Az előző részekben áttekintettük a tilosban parkolás elméleti oldalát. Most pedig nézzük meg hogy működik ez a gyakorlatban, amikor a jogkövető embert lenéző újgazdag ledobja autóját a járdára - mert azt gondolja, hogy mindenki felett áll -, ráadásul tudja, hogy a gyenge szabályozás alól könnyű kibújni.
A cikk célja nem a jogsértésre buzdítás, hanem a rendszer hiányosságainak megvilágítása és a hatóságok ösztönzése a kiskapuk bezárására. A szerző nem vállal felelősséget az olvasottak kipróbálásából eredő esetleges károkért/jogi következményekért.
Vegyünk egy példát, legyen a főhősünk Tilos János, aki épp megérkezik az úti céljához és leparkolná a néhány éves SUV-ját. Szabad hely egy szál se, de nini, ott egy megállni tilos tábla kiegészítők nélkül. Neki senki nem mondja meg: ha nincs szabad fizetős hely, akkor majd csinál magának ingyeneset!
Kultúrember, nem az úttesten hagyja a vasat, inkább félig feláll a járdára. Így mindenkit csak kicsit zavar majd, lesz mit megköszönnie a népnek. Letámasztja és sorsára hagyja, siet fontos ügyet intézni - nem úgy mint a pórnép. Jegyet nem vesz, évtizedek óta azon az állásponton van, hogy a tiltó tábla hatálya alatt álló jármű nem áll semmilyen jogviszonyban a parkolótársasággal.
Mindeközben arra jár Bünti Béla a parkolóőr, tenne mikicsomagot, de tilosban parkoló jármű esetén inkább szól a haverjának Közteres Karcsinak, majd ők intézkednek. A szerv meg is érkezik, tölti a szabálysértési helyszíni bírságot (a gépjárművezető távollétében), dugja a piros bünticsomagot a lapát alá és fotóz. Vidéki nagyvárosban vagyunk, a tiltó alatt nincs kiegészítő tábla, így a kerékbilincs fel sem merül. Mindenki megy a dolgára. Visszatérve Tilos János nyugtázza a szélvédőn a meglepetést, bal válla fölött hátradobja, majd később foglalkozik vele.
Pár nap múlva érkezik a közteresektől egy felszólító levél: tilosban parkolt, megvágták. Erre a másodlagos tájékoztatásra azért van szükség, mert
a szélvédőre biggyesztett csomagról lőtt fotónak nem túl erős a bizonyító ereje
Bárki leveheti onnan, vagy a szél is elfújhatja. A levél szerint a KRESZ 15. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző, és a szabálysértési törvény 224. § (1) bekezdése szerint minősülő közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést követte el János. Lesz szíves az urnához járulni 30 napon belül.
Ha nem fizet, a rendőrség elé kerül az ügy, akkor aztán jajj neki! - írja a „fenyegetés”.
Várjunk csak! Ha nem fizet, rendőrség elé kerül az ügy szabálysértésként? Kinek baj az? A rendőrségnek, főleg. Nekik ugyanis már komolyabban köti a kezüket a jogállamiság és tisztázniuk kell, hogy ki volt az, aki a tábla alatt parkolt. Arról az eljárási formáról pedig már közismert, hogy a sikerrátája nem túl magas.
Így hát Jánosunk renitens módon nem fizeti be a közteresek által kiszabott bírságot, hagyja a dolgokat folyni a saját medrükben, majd kimozogja ezt is.
Eltelik pár hónap, megy az aktatologatás a hatóságok között, kivárja. A közteresek megteszik a feljelentést az ügyben. Pár hét és megérkezik a felszólítás a rendőrségtől, János lesz szíves – üzembentartóként – 8 napon belül írásban tájékoztatást nyújtani, hogy ki parkolt oda akkor. Persze
akár meg is tagadhatja az írásbeli tanúvallomást
sakk-matt.
Egyrészt emberhiány okán, másrészt ez csak akkor releváns, ha az üzembentartó tett ugyan írásban tanúvallomást (vagyis nem tagadta meg), de az valamiért nem elég (pl.: nem értékelhető, hiányos, nincs aláírva, nem állapítható meg belőle a vallomástételi akadályok/hamis tanúzási következmények ismerete, stb.).
Harmadrészt pedig a tanúvallomás szóban is pont ugyanúgy megtagadható.
A hatóság így kénytelen lesz eredménytelenül zárni az eljárást
A terminus technicus szerint: Ilyen esetben az eljárást hivatalból meg kell szüntetni.
Szabálysértési törvény
83. § (1) A szabálysértési eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha (...) b) az eljárás adatai alapján nem állapítható meg (...) bb) az eljárás alá vont személy kiléte, és az eljárás folytatásától egyik esetben sem várható eredmény (...).
Ez volt a „tiszta ügy." A bonyolultabb rész akkor indul, amikor olyan városban (kerületben) hazárdírozik Tilos János úr, ahol az önkormányzat döntése alapján – a közteresekről szóló törvény és az azt végrehajtó IRM rendelet felhatalmazásával – a kerékbilincs a kezdő csomag része.
Hogy mi van, ha bonyolítjuk? A következő cikkben kiderül, amelyben az Ombudsman idevágó véleményével is foglalkozunk.
Csőbe húzott a kereskedő? Szédítenek a szervek? Sunnyog a biztosító? Ha úgy érzed, hogy neked van igazad, de mégis lepattintanak a nagykutyák, jelentkezz és írd meg történeted a drtakacs@mail.totalcar.hu-ra.
