Az autóipar 15+1 kényelmi és biztonsági úttörője

Ma már számtalan kényelmi és biztonsági funkció számít alapnak. Ilyen az ablaktörlő, a biztonsági öv, de sok esetben már az ülésfűtés és a központi kijelző is. A legtöbb meglepő módon több évtizedes múltra tekint vissza, ebben a cikkben pedig 15+1-et veszünk végig, hogy milyen autókban jelentek meg először.

Ma már számtalan kényelmi és biztonsági funkció számít alapnak. Ilyen az ablaktörlő, a biztonsági öv, de sok esetben már az ülésfűtés és a központi kijelző is. A legtöbb meglepő módon több évtizedes múltra tekint vissza, ebben a cikkben pedig 15+1-et veszünk végig, hogy milyen autókban jelentek meg először.

Az ablaktörlő az egyik olyan találmány, amit egyidőben egyszerre többen, másként találtak fel. Viszont ezek közül végül Mary Anderson megoldása terjedt el később, és a mai ablaktörlők is az ő ötlete mentén készülnek. Anderson gumilapátos, de még kézzel működtethető ablaktörlő ötletét 1903-ban szabadalmaztatta, akkor nem kapkodtak sokan a találmányért. A Ford 1905-ben elutasította a találmány használatát, mondván ez nem egy olyan funkció, amit gazdaságilag megérne gyártani. Ettől függetlenül pár járműbe már került ablaktörlő, az alapfeszelszereltségek között először az 1922-ben megjelent Cadillac-ekben szerepelt.

A mai modern, hárompontos biztonsági övet Nils Bohlinnak köszönhetjük, amelyet a Volvónál töltött évei alatt tökéletesített a gyártóval közösen

A mai modern, hárompontos biztonsági övet Nils Bohlinnak köszönhetjük, amelyet a Volvónál töltött évei alatt tökéletesített. Az 1950-es években a Volvo P20-as és P544-esben jelent meg először az alapfelszereltség részeként. Viszont a legelső (kétpontos) autókba szerelt biztonsági övet az amerikai Nash-nek köszönhetjük 1949-ből. A biztonsági öv az alapfelszereltség része volt, viszont kérésre kiszerelték: 40ezer autóban volt eredetileg, de mintegy 39 ezerből kiszereltették.

Míg az előző találmányok nélkül már nem kaphatunk új autót, addig az elektromosan állítható ülések a mai napig extrának számítanak, pedig az 1950-es évek óta létező funkcióról beszélünk. Ennek úttörője az 1955-ös Ford Thunderbird volt, amiben gombnyomásra előre-hátra és fel-le lehetett állítani az ülést. Két évre rá pedig a memória funkciót is megkapta a Thunderbird, viszont az első helyen osztoznia kellett a Mercury Turnpike Cruiserrel.

Egy újabb extra, ami több évtizede van velünk, de csak elmúlt 10-20 évben lett igazán elterjedt az ülésfűtés

Az ülésfűtés egy másik extra, ami több évtizede van velünk, de csak elmúlt 10-20 évben terjedt el igazán. A kényelmi extrát 1951-ben szabadalmaztatta a General Motors, viszont csak 15 évvel később, az 1966-os Cadillac Fleetwoodhoz és DeVille-hez lehetett megvásárolni, nagyjából 271 ezer forintért (inflációval számolva).

Mivel már minden autóban kellett, hogy legyen biztonsági öv, ezért a biztonság következő lépcsője a légzsák(ok) volt(ak). Az első, bárki számára megvásárolható autó, amibe extraként volt kérhető az 1974-es Oldsmobile Toronado volt (de csak ’77-ig, mert nagyon kevesen igényelték). Viszont egy évvel korábban a GM már szerelt légzsákot ezer darab 1973-as Chevy Impalába, aminek egy része a kormányhoz, a maradék pedig flottapartnerekhez került.

Sokan fájlalják, ha egy autóban teljesen digitális a műszeregység, pedig egyre több autóban ez az alap. Ahogy a kijelzők itt egyre nagyobb teret nyernek, úgy a hagyományos kijelzők a luxusautók kiváltsága kezd lenni. Ez viszont régen nem így volt, az 1976-ban bemutatott Aston Martin Lagondában digitális műszeregység volt, méghozzá a legelső.

Már az is bevett szokás, hogy gombnyomásra nyitjuk és zárjuk autónkat. A technológia régóta elérhető, de először a Renault Fuegóban kínálták 1982-ben. A franciák erre az újításra elég gyorsan rávetették magukat, ugyanis a találmányt 1981-ben szabadalmaztatta Paul Lipschultz. A rendszer akkor még infravörös technológián alapult.

Az érintőképernyők fénykorát éljük, gyakorlatilag nincs új személyautó, amibe ne lenne

Az érintőképernyők fénykorát éljük, gyakorlatilag nincs új személyautó, amiben ne lenne. Ennek az elterjedt funkciónak legelső darabja az 1986-os, hetedik generációs Buick Riviérában található: egy kilenc colos, monokróm CRT kijelző, amit egy láthatatlan, sorokba és oszlopokba rendezett átlátszó vezetőkkel borított Mylar panel borított. A kijelzőn a klímát és a rádiót lehetett állítani, de utazási adatokat, jármű diagnosztikai információkat is megjelenített.

A tolatókamera ötlete egészen az ’50-es évekig vezethető vissza, a Buick 1956-os Centurion koncepcióautójába álmodták meg az ötletet. Az autó fizikailag is létezett, egy apró kijelző is volt a műszerfalon, de nagy valószínűséggel tolatókamera nem volt az autóban. Az első működő darabot a Volvo fejlesztette ki 1972-ben az Experimental Safety Car-hoz, de nem építették bele az akkori autóikba. Így végül az első gyártó, aki meglépte ezt az a Toyota volt 1991-ben a harmadik generációs Soarerben, pontosabban a belpiacos Limited kiadásban volt kamera.

Az ülésfűtésnél már csak egy dolog jobb (szerintem): az ülésszellőztetés. Ez a mai napig kevés autónál opció, alapfelszereltségként pedig csak luxusautókban szerepel. Ha valaki ilyenre vágyott, akkor egészen 1997-ig kellett rá várnia és egy Saab 9-5-öt kellett vásárolnia, ahol kipipálhatta ezt a meglepően hasznos kényelmi funkciót.

És mi az ülések legelitebb kényelmi funkciója? Ha már masszírozni is tud. Ezt a Mercedesnek köszönhetjük, akik 2000-ben a W220-as S osztályba szerelték. Felesleges? Igen. De jó? Nagyon.

Sokan nem szeretik, de már a sávtartó is egy kötelező menetbiztonsági funkció az új autókban. Az első sávtartó rendszert viszont nem személyautóba, hanem egy kamionba építették, a Mercedes Actrosba az évezredfordulón. Személyautóba először a Nissan építette 2001-ben, a negyedik generációs Cima 450XV Limitedbe.

Egyik továbbra is ritka, de a technológia fejlődésével egyre elterjedtebb kényelmi funkció az automata parkolás. A technológiával már a ’90-es években több gyártó és cég is foglalkozott, viszont a Toyota volt az első, akik értékesíteni is merték. Először 2003-ban, a Toyota Priusokhoz volt választható extra, de csak Japánban és csak párhuzamos parkolásban segített. Három évre rá a Lexus LS-be már egy olyan továbbfejlesztett verzió került, ami már szögben is képes is volt beparkolni.

Megint Lexus LS: ebben volt az első olyan tompított fényszóró, ami LED technológát alkalmazott. Viszont legelőször az Audi A8 fényszórójában találkozhattunk LED-del, bár ők csak nappali menetfényként (DRL) használták.

Ha már elengedhetetlenné váltak a kijelzők az új autókba, akkor azon a legtöbben két dolgot használunk: az Apple Carplayt és az Android Autót. A kettő közül az Apple terméke volt előbb, főleg, hogy annak voltak korábbi változatai (iPod Out, iOS in the Car, Siri Eyes Free Mode), de a végleges CarPlay-t 2014 novemberében láthattunk először egy autóban. Méghozzá nem másban, mint a Ferrari FF-ben. Fotó: Robin Adams 2023 Courtesy of R

Az Android Auto már eggyel szerényebb autóban jelent meg először 2015 májusában: a Hyundai Sonatában.

Az autóipar 15+1 kényelmi és biztonsági úttörője

Az autóipar 15+1 kényelmi és biztonsági úttörője

Lapozgató

Az autóipar 15+1 kényelmi és biztonsági úttörője