Veszélyesek lehetnek a "hülye" változások – homály, hogy mit kezd az autóiparral a két új kormány

• A franciáknál és a briteknél is új vezetés lép hatalomra, ez pedig érintheti az gazdasági lépéseken keresztül az adott ország és a világ autóiparát is. 
• Keir Starmer brit miniszterelnök - aki szeret vezetni - korábban bevezetné a villanyautós szabályozást, de nem teljesen egyértelmű, miként tenné meg ezt. 
• A Stellantis pedig már küldött is egy üzenetet. 
• Franciaországban sem egyértelmű a kép. A villanyautó-támogatások fenntartása kérdéses lehet a pocsék költségvetési helyzet miatt. 

Az Egyesült Királyságban és Franciaországban a parlamenti választások után új kormányok állnak fel, így a választók bizonyára nem bánnák, ha tudhatnák, mit óhajtanak kezdeni a sok munkahelyet kínáló autóipari vállalatokkal. Bár az autókról mindenki szeret beszélni, zavaros a kép, amit az ágazat jövőjéről megtudhatunk.

Ami a briteket illeti, egy fokkal jobb a helyzet, mint a franciáknál. A Telegraph cikkéből például kiderül, hogy Keir Starmer, az új munkáspárti miniszterelnök szeret vezetni. Korábban elárulta, hogy tinédzserkorában már alig várta, hogy saját autója legyen. Első autója egy Morris Minor volt, amitől több lépcsőn át vezetett át jelenlegi autójához, egy negyedik generációs Toyota RAV4 hibridhez.

A személyes vonzalmon túl persze sokkal fontosabb, hogy egyik választási ígérete szerint visszaállítaná a belső égésű motorral hajtott autók értékesítésének tilalmát 2035-ről 2030-ra. Elődje, Rishi Sunak 2023 szeptemberében jelentette be, hogy a kormány módosítani akarja ezt a szabályt – 2030-ról 2035-re eltolva a korlátozást –, mondván lehetőséget kell adni az akkumulátortöltő hálózat kiépülésére és a villanyautók árának mérséklődésére.

Távozással fenyegetőzik a Stellantis

A határidő visszaállítása persze nem ilyen egyszerű. A Stellantis, amely például a Vauxhall márkájú autókat gyártja Nagy-Britanniában, gyengéden jelezte, hogy a „hülye” változtatások veszélyeztetik a brit autógyártás túlélését.

Magyarán az sem elképzelhetetlen, hogy becsukhatják a boltot az Egyesült Királyságban, ha gazdaságilag irracionális követelményeket állítanak velük szemben.

Az Autocar hírportál felhívja a figyelmet arra is, hogy Starmer ígérete nem egyértelmű. Először is törvény, amit Sunak fel akart vizezni, úgy szól, hogy 2030-ra a forgalomba helyezett új autók 80 százalékának kell elektromos meghajtásúnak lennie. Sunak világosan beszélt: 2035-ig bármilyen meghajtást engedélyeztek volna, míg Starmer ígérete nem egyértelmű.

Lehet, hogy úgy értette, hogy a jelenlegi jogszabály szellemében a 2030-tól eladott új autók ötödének hibridnek kell lennie. Ugyanakkor utalhatott arra is, hogy ekkortól csak villanyautókat lehetne eladni az Egyesült Királyságban.

Érzékelve az autógyártók reakcióját, ezen a kérdésen még bizonyára rágódnak egy keveset.

Nagyobb a homály Franciaországban

Franciaországban sokkal homályosabb a kép, ugyanis mindegy milyen kormány kerül hatalomra, nem igazán van módja támogatni az ország gazdaságát – derült ki a Business Times és a Reuters cikkeiből. A szavazás előtt az ország üzleti világának vezetői a győzelemre legesélyesebb Nemzeti Front gazdasági terveit firtatták.

Azt találták, hogy sem az adózás, sem a szociális kiadások terén nem fogalmaznak pontosan. Nem árulják el, hogy intézkedéseiknek milyen hatása lenne a kis- és középvállalatokra.A radikális jobboldali párt egyik ígérete például az, hogy visszaállítják a 60 éves nyugdíjkorhatárt, amit Emmanuel Macron államfő egyik korábbi kormánya 64 évre emelt. A cégek csak azt kérdezik, hogy mit fog ez jelenteni azoknak az embereknek az esetén, akik ebben a korban vannak és ők adnak nekik munkát.

Mindezeknél jóval nagyobb gond, hogy Franciaország eladósodott, ezért viszonylag drágán tud csak újabb hiteleket felvenni. Ebből következően a költségvetés nem igazán engedhet meg magának nagyvonalú ipari támogatásokat.

Érvényben marad-e a jelenlegi rendszer?

Mindez a makrogazdasági kitérő azért fontos, mert a költségvetési helyzet érintheti a villanyautó-támogatásokat. Franciaországban jelenleg a 3-4 ezer euró (1,2-1,6 millió forint) állami támogatást vehetnek igénybe az elektromos autók vásárlói, ha jövedelmük nem haladja meg az évi 15,4 ezer eurót (hatmillió forint). A dotáció azokra az autókra érvényes, amelyek súlya nem haladja meg a 2,4 tonnát. A flottacserék támogatását azonban feladta a francia vezetés. Korábban felfüggesztették azt a programot is, amelyben a kis jövedelműeket támogatták abban, hogy villanyautót lízingeljenek. Ugyanakkor központi kormány hátszelén túl a helyhatóságok is adnak pénzt. A Párizs környéki önkormányzat például 2250-9000 eurót kínál a vásárló anyagi helyzetétől függően.

A francia autóipar kilátásairól egyelőre keveset lehet tudni. A mostani választások első fordulója után esélyesnek látszó, ám a második fordulóban gyengén szereplő radikális Marine Le Pen annyit ígért korábban - 2017-ben -,  hogy olyan politikát folytat, amelynek eredményeként a francia autógyártók hazatelepítik üzemeiket külföldről Franciaországba. Ezzel ugyanazt ismételte el, mint Donald Trump, az USA 2016-ban megválasztott elnöke mondott. Ezzel azonban van azért probléma, az autógyártók ugyanis részben azért építenek külföldön üzemeket, hogy hozzáférjenek olyan piacokhoz is, amelyeket enélkül nem vagy csak pokoli drágán tudnának elérni.

Összességében egyelőre nehéz megmondani, hogy az új francia és brit vezetés milyen irányba terelné a saját autóiparukat és ez milyen hatással lesz az ágazatra Európa- és világszerte. (Források: Telegraph, Business Times, Reuters, Autocar, France24)