- Magazin
- Közélet
- Insta_linkinbio
- benzinkút
- üzemanyagár
- régiós országok
- összehasonlítás
- átlagbér
- fizetés
- nettó
Nem a benzin drága, a fizetésünk kevés. Itt a régiós összehasonlítás!
Az elmúlt pár hónapban a nemzetgazdasági miniszternek szívügye lett, hogy a hazai üzemanyagárat a szomszédos országokéhoz viszonyítsa. A kormány kiadta az ukázt a KSH-nak, hogy figyeljék a régiós országok üzemanyagárait, ha pedig az azt mutatja, hogy mi az átlagnál többet fizetünk, akkor a kutaknak utlimátumot adnak, hogy csökkentsenek az árakon, különben a kormány beavatkozik - ezt pedig senki sem szeretné. Viszont arról egyszer sem beszél a kormány, hogy a régiós és hazai fizetéseknek mekkora aránya megy el üzemanyagra.
A kormány 2021 novemberében vezette be a hírhedt üzemanyagárstopot. A 480-as benzinkutak 2022 februárjáig maradtak volna, de ezt a kormány többször eltolta, bevezetett pár plusz szabályozást, majd végül a teljes összeomlás előtt 2022 decemberében megszűnt az ársapka. Kivezetése után a 95-ös benzin ára 650 forintra, a gázolajé 720 forintra ugrott. Ezzel Magyarország üzemanyag szempontjából a régió legolcsóbb országából a legdrágábbá vált – a KSH pedig pont innentől szemlézi az üzemanyagárakat.
Ha a KSH kísérleti statisztikáihoz tartjuk magunkat, akkor az látszik, hogy 2023 januárja óta a hazai üzemanyag átlagárak (95-ös benzin és gázolaj) gyakran magasabbak a régiós és szomszédos országok átlagáraihoz képest.
A KSH heti bontást végez, vagyis minden ország sajátos helyzete jelentősen befolyásolhatja a heti adatot, de így is az a tipikus, hogy mi fizetünk többet. Az ilyen sajátosságok persze nálunk is megjelennek, emlékezzünk csak vissza az idei 41 forintos jövedékiadó-emelésre. Bár hozzá kell tenni, hogy ez nem a kormány ötlete volt, hanem az EU által előírt minimális jövedéki adót vezették be, csak nálunk ameddig lehetett, alacsonyabb volt a minimumnál.
Mi van az adókkal?
A drága üzemanyagárak hallatán sokan hangoztatják, hogyha nem lenne ilyen nagy az üzemanyagokra kivetett adó, akkor minden sokkal jobb lenne. Ez részben igaz, de az üzemanyagár nem csak a rekorder 27 százalékos általános forgalmi adóból áll. 2024 óta a benzin jövedéki adója (áfástúl) 152,55 ft/liter, a gázolajé pedig 142,9 ft/l. Ehhez adódik hozzá egy 4ft/l-es kőolaj-készletezési díj, és a benzinkútonként eltérő kiskereskedelmi- és nagykereskedelmi árrés.
Az árrés 2019-ben bruttó 50-60 forint között mozgott, majd 2023-ra elérte a 130 forintot, aztán 70-80 forintra csökkent. A árrés tipikusan a benzinkutakat is érő növekvő költségek, különadók (például a Robin Hood adó) és egyéb okok miatt emelkedik folyamatosan.
Ha az Európai Bizottság július eleji üzemanyagár statisztikáját vesszük alapul, akkor Magyarországon a 95-ös benzin hazai árának nagyjából 53 százalékát, gázolaj esetében pedig 55 százalékát tették ki a különböző adók (ezek változó értékek, az adómentes üzemanyagárhoz igazodnak, valamint a kormányzati döntésekhez).
Ez az érték éppen a szomszédos országokéhoz képest 2-10 százalékkal magasabb. Viszont ez nem mindig van így, az Economx ugyanezen az alapon vizsgálta az üzemanyagárakat még április végén, akkor a magyar üzemanyag adótartalom-aránya szomszédos- és régiós országokhoz képest is átlagos volt.
Azok a fránya fizetések
Az időnkénti kedvező adó arányt a kormányzat egyik tagja már ábrán is bemutatta az EU-s országok adóihoz képest mondván, hogy nem azok okozzák a magas üzemanyagárat. Viszont ha átlag- vagy mediánbérről van szó, akkor már nem hasonlítgatnak. Pedig ha az átlagbért és az üzemanyagárakat párhuzamba helyezzük, akkor kapunk valós képet arról, hogy mennyire drága az üzemanyag egy adott országban.
Ehhez szükségünk van a legutóbbi nettó átlagkeresetekre, ami a KSH adatai szerint itthon 452 700 forint volt márciusban. (A nettó medián pedig 354 500 forint, ami azt mutatja meg, hogy a statisztikában szereplő emberek fele ennél többet, a másik fele pedig ennél kevesebbet keresett) Az összehasonlításhoz az egyszerűség kedvéért mindent euróban adunk meg, valamint 70 liter üzemanyagot számolunk egy hónapra. Az üzemanyagok literárához pedig az Európai Bizottság július elsejei adatait használjuk. Továbbá mindegyik ország legfrissebb elérhető - jellemzően 2024 márciusi - béradatait vesszük figyelembe (cikk írásának pillanatában tipikusan ez az adat számít a legfrissebbnek, de ahol eltérő adatot használunk, azt csillaggal jelezzük).
| Ország | Legutóbbi nettó átlagbér (euróban) |
95-ös benzin ára július 1-én |
Gázolaj ára július 1-én |
70 l benzin az átlagbér hány százaléka |
70 l gázolaj az átlagbér hány százaléka |
| Magyarország | 1149 | 1,56 €/l | 1,59 €/l | 9,5% | 9,7% |
| Románia | 1049 | 1,45 €/l | 1,47 €/l | 9,7% | 9,8% |
| Horvátország | 1326 | 1,5 €/l | 1,54 €/l | 7,9 % | 8,1% |
| Szlovénia | 1480 | 1,46 €/l | 1,47 €/l | 6,9% | 6,9% |
| Ausztria | 3205 | 1,62 €/l | 1,62 €/l | 3,5% | 3,5% |
| Szlovákia | 1104 | 1,62 €/l | 1,54 €/l | 10,3% | 9,8% |
| Csehország | 1373 | 1,53 €/l | 1,48 €/l | 7,8% | 7,6% |
| Lengyelország | 1398 | 1,52 €/l | 1,52 €/l | 7,6% | 7,6% |
Az adatokból látható, hogy a felsorolt országok közül fizetéshez mérten csak Romániát és Szlovákiát előzzük meg arányosan, a többi országokhoz képest pedig a fizetésünk több mint másfél százalékát költjük üzemanyagra. Arányaiban pedig egyértelműen az osztrákok fizethetik a legkevesebbet naftára, annak ellenére, hogy - minimálisan ugyan - de július elején náluk volt a legdrágább üzemanyag. Cserébe az átlagfizetésük csaknem háromszorosa a magyarhoz képest.
Ha a kormány pár százalékot engedne az ÁFA-ból (ami csaknem esélytelen), akkor sem lennénk jelentősen előrébb a ranglistán, de az sem segít sokat, ha a benzinkutak csökkentik az árrésüket – a kormány egyébként pont ezt várja el.
Vagyis ha a kormány érezhetően szeretne változtatni ezen az adaton, akkor a fizetéseken kellene érezhetően emelni, főleg, hogyha a sokkal pontosabb képet adó nettó mediánbért nézzük.
Egyedül az ársapkák tudnák ezt a gyors, jelentős hatást elérni, de erről egyszer már beigazolódott, hogy hosszútávon nem csak a töltőkutak, de az autósok is rosszul járnak vele.
