Vigyázz, megszívhatod, ha autót veszel – a szerződés sem mindegy!
Egyre többen vásárolnak használt autót kereskedésből és egyáltalán nem mindegy, hogy a kinézett portéka a kereskedés tulajdona, illetve bizományos vagy megbízásos jogcímen árulja a kinézett autót a nepper.
Az előző részben megválaszoltuk olvasónk kérdését a kereskedésben eladott céges autóval kapcsolatos szavatossági jogokkal összefüggésben. Most pedig tátott szájjal beleszaladunk a jogi útvesztőbe.
Tegyük fel, hogy egy használt autó kereskedésben megtalálod álmaid verdáját, azt se nézed mit írsz alá, csak minél előbb vinnéd a zsákmányt.
Ha szerencsés vagy, akkor hosszú hónapokon át autózol majd problémáktól mentesen az álomverdával, vagy az átvétel után nem sokkal lerohad az autó és indulhat a szavatossági hercehurca. A legfontosabb és legalapvetőbb kérdésre azonban kevesen szoktak gondolni. Pedig alapvető és megkerülhetetlen.
Vásárlói oldalról nagyon nem mindegy, hogy fogyasztói szerződést kötünk a kereskedővel vagy magánszemélytől vásárolunk.
A jog ugyanis előbbi esetben a vevőt, utóbbi esetben az eladót hozza kedvezőbb helyzetbe szavatossági témakörben, mivel magánszemély eladó esetén nem jön létre fogyasztói szerződés.
Azonban kereskedőtől vásárolni sem jelenti mindig ugyan azt a jogi helyzetet.
Használt autók kereskedelmével foglalkozó vállalkozás esetén három féle jogi formátum is lehetséges attól függően, hogy a kereskedő miként állapodott meg a jármű korábbi tulajdonosával.
Köthetnek ún. "megbízási" szerződést és ún. "bizományi" szerződést is, de meg is vásárolhatja a kereskedő a járművet.
1) Az ún. "közvetett képviselet" (bizomány) lényege abban áll, hogy a megbízott képviselő (kereskedő) ugyan a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően jár el, azonban a saját nevében teszi meg a jognyilatkozatot és köt szerződést, ezért a megbízott és a harmadik személy egymással szemben, közvetlenül válnak jogosulttá és kötelezetté. Így a megbízó (korábbi tulajdonos) és a harmadik személy (vevő) között nem jön létre közvetlen jogviszony.
A téma szempontjából annyit érdemes megjegyezni, hogy bizományi szerződés esetében saját nevében, de az eladó javára köti a szerződést a kereskedő. Ez így fogyasztói szerződésnek minősül, de a kellékszavatosságért a fogyasztóvédelmi kérdésekben illetékes békéltető testületek és a bíróságok joggyakorlata szerint a kereskedőnek csak akkor kell helyt állnia, ha ezt kifejezetten vállalta.
Konkrét bírósági ítélet rendelkezik arról, hogy "A bizományossal (kereskedő) adásvételi szerződés alapján kapcsolatban álló vevő az adásvételi szerződőséből eredő igényeit (pl.: kellékszavatosság) a megbízóval szemben nem, kizárólag a bizományossal szemben érvényesítheti.”
Általános tévhit, hogy használt autó bizományos értékesítése esetén a kereskedő nem áll jogviszonyban a vevővel és emiatt nem is köteles helytállni a szavatossági igényekért.
2) A másik jogi formátum a klasszikus megbízás. Ilyen esetben ún. „közvetlen képviselet” jön létre, amely esetén a kereskedő az eladó nevében és az eladó javára köti a szerződést. Vagyis az eladó a jármű tényleges tulajdonosa lesz. Így a megkötött szerződés nem minősül fogyasztói szerződésnek és a szavatossági problémákkal az eladó (magánszemély, cég) lesz köteles foglalkozni.
3) Hagyományos adásvétel: Ebben az esetben nincs sem közvetett sem közvetlen képviselet a jogügyletben. A járművet ilyenkor a kereskedő megvásárolja az eladótól és a nevére is íratja. Majd ezt követően – már tulajdonosként – adja tovább a járművet az új vevőnek.
Így a korábbi tulajdonos (magánszemély, cég) teljesen kikerül a képből, egyáltalán nem szerepel a jogügyletben. Így sem szavatossággal, sem egyéb panasszal nem kereshető a vevő részéről.
Ilyen esetben klasszikus fogyasztói szerződés jön létre a vevő és a kereskedő között, a kellékszavatossági igények kezelése tehát a kereskedő kötelezettsége lesz és ehhez nem szükséges az sem, hogy külön vállalja a kereskedő a szavatossági terheket.
A kereskedő és az új tulajdonos közötti jogügyletben a korábbi tulajdonos ilyenkor semmilyen módon nem szerepel, jogilag nem érintett.
Trükkös adásvételik, vigyázat!
Néhány trükköző kereskedő csal az adásvételi szerződésekkel és végül az eredeti tulajdonosok nevéről adja el az autót, annak tudta nélkül. Ilyenkor jogilag nem a nepper, hanem az előző tulaj vállalja tudta nélkül a szavatossági kötelezettséget.
Ez önmagában még nem jogszerűtlen, az ún. "köztes adásvételi" intézményét megtűrik az okmányirodák is, az így vett autó is átíratható, ha nem szakad meg a "tulajdonosok" láncolata. Vagyis megvan az összes köztes adásvételi szerződés. De erről minden érintett felet előzetesen tájékoztatni kell, hogy senki se fusson lukra a későbbi szavatossági ügyintézések során.
Vannak esetek, amikor hamisított adásvételivel operálnak az eladók, és olyan is előfordul, hogy a szerződés kisbetűs része tartalmaz erre vonatkozó kitételt. Jó tanács: mindig olvassátok el a teljes szerződést, mielőtt aláírjátok!
Csőbe húzott a kereskedő? Szédítenek a szervek? Sunnyog a biztosító? Ha úgy érzed, hogy neked van igazad, de mégis lepattintanak a nagykutyák, jelentkezz és írd meg történeted a drtakacs@mail.totalcar.hu-ra.
