezdte az autó minősítését, az nem várhat akármeddig a folyamat befejezésére, mert a veterán minősítés és a műszaki vizsga között nem telhet el 60 napnál több. Ebben a cipőben jár például az a gyönyörű Alfa Romeo Alfetta, mellyel ősszel forgattunk: néhány héttel a felvételek elkészülte után megkapta ugyan a muzeális minősítést, ám e cikk megjelenéséig nem kapott időpontot műszaki vizsgára.

Ahogyan ilyenkor lenni szokott, több különböző tényező is szerepet játszik a történetben. Legelőször az, hogy mióta 2003-ban bevezették az OT rendszámot és a hozzá tartozó minősítés rendszerét, nagyjából tízszeresére nőtt az egy naptári évben ilyenért folyamodó járművek száma. Direkt nem írunk autót, hiszen bármilyen a közlekedésben részt vevő jármű kaphat muzeális minősítést, tehát motorok, buszok, teherautók, traktorok vagy akár utánfutók is. Mindezekből együtt úgy százötven körül szereztek minősítést az első évben, 2021-ben már ezerötszáz felett járt a számláló, és a növekedés folyamatos. Olyan ügymenetre van szükség, amely megbirkózik a megnövekedett igénnyel és a változó oldtimer trendekkel.

A megújítás másik fő mozgatórugója a felelősség kérdése. Eddig időszakosan összeülő Muzeális Minősítő Bizottság (MMB) vizsgálta az egyes járműveket, ezekbe a területileg illetékes Közlekedési Felügyelet, a Közlekedési Múzeum, a Magyar Veteránautós és Motoros Szövetség (MAVAMSZ, a FIVA nemzetközi szervezet képviselője) és a Magyar Autóklub delegált tagokat. Minden delegáló szervezetnek sajátos feladata volt, az Autóklub biztosította például a technikai és adminisztratív feltételeket, a Hatóság az egyedi azonosítók ellenőrzésében volt járatos, a MAVAMSZ és a Múzeum szakmai tapasztalattal erősítették a bizottságot. Viszont ha valamilyen panasz keletkezett, a bizottsági sajátosságból fakadóan nem volt egyértelmű a felelősség.

A Magyar Autóklub honlapján található tájékoztató szerint 2021 szeptemberében adták ki azt a kormányrendeletet, mely 2022.01.01-től meghatározza a dolgok menetét. A legfontosabb változás, hogy megszűnnek a MMB-k, helyette muzeális minősítő szervezet végzi innentől az összes minősítést, mely feladatra a Magyar Autóklubbot jelölték ki. A bizottságok eddig is az Autóklub helyszínein dolgoztak, tehát aki korábban minősített, az új rendszerben is ugyanoda kell majd menjen, sőt az sem kizárt, hogy részben ugyanazok végzik majd a munkát – de jelentős változás, hogy mostantól konkrét jogi személy áll a folyamat mögött. A korábbi szereplők mellé bevonta a rendelet a KTI Közlekedés Tudományi Intézetet is, az ő feladatuk lett kidolgozni a minősítés szabályzatát, mely munkában persze erősen támaszkodtak az Autóklub, a MAVAMSZ és a Közlekedési Múzeum összegyűlt tapasztalataira.

További újdonság, hogy nem csak jogi személy került a folyamat mögé, de lett egyszemélyi felelőse is a folyamatnak: létrehozták a muzeális járműszakértő titulust, aki a minősítés helyszínén aláírásával hitelesíti a minősítés eredményét. Így ez a folyamat nem igényel utólagos várakozást, azonnal megkapja a tulajdonos a papírokat. Sőt, a Magyarországon már korábban forgalomba helyezett autóknál arra is lehetőséget biztosít az új rendszer, hogy helyben, az Autóklub vizsgasorán a minősítést követő műszaki vizsga is megtörténjen. Tehát ideális körülmények között a korábban hetekig tartó, több helyszínre szaladgálós folyamatból pár órás, egyablakos mutatvány lesz idéntől.

Az ideális eset azonban egyelőre még csak papíron létezik, ugyanis az új rendszer nem állt fel egyből január elsején. Az egyik probléma, hogy az Autóklub vizsgahelyszíneinek a területileg illetékes Kormányhivataltól kell engedély módosítás a minősített veterán autók vizsgáztatására, és a különböző megyei-fővárosi hivatalok különböző döntéseket hoztak, illetve különböző tempóban dolgozzák fel a MAK megküldött kérelmeit. Így a vizsgáztatás nem tudott egyből megindulni. A másik késedelem a minősítés szabályzata körül alakult ki, ezt ugyanis a minisztériumnak jóvá kellett hagyni, mielőtt életbe lép, ám az egyeztetések elhúzódtak, így csak február közepére lett hivatalos a szabályzat.

Így történt, hogy bár eleve karcsú januárral tervezett az Autóklub, végül egyetlen időpontot sem tudtak kiadni, sőt februárban is csak mostantól indul majd a minősítés a gyakorlatban. A muzeális járműszakértő gárdát egyébként szintén a KTI-nek kell majd képeznie és vizsgáztatnia, de a rendelet erre adott fél év átmeneti időszakot, és a szakembergárda ez alatt is bevetésre kész – így tájékoztatott Berezvai Gábor a MAK-tól. Azt is elmondta, hogy még ha a papírra leírt rendszer tökéletesen munkába áll, ők akkor sem lesznek teljesen elégedettek, ugyanis a folyamat egy lépését továbbra sem lehet az Autóklubnál elvégezni. A külföldi regisztrációval rendelkező gépek első magyarországi forgalomba helyezését megelőzően egyedi forgalomba helyezési engedélyért kell folyamodni, és ez továbbra is a Közlekedési Felügyeletek hatáskörébe tartozik. Azaz a frissen beérkezett, vagy már korábban behozott, de az OT korhatár eléréséig garázsban, honosítás nélkül pihentetett járművek a veterán minősítés után nem mehetnek egyből vizsgára, van egy körük másik helyszínen is.

A MAK célja, hogy ezt a mozzanatot is végezhessék az ő vizsgabázisaik, ám ehhez szükség lesz egy miniszteri rendelet módosítására, melyet az Autóklub már kezdeményezett az ITM-nél (Innovációs és Technológiai Minisztérium). Ami viszont szintén újdonság, hogy egy OT rendszámos jármű eladása mostantól nem vonja maga után a plakett elvesztését – eddig az új tulajnak újra kellett minősíttetni. Mostantól az Autóklub az új tulajdonos kérésére minősítés nélkül is kiállítja a szükséges dokumentumokat az ő nevére, ezekkel lehetségessé válik az átírás, és az eredeti minősítéssel megszerzett öt év ketyeg tovább. Ez mindenképpen könnyebbség, és magában a minősítésben is bevezettek néhány könnyítést jelentő újdonságot.

Egyrészt mostantól, ha igazolható a gyártás hónapja, akkor már nem kell a 31. évet megvárni a minősítéssel, hanem a 361. hónaptól lehetőség van rá. Másrészt a műszaki eredetiség vizsgálatakor mostantól nem a gyártás pillanatát, hanem az adott típus teljes gyártási intervallumát veszik alapnak. Persze ezt nem úgy kell érteni, hogy mondjuk az R107-es Mercedes SL, amit 1971-tól 1989-ig gyártottak, az ezen belül bármilyen lehet. A motorváltozatok, a ráncfelvarrások továbbra is vízválasztók, az átalakítási engedély köteles változások továbbra is akadálya a muzeális minősítés megszerzésének. De ha mondjuk egyik évben SU, másik évben Solex karburátorral szereltek egy amúgy változatlan típust, az – megfelelő dokumentáció esetén – mostantól tekinthető eredetinek mindkettővel.

Persze az OT vizsgálat célja továbbra is az eredetiség biztosítása, tehát az, hogy a jármű alvázszámából kiolvasható gyártói szándéknak megfelelő legyen a mai állapot. Tehát míg a típusazonos motor cseréje beleférhet a megfelelő dokumentációval, addig egy másik motor beépítése akkor is OT kizáró ok, ha amúgy létezett az a változat. Mondok példát: hiába építettek Dél-Afrikában amerikai V8 motort az európai Ford Granada orrába gyártói garanciával, ha a minősítésre szánt kocsi alvázszámából az jön ki, hogy eredetileg 2,3 literes „Köln” V6 volt, akkor nem fog ötliteres „Windsor” V8-cal plakettet kapni. Ez továbbra is muzeális minősítés, a restomod a hotrod, a villamos átalakítás és az egyéb hobbiautós kultúrák ugyan tiszteletet érdemelnek, de továbbra sem nekik szól ez az eljárás. Mégis: ha minden úgy lesz, ahogy a folyamatban részt vevők ígérik, akkor néhány hónap átmenet után könnyebb és átláthatóbb lesz legalább a eredetiség-hívő veteránosok dolga.