Nem pihennek a csalók - így akarták átverni olvasóinkat a kamu vásárlók
Néhány nappal ezelőtt jelent meg cikkünk arról, hogy minden valószínűség szerint csaló próbálta behálózni olvasónkat, Olivért. Azóta kiderült, hogy nincs egyedül: az alapvető módszer sok esetben ugyanaz, de persze mindig kitalálnak valamit az ármánykodók, hogy megpróbálják pénzzel lehúzni a járművét hirdetőt.
Olivérnek már az első pillanattól gyanús volt, hogy túl szép a története ahhoz, hogy igaz legyen: mint megírtuk, kedvenc öreg Yamaháját hirdeti a hasznaltauto.hu-n, ahol az e-mail címét is megadta az érdeklődők kedvéért. Néhány napja kapott egy levelet külföldről, egy brazil- vagy portugál illetőségű férfitól, aki azzal kecsegtette, hogy alku nélkül megveszi a motort, mindössze adja meg nevét, számlaszámát és címét.
Mint ahogy akkor Csizmazia-Darab István, az ESET/Sicontact IT-biztonsági szakértője rávilágított, olvasónk gyanúja minden valószínűség szerint teljesen jogos: nem tiszta, hogy a vevőjelölt miért akarta tudni például a címet, és igazából a név sem elengedhetetlen ahhoz, hogy átutalja a pénzt a nemzetközi bankszámlára - már ha valóban fizetni akar. A svindlerek módszere ilyenkor ugyanis az, hogy készítenek egy kamu képernyőfotót, ami azt mutatja, hogy átutalták a vételárat, ami ugyan lehet, hogy még nem érkezett meg, de hát lám, ott a bizonyíték, hogy ők elküldték. Aztán jön a trükközés: azt kérik az eladótól, hogy küldjön nekik egy nem túl nagy összegű - 100-200 dolláros - biztosítási, vagy szállítási díjat, amit ők már eleve hozzácsaptak a vételárhoz (csak persze az még mindig úton van valahol a bankok közötti térben). A pénzt sokszor ún. virtuális bankszámlára kérik, ami lenyomozhatatlan és felderíthetetlen. Mondani sem kell, hogy a vételár persze soha nem érkezik meg, és ugyan a meghirdetett jármű is a tulajdonosánál marad, ő azért szegényebb lesz pár tízezer forinttal.
Olivér esetét olvasva - akinek álomvevője azóta furcsa mód felszívódott - több olvasónk jelezte, hogy őket is hasonló módon próbálták csőbe húzni. Andrást Hollandiában találta be egy csaló, aki azt ígérte, hogy már küldi is a meghirdetett kocsiért a trélert, csak előtte fizesse már ki neki a biztosítási díjat. Ehhez mellékelt egy zűrzavaros magyarázatot is, amiben olyasmiről volt szó, hogy ha ezt nem teszi meg, akkor a rendőrséghez kerülhet az ügy és nekik nagyon nehéz lenne elmagyarázni az egész tranzakciót, akár börtönbüntetés is szóba kerülhet. Viszont ha kifizeti a csodabiztosítást, akkor természetesen semmi baj nem érheti. A 100 eurót egy pénzmegosztó oldalon kellett volna kifizetni - ennek segítségével gyakorlatilag bárki küldhet pénzt bárkinek. András nem volt rest és leellenőrizte a vevő Facebook-oldalát, ami teljesen normálisnak tűnt - sőt meglepően normálisnak. Az állítólagos vevő egy idősödő hölgy, fotói szerint példás családi életet él. Ugyan ki gondolná, hogy pont ő akarja becsapni?
A hihető Facebook-oldalak kreálása a csalók egyik legelterjedtebb módszere, hiszen pontosan tudják, hogy ezen bukhatnának meg legkönnyebben. Általában innen-onnan, egyéb közösségi oldalakról lopkodott képekből állítják össze az áloldalt, ami így teljesen normálisnak tűnik. András végül természetesen nem utalt semmilyen pénzt, a tranzakció mindkét oldalról félbeszakadt.
Másik olvasónk, Zsolt ugyancsak hasonló cipőbe lépett.
"Épp most olvastam a külföldi motorvásárlási szándékkal hitegető átverésről szóló cikküket. A hét elején én is épp egy ilyen átverés célpontja voltam, a kezdeti megbeszélések után az "érdeklődő" ugyanazon üzenettel kérte az adataimat, mint amit a cikkben önök is lehoztak. A dolog itt válik el, mert én nem éreztem problémásnak megadni a kért adatokat. A következő levelet egy SC bank-hoz tartozónak álcázott (!) e-mail címről kaptam, amit fel is dobtak mozgóképekkel, covid-tájékoztatóval, stb. Ebben tájékoztatnak, hogy az összeg (esetünkben a vélt szállítási költséggel együtt 3100€) átutalását a rendszerük visszatartja amíg nem igazolom magam, hogy valódi ember vagyok (és ezt azzal tehetem meg, ha a szállítási költség fennmaradó, 390€-s részét átutalom egy adott számlára). Van rá 1 órám... Mire elolvastam, buzgó "vásárlóm" már írt is, hogy valamiért a bankja felfüggesztette a tranzakciót, amíg nem igazolom magam. Ugye itt még nem tudom, hogy átverés, de annyira azért képben vagyok, hogy nem fizetek azért, hogy valaki fizethessen nekem. Ezért a vevőm türelmét kértem, biztos csak valami véletlen lehet, ha letelik az 1 óra és visszakapta a pénzét, akkor Paypal-on mondjuk megpróbálhatjuk.
Elkezdek közben nézelődni; a "bank" e-mail címe más, mint az SC honlapján található elérhetőségek. A levél tartalma néhol hibás (motor típusának mi köze az átutaláshoz, miért van néhol helyesírási hiba egy banki értesítésben, stb.) Elküldtem az SC bank csalások jelentésére való címére a sztorit egyfajta megerősítést, vagy jogi lépést várva, azóta onnan nem kaptam értékelhető visszajelzést. Hősünk próbálkozott még egy ideig, hogy az ő bankja már küldött kivonatokat és kaptam még egy "banki" levelet, aminél már mintha elfelejtették volna, hogy a helyesírás egy létező dolog, végül a "vevő" lelkesedése is alábbhagyott."
Olvasóink szemfülességüknek hála megúszták, hogy megkárosítsák őket, de nem lehet elégszer hangsúlyozni: ha külföldről indított, vagy rossz helyesírással írott, esetleg gyanúsan ideális ajánlattal kecsegtető e-mailt kapunk autóvásárlási ügyben, érdemes gyanakvónak lennünk. Nem minden esetben biztos, hogy csalóval van dolgunk, de legyünk résen és ami a legfontosabb: ne feledjük, hogy járművet csak szabályos adásvételi szerződéssel lehet eladni, amit két tanúnak is alá kell írnia, ezt pedig a vevő távollétében igencsak nehéz megoldani.
