Van, amit lehet 15 perc alatt, de jobbra kanyarodni a pirosnál nem

De ennél is bosszantóbb - vagy legalább ennyire - a kihalt éjszakai városban ácsorogni a villanyrendőr zöld jelzésre várva, miközben nem jön már sehonnan senki, mi pedig jobbra kanyarodnánk.

Az autók számának növekedése által okozott forgalomlassulás mellett jogos az igény, hogy csak akkor kelljen megállni, amikor az valóban indokolt. A piros lámpánál pedig előfordul, hogy balról nem jön senki, jobbra kanyarodva szabad lenne az út, de a piros lámpa miatt tilos bekanyarodni.

A világ számos országában ezt a gordiuszi csomót vágja át a lámpa mellé elhelyezett, fekete alapon zöld nyilat ábrázoló kiegészítő tábla. Annak értelmében jobbra kis ívben akkor is megengedett a kanyarodás, ha a lámpa pirosat mutat, persze elsőbbséget adni így is kötelező. 

Habár a piros lámpánál jobbra kanyarodás az USA-ban született és a olajválság miatti takarékoskodás volt a fő kiváltó ok, a járműipari mérnökök a környezetvédőkkel karöltve hamar felismerték, hogy további ötletekre is szükség lehet, ha csökkenteni akarják a menetidőt, vagy az egy helyben pöfékelés okozta károsanyag-szennyezést. Ezért lett az, hogy:

• A nagyvárosok útjain éjszakára "sárga villogós" üzemmódra váltanak a jelzőlámpák. Vagyis, ha nem jön senki, mehet mindenki a dolgára, nem kell bevárni az ördögszekereket.
• Feltalálták a start-stop rendszereket. Ha már muszáj egy helyben múlatni az időt, legalább a légkört ne pöfögjék tele a járművek. 
  

  Ezzel csak üzemanyagot, időt nem lehet spórolni.

Hazánkkal ellentétben már számos országban/tagállamban kedveli a jogalkotó ezt a megoldást, főként a már említett pozitív tulajdonságok okán. Viszont fontos hozzátenni, hogy akadnak olyan nemzetek is, melyen nem foglalkoznak a témával, vagy épp kivezetik a forgalomgyorsító lehetőséget. 

• USA - Los Angeles utcáin 1925 óta szabad a jobbra kanyarodás tilos jelzésnél is. A nyugati tagállamok - látva a pozitív tapasztalatokat - hamar rákaptak a dologra, a keleti parton azonban csak az 1973-as olajválság eredményezte a bevezetést. A statisztikák is biztatók voltak, kereszteződésenként átlagosan 1-5 másodpercet nyerhettek az autósok, és még a fogyasztás is kedvezőbben alakulhatott. 
  

  Ott a szöveges tábla dívik.
• Németország - az NDK már 1978-ban bevezette a jobbra kanyarodási lehetőséget, az újraegyesítés után pedig számos nagyvárosban találkozhattak vele az autósok. A tapasztalatok azonban vegyesek, ami a kétüteműek világában jól működött, az a mai, zsúfolt utakon már inkább gondot okoz. Jelenleg ötezer ilyen tábla található a német utakon, de számuk folyamatosan apad, mintha éppen készülnének kifarolni a szabály mögül.
• Szlovénia - a lipicai ménes hazájában 2021 nyara óta adott a lehetőség az ottani KRESZ szerint.
• Szlovákia - 2023-ban vették fontolóra, hogy adjanak egy esélyt a fekete-zöld kiegészítő táblának. Az első tapasztalatok jók voltak, az ellentábor viszont a baleseti kockázatoktól tartott már a kísérlet kezdete óta. Meglátjuk, mit mondanak majd a számok.
• Magyarország - a magyar KRESZ 1962-es kiadása már ismerte ezt a lehetőséget, az 1975-ös (ma is hatályos) verzióból azonban kimaradt. Az új KRESZ megalkotását célzó jogalkotói szándék a közlekedési szabályok modernizálását, átláthatóbbá tételét célozza. Talán belefér ebbe a koncepcióba a jobbra kanyarodási szabályok-lehetőségek újragondolása is. 

A baleseti statisztikák azonban nem minden esetben támasztják alá a lehetőség vélt vagy valós előnyeit. Ahogy az lenni szokott, hiába jó az elképzelés, az emberi faktor ezúttal is komoly banánhéj tud lenni. De az élet és a jogszabályok már csak ilyenek, vagyis ha alkalmazni is kell őket, néha más lesz a végkifejlet az elgondolásokhoz képest.

Pontosat azonban senki sem tud mondani, a vonatkozó tanulmányok száma csekély.

Az ötlet tehát nem rossz és a valóságban is bizonyított már, de kifejezetten fejlett közlekedéskultúrát vesz alapul. Az elmélet szerint a sofőrök általában szabálykövetők és a vezetésre koncentrálnak, így a piros lámpás kereszteződésekben jobbra kanyarodók által okozott balesetek száma is statisztikai tűréshatáron belül maradhat. A puding próbája azonban az evés.

A valóságban viszont egyre magasabb azon járművezetők aránya, akik nem csak a vezetésre figyelnek közlekedés közben, na meg a szabályok betartásával is akad problémája néhányaknak. Ilyen keretrendszerben valóban az lehetne a helyes irány, ha kísérleti jelleggel jelenne meg az új KRESZ-ben ez a lehetőség.

Tematikus FB csoportja már van a kezdeményezésnek, és én is kifejezetten támogatom a dolgot, ahogy talán a denim szürke nadrágos menedzserek is értékelik majd, ha nem csak 15 perc lesz az a francia.  

Coverfotó: Facebook/Jobbra kanyarodás piros lámpánál