Az üzemanyag-ársapka kivezetésekor a kormány jelezte, hogy visszahozhatja az intézkedést – hiába vezetett a korlátozás piaci káoszhoz, pánikvásárlásokhoz és a benzinkutasok megkárosításához.
"Soha ne mondd, hogy soha” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor arról kérdezték, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a jövőben valamikor újra bevezessék az árstopot a kutakon. Ez 2022 decemberében történt, amikor Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával együtt bejelentette, hogy a kormány kivezeti a 480 forintos üzemanyag-ársapkát.
Most, hogy a benzin átlagára 647, a gázolajé pedig 633 forint, újra felmerült a kérdés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint ugyanis a magyarországi árak meghaladják a régiós szintet, ezért belengette, hogy a kormány be fog avatkozni. Első körben két hét haladékot kaptak a benzinkutak, hogy a régiós átlagszintre csökkentsék az árakat, különben valamilyen lépés várható a kormánytól. Az egyelőre nem világos, hogy pontosan milyen intézkedés lesz, de elképzelhető, hogy valamilyen ársapkás szabályt vezetnek be. Ennek apropóján érdemes áttekinteni, hogy a korábbi ársapkás időszak hogyan alakult.
Üzemanyagkáosz
2022. decembere: a kivezetést megelőző napokban egyre nagyobb méreteket öltött az üzemanyaghiány a magyar kutakon. A töltőállomások közelében kígyózó sorok voltak országszerte. Itt a Totalcaron akkor indítottuk el a "Cseppről csepprét", amelyben az autósoktól kapott információk alapján mutattuk be - kvázi percről percre tudósítás formájában -, hogy éppen hol lehet venni üzemanyagot, mennyit milyet.
A Mol korábban arról tájékoztatott, hogy látja a pánikvásárlás hatásait, de az ársapka miatt nem tud több üzemanyagot behozni külföldről. A legnagyobb benzinkúthálózattal rendelkező cégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) 2022 novemberében arról tájékoztatott, hogy komoly ellátási problémák léptek fel az országban.
„A kormányzatnak el kell döntenie, hogy árat szabályozunk vagy üzemanyaggal látjuk el a piacot. Én azt gondolom, hogy a korlátozások ma már nagyobb kárt okoznak, mint amit az árnövekedés okozott a múltban” – fogalmazott akkor Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára.
Intézkedés intézkedést követett
A kormány 2021. november közepétől, a 2022-es parlamenti választások előtt öt hónappal vezette be az üzemanyagok árának korlátozását három hónapra. Végül a korlátozás többszöri módosítással 13 hónapig maradt érvényben. Az első ársapkás lépés azonban csak az első módosító intézkedés volt, amelyet számolatlanul követett a többi, ahogy kiderült, mekkora káoszt okoz a benzinárstop.
A bevezetéskor 500 forint körül mozgott a benzin és a gázolaj ára, így a 480 forintos felső korlát nem sok megtakarítást hozott az autósoknak, a benzinkutasok azonban azonnal megjárták. Akkor ugyanis a nagykereskedelmi ár még nem volt hatósági áras. Így amennyiben a nagykereskedelmi ár magasabbra emelkedett 480 forintnál, a benzinkutak csak veszteséggel tudták értékesíteni az üzemanyagot. Ez egyben azt is jelentette, hogy részben a kis piaci szereplőkkel fizettették meg az árstop árát.
A helyzet 2022. február közepén kezdett kritikussá válni, amikortól egy liter benzin eladásán nyolc, egy liter gázolajén 18 forint veszteségük lett a kutaknak.
Ekkor mondta azt a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnöke, Egri Gábor, hogy már minden benzinkút tevékenysége veszteségessé vált. Ugyanakkor nem tehették meg, hogy bezárjanak. Meg akarták tartani az embereiket, hogy amikor vége lesz az árstopnak, legyen kivel dolgozniuk. Emellett az üzemszünet idejére át kellett volna adniuk a kútjaik üzemeltetését a Molnak, amit nem akartak.
Háborús hatás
Miután február végén Oroszország megtámadta Ukrajnát, a kormány hatósági árassá tette a 95-ös benzinés gázolaj nagykereskedelmi árát is.
Ennek az lett a következménye, hogy a nagykereskedőknek nem volt érdemes üzemanyagot behozni Magyarországra. Emiatt 260 kis benzinkutas vállalkozás nagyjából 500 kútjának kiszolgálására egyetlen lehetőség maradt: szerződést kötni a Mollal.
Korlátozások sorozata kezdődött
Ezt követően a kormány kénytelen volt egymás után korlátozni azok körét, akik ársapkával vásárolhattak. Márciusban a 7,5 tonnánál nagyobb járművek, valamint az üzemanyag-turizmus miatta 3,5 tonnánál nagyobb külföldi teherautók csak a nagynyomású kútoszlopokon tankolhattak piaci áron.
Ki is tört az üzemanyagpánik. Hosszú sorok álltak a kutaknál. Jellemző lett az átmeneti készlethiány, jelentős az üzemanyag-turizmus alakult ki.
A kutak megszabott értékben adtak csak üzemanyagot. A kis benzinkutak megelégelték, hogy az árstopot nekik kell tartaniuk a hátukon, ezért az FBSZ demonstrációt szervezett a Mol székháza elé. Ekkoriban a Mol már nem feltétlenül tudta annyi üzemanyaggal kiszolgálni a kis kutakat, amennyit megrendeltek. Az FBSZ az akció meghirdetésekor azt is nehezményezte, hogy nem normatív támogatásként jutnának hozzá az ársapkás értékesítés után literenként járó 20 forintos állami támogatáshoz, hanem csak pályázattal, ráadásul utólag. Ezután előfordult, hogy előre kapták meg a kutak a pénzt, később viszont már csak utólag és csak részben. A negyedik negyedévre teljesen elfeledkezett a kormány a támogatásukról.
2022 májusára olyan méreteket öltött a benzinturizmus, hogy a kiskereskedelmi statisztikában teljesen megtiltották a külföldi járművek kiszolgálását az ársapkás magyar benzinnel és gázolajjal. A hiányt ez az intézkedés sem volt képes megszüntetni, csak valamennyire enyhítette azt. Június végén jött az újabb szigorítás: már csak a magánszemélyek által üzemben tartott autókba lehetett 480 forintért tankolni, valamint kivételként a taxikba és a mezőgazdasági gépekbe.
A benzinkutakkal vitették el a balhét
Ahogy korábban, ennél az intézkedésnél is a benzinkutakra hárult, hogy az új szabályok szerint szelektálják az ügyfeleket, ehhez el kellett kérniük a forgalmit. Ekkoriban már 700 forint/liter körüljártak a piaci árak. A hiányt tovább fokozta, hogy leállt az OMV schwechati üzeme és a Molnál is leállás volt. Eközben az oroszok lerombolták az ukrajnai kőolaj-finomítókat.
Nyáron már nemcsak a kis kutakon korlátozták a kiadható üzemanyag mennyiségét, hanem például a Molnál (50 liter), az OMV-nél (50 liter) és a Lukoilnál (20 liter) is. A Shell májusban bezárta néhány kútját, novembertől pedig országszerte további tizenhét helyen kizárólag a szerződött, vállalati partnereket szolgáltak ki, a lakosságot nem. Augusztusban jött az az intézkedés, hogy a Molnál csak naponta egyszer lehetett ársapkásan tankolni.
A kis benzinkutak időről időre arról számoltak be, hogy a megrendelt mennyiséghez képest egyre kevesebb üzemanyagot kapnak az olajcégtől. A Mol november közepén bejelentette, hogy a hónap utolsó harmadától nem szállít üzemanyagot a vele február 28-a után szerződött kis benzinkutaknak. November végére egyre több benzinkúton csak minimális mennyiségű üzemanyagot lehetett venni. Decemberre tovább romlott a helyzet. Egyre többen sürgették az ársapka kivezetését. Mire ezt a döntést meghozta a kormány, az intézkedés becslések szerint 100 milliárd forintot vett ki a benzinkutak zsebéből.
Ez lett utána
A magyar üzemanyagpiac alapjaiban rendeződött át az ársapka 13 hónapja alatt – írta 2023 januárjában Pletser Tamás olaj- és gázipari szakértő a kivezetés utáni helyzetet áttekintő cikkében. A 30 százaléknyi piaci részesedéssel bíró, mintegy 940 „fehér” kút tőkét veszített vagy elhalt, a független importőrök csak jelentős felárral szállítottak a hektikus szabályozás miatt. Az egyedül maradt nagykereskedő hosszú távú szerződésekkel magához láncolta a kis kutak fenntartásában lényeges szerepet játszó fuvarozó és mezőgazdasági cégeket. A piacnak évekre lehet szüksége, hogy visszaálljon a korábbi versenyállapot – állapította meg akkor az energiapiaci szakértő.
Az ársapka kivezetése után a 95-ös benzin ára 650 forintra a gázolajé 720 forintra ugrott. Ezzel Magyarország üzemanyag szempontjából a régió legolcsóbb országából a legdrágábbá vált. A jövedéki adó 25 forint/literrel nőtt az ársapka 2022. decemberi eltörlésével.
Megkopasztják az energiacégeket
Mivel ezen még 27 százalék áfa is van, ez a lépés önmagában 32 forinttal emelte mindkét üzemanyag árát. Ez 2024 elején nőtt tovább 40 forint körüli plusszal, mivel Magyarországnak be kellett vezetnie az EU által előírt minimális jövedéki adót. Emellett a kormány kiskereskedelmi adójának legnagyobb kulcsa, ami 100 milliárd forint éves árbevétel felett érvényes, 2023-ban 4,1 százalékra nőtt.
Ez 2023 elején literenként 20-30 forintot emelt az üzemanyagok árán a "színes szereplőknél" (Mol, OMV, Shell, Orlen). A kisebb cégeket ez elméletileg kisebb mértékben sújtotta, mivel azonban a verseny gyengébb lett, a fehér kutak a legnagyobb szereplőkhöz igazították az árakat.
A kormány az energiaellátók jövedelemadójának – köznapi nevén a Robin Hood-adó – mértékét 2023. január 1-jétől 41 százalékra emelte. Így az üzemanyag-kiskereskedők összesen 50 százaléknyi vállalati nyereségadót fizettek 2023-ban szemben a nem energetikai cégek kilenc százalékos nyereségadójával. Mindezek mellett a kiskereskedelmi piaci szereplőket sújtja az energiahatékonysági adó (EKR) is. A szakértő becslése szerint ezek önmagukban hozzájárultak ahhoz, hogy az üzemanyagok ára az ársapka kivezetése után magasabb lett Magyarországon, mint a környező országokban. A kormány literenként legalább 70-80 forinttal magasabb adóbevételt tett zsebre 2023. január elejétől kezdve. Végül van egy kínos részlete is a benzinársapkának. Nevezetesen a Magyar Nemzeti Bank elemzéséből kiderült, hogy akkor is növelte az inflációt, amikor érvényben volt. Bevezetésének hatására ugyanis jelentősen nőtt az üzemanyag-kereslet, ami hozzájárult Magyarország folyó fizetési mérlegének romlásához. Ez 1,5-2,0 százalékos árfolyam-leértékelődést eredményezett, ami 0,6-07 százalékponttalnövelhette az inflációt.
Források: Index , 24.hu , Erste
