Sosem találod ki, kinek kedvez az új törvényjavaslat!
Import autók első magyarországi forgalomba helyezésének kezdő lépése a KGFB megkötése, anélkül az eljárás nem indítható meg. Ez a szabály módosul 2024. januárjától: bizonyos esetekben már kötelezőt sem kell kötni ahhoz, hogy rendszámot kapjon az autó.
Ahogyan korábban is megírtuk, az állam működésének további egyszerűsítéséről szóló salátatörvény-tervezet módosítaná egyes, közlekedéssel kapcsolatos jogszabályok szövegét 2024. január elsejével. Az ingyenes jogosítványszerzés mellett azonban más is változik.
A tervezet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény szövegét is módosítja, amivel egy régóta létező autókereskedői-okmányirodai gyakorlatot emelne törvényi szintre.
Eddig ugyanis a használt autó kereskedések által forgalomba helyezni (rendszámozni) kívánt járművek esetén
az éppen eljáró okmányirodai ügyintéző KEDVÉTŐL függött, hogy kellett-e felmutatni érvényes KGFB biztosítást az ügyintézés során, vagy sem.
Házi autónepperünk tapasztalata szerint szerencsejáték volt az egész.
vagy kellett, vagy nem, ÜGYINTÉZŐJE VÁLOGATTA
Mit mond a kereskedő?
A külföldi autó honosítása orbitális szívás egyesével is, hát még ha havonta kell vagy ötvenet. Heteket vársz a műszaki vizsgára, majd ha szerencsés csillagzat alatt születtél sikeresen kapsz egy 180 napig érvényes műszaki adatlapot. De ha valamilyen oknál fogva 180 napig nem talál gazdára az autó, akkor vagy ismételni kell a műszakit - inkább a halál - vagy szakzsargonnal élve: lerendszámozni az autót.
Ilyenkor a kereskedő úgy helyezi forgalomba az autót, hogy az kap egy rendszámot és forgalmit, de azonnal ki is vonja a forgalomból. Eddig ehhez kötelező és egyben felesleges is volt biztosítást kötni, ugyanis az autó valójában sosem vett részt a forgalomban. Ráadásul be kellett fizetni a biztosítást, majd a biztosító visszautalta a teljes összeget, stb...
Az okmányirodai ügyintézők java ezt tudta, ezért nem is várta el a kötelező meglétét, de persze akadtak kiskakasok, akik ragaszkodtak az érvényes KGFB-hez. A jogalkotó végül - és helyesen - ezt a felesleges lépést vette most ki az egyenletből.
A jogszabály jelenleg hatályos szövege szerint minden esetben szükséges az érvényes KGFB szerződés igazolása a forgalomba helyezéshez, anélkül nem kezdeményezhető az eljárás.
A való életben ennek a szabálynak azonban sok hozzáadott értéke nincs, felesleges adminisztráció és időpazarlás csupán.
Felismerte ezt a jogalkotó is és így módosítana:
(2) A gépjármű forgalomba helyezéséhez az e törvény szerinti biztosítási kötelezettség teljesítése nem szükséges, ha a gépjármű forgalomba helyezését gépjármű kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó kezdeményezte, és a forgalomba helyezéssel egyidejűleg a gépjármű kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó kérte a gépjármű forgalomból történő kivonását is.”
Röviden: A kereskedő behozza a külföldi autót, amelynek műszaki adatlapja 180 napig érvényes. Vagyis addig lehet forgalomba helyezni itthon, különben új műszaki vizsga kell. A kereskedő a 180 nap alatt bármikor kezdeményezheti a jármű forgalomba helyezését,
EZENTÚL ehhez nem kell MÁR KGFB-t kötnie...
...de csak akkor, ha a forgalomba helyezéssel egyidejűleg kezdeményezi a jármű forgalomból való kivonását is.
Ez a módosítás azokat a járműveket érinti, amelyeket a kereskedő nem tart forgalomban (szinte mind ilyen - Marci). Amelyeket forgalomba helyezés után nem vonat ki azonnal, azokra továbbra is kell KGFB.
DE MEGINT AKAD EGY KIS BÖKKENŐ
KELL-E fedezetlenségi díjAT FIZETNI a vásárlás és a forgalomba helyezés közötti időszakra?
A hatályos törvény szerint ugyanis a magyar kereskedő által külföldön vásárolt járművekre a vásárlás napjától 30 napos biztosítást kell kötni, miközben a hazai KGFB kötelezettség csak "a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forgalomból történő kivonásáig" áll fent.
Mi lesz a 31. nap és a rendszámozás közötti időszakkal? Erre is fedezetlenségi díjat fog kérni a MABISZ, vagy képes lesz a rendszer kezelni az ilyen eseteket? Ha mégsem sikerül majd megugrani a rendkívül komoly és összetett programozói feladatot, akkor a kereskedő, vagy az új tulajdonos kapja majd a csekket? Megannyi kérdés, a válaszokat majd eldönti a gyakorlat, vagy egy újabb törvénymódosítás ki tudja hány év múlva.
